Az Osztrák Szabadságpárt Bécsben rendkívül jó eredményt ért el a választáson. Ez az országos tendenciákat is felgyorsíthatja – mondta a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

A vasárnapi bécsi választáson a Szabadságpárt (FPÖ) történelmi eredményt ért el.

Az SPÖ a voksok 39,54 százalékával mintegy 2 százalékkal gyengébben szerepelt a 2020-as eredményéhez képest (41,6 százalék).

Második helyen az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végzett a szavazatok 20,71 százalékával, s ezzel jelentősen javítani tudta támogatottságát a legutóbbi, 2020-as tartományi választáson elért eredményéhez képest (7,1 százalék).

A Zöldek a voksok 14,22 százalékát tudhatták magukénak, eredményük szinte változatlan 2020-hoz képest (14,8 százalék) Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) valamelyest javítani tudott korábbi eredményén (7,5 százalék) a mostani választáson elért 9,79 százalékkal. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) a szavazatok 9,68 százalékát szerezte meg, támogatottsága ezzel jelentősen visszaesett a legutóbbi tartományi választásokon elért 20,4 százalékhoz képest. Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Team Strache nem érték el a tartományi parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A választások országos összefüggéseiről és az FPÖ jövőbeli kilátásairól Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet igazgatóját kérdezte a Magyar Nemzet.

A bécsi eredmények történelmi jelentőségéről szólva Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott:

Egyértelműen nagy siker, hiszen az Ibiza-botrány megtépázta a Szabadságpártot, és ez az eredmény bizonyítja, hogy sikerült felállnia, erőssé válnia egy olyan vörös városban, mint Bécs. A Szabadságpárt lesz a polgármester fő ellenzéke, vagy egyetlen nagy, komoly ellenzéke.

Az igazgató szerint több tényező is hozzájárult az FPÖ megerősödéséhez, köztük a bécsi társadalom összetétele és a migráció következményei:

Volt már, ha visszanézünk a választástörténetben, máskor is jó eredménye a Szabadságpártnak, tehát ez nem egy egyedülálló eredmény. Itt elsősorban a bécsi társadalmat kell kiemelni. Sok dolgozó ember él Bécsben. Mindig is a dolgozó középosztály jelentette a Szabadságpárt hátországát, másrészt természetesen a migráció jelenségét kell kiemelni, ami Bécsben egészen katasztrofális mértéket öltött, és ami ellen a határozott rendpárti fellépést kizárólag a Szabadságpárt testesíti meg.

A migráció kérdésére rátérve Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy a Szabadságpárt nemcsak városi szinten erősödött meg.

„Már 2024 szeptemberében az általános parlamenti választáson a legnagyobb párt lett a Szabadságpárt. Három vesztes politikai erő koalíciója kellett ahhoz, hogy kiüssék a Szabadságpárt kezéből a kormányzás jogát. És minden kutatás arra utal, hogy az azóta eltelt idő tovább erősítette a Szabadságpártot, tehát bőven 30 százalék fölötti politikai erőről beszélünk, ami egyébként nemcsak az osztrák politikában jelent földrengést és teljes átalakulást, hanem az európai politikának is egy erős üzenet, hiszen a Szabadságpárt a patriótákat erősíti, és a patriótákhoz tartozik a magyar kormánypárt is” – fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az osztrák társadalomban világos eltolódás zajlik:

Bevándorlásellenes, genderellenes és békepárti. Pont az a három alapelv rezonál a Szabadságpártnál, ami Magyarországon a Fidesz sikerének is a titka.

A Nézőpont Intézet igazgatója úgy látja, hogy bár az FPÖ már most is nagyon közel került a kormányalakításhoz, a teljes áttörés még várat magára. Arra a kérdésre, hogy előállhat-e olyan helyzet a következő választások után, amikor az FPÖ önállóan alakíthat kormányt, így válaszolt:

Természetesen előállhat, most is majdnem előállt, fél évig kellett a koalíciós tárgyalásokat húzni és nyújtani ahhoz, hogy ki lehessen kerülni a Szabadságpárt kormányra kerülését. Viszont a következő általános választás 2029-ben esedékes. Ez előtt csak valami botrány, vagy gazdasági válság lehet az oka annak, hogy választásokat tartsanak.

Nemrég hazánkban járt Walter Rosenkranz osztrák parlamenti elnök, aki a Szijjártó Péter külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy nem látja a jövőt, azonban a gazdasági kilátások egyre rosszabbak az országban.

Rosenkranz szerint a költségvetés közelgő bemutatása után kerül sor a koalíció első nagy erőpróbájára. Arra a kérdésre, hogy az FPÖ-ellenes koalíció meddig tartható fenn, Mráz így válaszolt:

„Ausztriában sokkal sűrűbben tartottak előre hozott választást az utóbbi időszakban, mint Németországban, tehát valóban utalnak jelek az instabilitásra. Alakulhat így, de én azért nem becsülném alá a három jelenlegi kormánypárt hatalomvágyát, és ennek függvényében akár a megszorító intézkedések bevezetését is”.

Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a baloldal elveszítheti Bécset, így nyilatkozott: Soha nem mondja az ember azt, hogy soha. „Ami objektíven kijelenthető, hogy ilyen rossz eredményt 1945 óta nem értek el a szociáldemokraták, 37 százalékkal, tehát alig több mint a szavazatok harmadát tudták begyűjteni. Viszont eddig is egy Vörös–Zöld koalícióban irányították a várost, és az előzetes adatok alapján ez a koalíció folytatható lesz” – tette hozzá.

Végül Mráz Ágoston Sámuel arra figyelmeztetett, hogy a Szabadságpártnak még dolgoznia kell a teljes kormányképesség kialakításán.

„Kancellárképessé kell alakulnia a pártnak. A Szabadságpárt eddig csak junior partnerként volt kormányon, és ahhoz, hogy kancellárt adjon Ausztriának, a társadalom csendes többségének támogatását is el kell nyernie. A trendek ebbe az irányba mutatnak, de a következő években ezen még dolgozni kell, hogy kisebb legyen az ellenállás a Szabadságpárttal szemben”

– zárta gondolatait Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

Forrás: Magyar Nemzet
Címlapkép: