A drogpolitika nem kísérleti terep: egy új kormány nem fordulhat új irányba csak azért, hogy mást csináljon, mint elődje – jelentette ki publicisztikájában a Drogkutató Intézet igazgatója. Téglássy Kristóf szerint a társadalom döntő többsége egyértelműen elutasítja a kábítószereket. Hangsúlyozta: az új kormánytól azt várja, hogy ezt következetesen képviselje, ugyanis a zéró tolerancia és a prevenció egysége az egyetlen működőképes alap.
Hiába politizálódott át látványosan a kábítószerekről szóló társadalmi vita az elmúlt időszakban, a régi és az új döntéshozóknak egyaránt szem előtt kell tartaniuk, hogy a társadalom ebben a kérdésben meglepően egységes – szögezte publicisztikájában le a Drogkutató Intézet igazgatója. Téglássy Kristóf rámutatott, a drogok teljes elutasítása mögött, pártszimpátiától függetlenül, mintegy 85 százalékos támogatottság áll.
„Ez nem ideológiai álláspont, hanem egy széles körű társadalmi konszenzus, amely világos irányt szabhat a felelős drogpolitikának”
– hangsúlyozta.
Mint írta, a drogpolitika kérdésében időről időre fellángolnak a viták: enyhítés vagy szigorítás, ártalomcsökkentés vagy prevenció, szabadság vagy védelem. Szerinte azonban ha félretesszük az ideológiai reflexeket, és kizárólag a társadalom hosszú távú egészségét és biztonságát tartjuk szem előtt, egy következetes álláspont rajzolódik ki: a zéró toleranciát és a prevenciót koherens egységben kezelő drogpolitika nem egy opció a sok közül, hanem az egyetlen működőképes alap.
Téglássy Kristóf úgy véli, a zéró tolerancia nem nem puszta büntetőpolitikai eszköz: akkor válik hatékonnyá, ha szervesen kapcsolódik a megelőzéshez. Ez a két elem nem egymás alternatívája, hanem egymást erősítő tényezők. „A világos tiltás kijelöli a társadalmi normát, a prevenció pedig megadja azokat az eszközöket – oktatás, közösségi programok, családtámogatás –, amelyek révén ez a norma valóban be is épül az egyének döntéseibe” – magyarázta.
A függőség több, mint egyéni döntések sorozata
Az igazgató szerint azok az irányzatok, amelyek a liberalizációban látják a megoldást, rendszerint figyelmen kívül hagyják az emberi természet alapvető sajátosságait. A függőség nem pusztán egyéni döntések sorozata, hanem biológiai, pszichológiai és szociális tényezők összjátéka. „Ha a társadalom elbizonytalanítja saját határait, azzal nem szabadságot ad, hanem kockázatot növel” – hangsúlyozta, majd kiemelte: egy új kormány számára, ha valóban a társadalom minden csoportjának az érdekét tartja szem előtt, ezért nem lehet valódi kérdés, hogy milyen kiindulópontot választ. Mint fogalmazott,
a drogpolitika nem kísérleti terep: egy új kormány nem fordulhat új irányba csak azért, hogy mást csináljon, mint elődje. „Ugyanis az ilyen bizonytalanság a leginkább veszélyeztetett csoportokat sújtja.
Szerinte zéró tolerancia és a prevenció egysége stabil, kiszámítható keretet ad: világos üzenetet közvetít a fiatalok felé, és egyértelmű kapaszkodót a családok, az iskolák és a közösségek számára.
Hozzátette azonban azt is, a szigor nem jelenthet érzéketlenséget. Ugyanis éppen az a rendszer következetes, amely különbséget tesz a terjesztők és a függők között. Azok számára, akik már a függőség csapdájába kerültek, nem elég a károk minimalizálása. Mint írta, nekik esélyt kell adni a teljes felépülésre – ez pedig komplex kezelést, hosszú távú rehabilitációt és társadalmi reintegrációt jelent.
A zéró tolerancia és a prevenció kéz a kézben jár
A valódi segítség nem áll meg ott, hogy „kevesebb kárt” okozzunk. A cél az, hogy az érintettek visszanyerjék önállóságukat, kapcsolataikat és életminőségüket. Ehhez szakmailag megalapozott terápiás programok, elérhető intézmények és támogató közeg szükséges. A felépülés nem gyors folyamat, de lehetséges – és egy felelős drogpolitika ezt a lehetőséget köteles biztosítani.
Téglássy Kristóf úgy összegzett, nem két külön világ a tiltás és a segítségnyújtás, hanem ugyanannak a rendszernek a részei. „A zéró tolerancia kijelöli az irányt, a prevenció megerősíti azt, a rehabilitáció pedig esélyt ad azoknak, akik letértek róla” – magyarázta. Szerinte egy új kormány hitelessége ezen a területen azon múlik, hogy képes-e ezt az egységet felismerni és következetesen képviselni. „Mert ebben a kérdésben a bizonytalanság nem semleges állapot, hanem maga a kockázat” – mutatott rá.
Keményen fellépett a terjesztők ellen a Fidesz–KDNP kormánya
Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök 2025. március elsejétől hajtóvadászatot rendelt el a dílerekkel szemben, majd pedig június 15-én új kábítószer-ellenes törvényt vezetett be, amellyel a kereskedők, terjesztők vagyona elkobozható, ők maguk a közösség védelme érdekében időszakosan kitilthatóak a településekről, régiókból. Így a rendőrségnek már nem okoz versenyhátrányt, hogy lassan minősíthető valami kábítószernek – a jogszabály szerint a kémiai összetételtől függetlenül kábítószer az a szer, amely kábítószerként működik. A Tisza Párt programjában azonban nem szerepelnek nyíltan a zéró tolerancia vagy a kábítószer-kereskedelem felszámolására való törekvés.
Címlapkép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tart a Sándor-palota elõtt – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert