Az átszervezés olyan meghatározó intézményeket érint, mint a Terror Háza Múzeumhoz kapcsolódó alapítványi háló, a Kertész Imre Intézet és a Petőfi Kulturális Ügynökség.

Kormányhatározatban osztotta újra a Tisza-kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok feletti alapítói jogok gyakorlását. A döntés értelmében a kulturális és emlékezetpolitikai intézményrendszer jelentős része Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felügyelete alá kerül.

A kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény alapján kijelölte, hogy a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a Magyar Állam nevében melyik miniszter gyakorolja kizárólagosan az alapítói jogokat. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent 1214/2026. (VI. 29.) kormányhatározat keddtől hatályos – írja az Index.

Kik kerültek Tarr Zoltánhoz?

A kormány tehát újraosztotta az állami alapítói jogok gyakorlását, a kulturális és emlékezetpolitikai intézményrendszer jelentős része pedig Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez került. A tárcavezető négy olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvány felett gyakorolja majd az állam alapítói jogait, amelyekhez

• a Terror Háza Múzeum,
• a Kertész Imre Intézet,
• a Petőfi Kulturális Ügynökség
• és számos más meghatározó kulturális intézmény kapcsolódik.

A több ingatlant birtokló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a magyar emlékezetpolitika egyik legfontosabb intézményfenntartója. Az alapítványhoz tartozik a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Kertész Imre Intézet. Közfeladatait a 2021. évi XLVIII. törvény rögzíti, amely a XX. századi magyar és közép-európai történelem, különösen a diktatúrák történetének kutatását és bemutatását nevezi meg elsődleges feladatként.

Az intézményrendszer szakmai arca évek óta Schmidt Mária, aki a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és az alapítvány kuratóriumának is tagja.

A testületet Lánczi András vezeti, tagjai között Schmidt Mária mellett Schanda Anikó, Giró-Szász András és Máthé Áron szerepel.

A Kertész Imre Intézet 2017-ben kezdte meg működését. Fő feladata a Nobel-díjas író hagyatékának gondozása, szellemi örökségének ápolása és műveinek publikálása. Emellett más jelentős magyar és közép-európai szerzők – köztük Arthur Koestler, Pilinszky János, Petri György és Sziveri János – hagyatékának egy részét is kezeli, valamint kulturális és tudományos programokat szervez. Az intézet a Benczúr utcában működik, abban a villában, amelyet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2017-ben vásárolt meg és újíttatott fel.

Az alapítvány másik ismert intézménye a Terror Háza Múzeum, amely a magyarországi náci és kommunista diktatúrák áldozatainak állít emléket.

A múzeum saját meghatározása szerinti célja, hogy bemutassa az 1944 és 1990 közötti diktatúrák működését, valamint emlékeztessen azokra az áldozatokra, akik a szabadságért és Magyarország függetlenségéért szenvedtek. Az intézmény főigazgatója Schmidt Mária történész, aki az alapítvány kuratóriumának is tagja – olvasható a múzeum honlapján.

Kulturális sokszínűség 

A Magyar Kultúráért Alapítvány a hazai kulturális intézményrendszer egyik meghatározó közérdekű vagyonkezelő alapítványa. Az alapítványhoz tartozik a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), amely könyvkiadási, irodalmi, zenei és kulturális programokat szervez, valamint több kulturális márkát és projektet működtet. Az alapítvány kuratóriumának elnöke jelenleg Demeter Szilárd. Bár 2026 júniusában lemondott a PKÜ operatív vezetéséről – helyére Erdős Balázs került –, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumát továbbra is ő vezeti. A mostani kormányhatározat alapján ugyanakkor az állam alapítói jogait már Tarr Zoltán gyakorolja.

De a Magyar Kultúráért Alapítvány nem csupán a Petőfi Kulturális Ügynökség munkáját fogja össze, hanem számos országos kulturális programot és intézményt is.

Az alapítvány ernyője alá tartozik többek között

• a Kultúra.hu,
• a Hajógyár könnyűzenei platform,
• az 1749 világirodalmi portál,
• a Hangfoglaló Programiroda,
• a Halmos Béla Program,
• a Szigligeti Alkotóház
• és a Szentendrei Régi Művésztelep is.

Hogy a most kijelölt alapítói jogkörök pusztán adminisztratív változást jelentenek-e, vagy egy átfogó kulturális átalakítás első lépését, egyelőre nem tudni. Mint azt fentebb is írtuk, Tarr Zoltán korábban többször is teljes körű átvilágítást ígért a kulturális intézményrendszerben, ezért

a következő hónapokban kiderülhet, milyen jövő vár azokra az alapítványokra és intézményekre, amelyek már az ő felügyelete alá tartoznak.

A teljes cikk az index.hu-n olvasható.

Címlapkép: A Terror Háza Múzeum épülete 2025. október 23-án – Fotó: Kocsis Zoltán / MTI