Alighogy ismertette a Tisza-kormány a jövő évi költségvetés legfontosabb számait, máris sorra érkeztek a csalódott reakciók. A béremelések mértéke és időzítése több ágazatban is komoly vitát váltott ki, a rendvédelmi dolgozóktól az oktatásban és az egészségügyben dolgozókig. Magyar Péter kormányának most nemcsak a korábbi ígéretekkel, hanem a szakszervezeti követelésekkel is szembe kell néznie. A miniszterelnök figyelmeztetett: aki kevesli a fizetésemelését, gondoljan arra, hogy van, aki semmit nem kap.
Alig telt el néhány óra Magyar Péter hétfői költségvetési bejelentése után, máris elégedetlenségi hullám bontakozott ki a közszférában. A Tisza-kormány 2027-ben legalább 603 ezer állami alkalmazott bérét emelné meg, összesen 677 milliárd forintos költségvetési ráfordítással, az érintett ágazatok képviselői azonban sorra jelezték, hogy ennél többre számítottak – írja a Világgazdaság.
A miniszterelnök az igazságosság és fejlődés költségvetéseként mutatta be a tervezetet, amely a rendvédelemben, az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban és a kulturális szférában is magasabb fizetéseket irányoz elő. A bejelentések azonban több esetben elmaradnak a választási kampány során megfogalmazott vállalásoktól, vagy nem olyan ütemben valósulnának meg, ahogyan azt a dolgozók várták.
A rendőrök már kimondták, mennyi lenne az elfogadható béremelés
A rendvédelmi dolgozók számára átlagosan 15 százalékos béremelést jelentett be a kormány 2027-től. Az intézkedés 84 ezer embert érinthet, köztük rendőröket, tűzoltókat és büntetés-végrehajtási dolgozókat. Pósfai Gábor belügyminiszter tájékoztatása szerint az alacsonyabb bérsávokban az emelés meghaladhatja a 20 százalékot, míg a magasabb keresetűek átlagosan 13 százalékra számíthatnak.
A szakszervezetek szerint azonban ez nem elegendő az állomány megtartásához. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára arról beszélt, hogy felmérésük alapján
a rendőrök legalább 50 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak.
Ráadásul sokan már az idei évben számítottak bérrendezésre, így nemcsak az emelés mértéke, hanem annak időzítése is csalódást okozott.
A tűzoltók érdekképviselete ugyancsak kevésnek nevezte a 15 százalékot, bár egy hosszabb bérfelzárkóztatási folyamat első lépéseként elfogadhatónak tartaná.
A pedagógusoknál is betelt a pohár: a korábbi ígéreteket kérik számon
Az oktatásban dolgozók körében sem hozott megnyugvást a hétfői bejelentés. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő 76 ezer munkavállaló, köztük a pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok és dajkák nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedhet jövőre. Ez egy pedagógiai asszisztens esetében a kormány számításai szerint havi mintegy 51 ezer forintos többletet jelenthet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban arra emlékeztetett, hogy a Tisza Párt választási programjában 25 százalékos béremelés szerepelt az érintett dolgozók számára.
Az érdekképviselet azt is kifogásolta, hogy az idei évre beharangozott bérrendezés elmaradt, miközben a jövő évi emelés pontos összege sem számítható ki minden munkavállalónál.
A szakszervezet szerint a garantált bérminimum 2027-es összege még nem ismert, ez pedig bizonytalanná teszi a tényleges bérnövekedést.
Magyar Péter szerint az elégedetleneknek érdemes azokkal összehasonlítaniuk magukat, akik egyáltalán nem részesülnek béremelésben.
Az érdekképviselet ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy a tervezett emelés a kiszervezett, a munka törvénykönyve hatálya alatt foglalkoztatott oktatási dolgozókra is kiterjedhet.
Az egészségügyi dolgozók sem ezt várták Magyar Pétertől
Az egészségügyben szintén elégedetlenséget váltott ki a költségvetési tervezet. A kormány az egészségügyi szakdolgozók számára átlagosan 17 százalékos béremelést helyezett kilátásba, az adóváltozások hatását is figyelembe véve. A 123 ezer munkavállalót érintő intézkedésre 192 milliárd forintot különítenének el. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) üdvözölte, hogy a bérrendezés bekerült a költségvetésbe, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a bejelentés nem felel meg a korábbi várakozásoknak.
A szakdolgozók nem ezt várták!
– fogalmazott a kamara, amely szerint a tervezett béremelés elmarad az érintetteknek tett ígéretektől. Az egészségügyi dolgozók elégedetlensége azért is jelentős, mert az ágazatban régóta problémát jelent a munkaerőhiány és a szakemberek megtartása. A bérrendezés így nemcsak a dolgozók jövedelméről, hanem az ellátórendszer működőképességéről is szól.
A szociális dolgozók azonnali emelést kértek, jövőre kapnának kevesebbet
Különösen éles az ellentét a korábbi követelések és a bejelentett intézkedések között a szociális ágazatban. Magyar Péter hétfőn közölte, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal több jutna 2027-ben, az állami intézményekben dolgozók bére pedig átlagosan 17,8 százalékkal emelkedne.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete azonban korábban azonnali, 25 százalékos béremelést követelt.
A dolgozók szeptemberben demonstrációt is tartottak, amelyen a miniszterelnök személyesen találkozott az érdekképviselet képviselőivel. Köves Ferenc szakszervezeti elnök az InfoRádiónak október 20-án arról beszélt, hogy a bejelentett 17,8 százalékos emelés sem mértékében, sem időzítésében nem felel meg a korábban kommunikált vállalásoknak. Azt is kifogásolta, hogy egyelőre nem világos, a növekedés
- mekkora része származna tényleges ágazati bérrendezésből,
- és mennyit jelentene a garantált bérminimum változása.
Az érdekképviseletek már korábban figyelmeztettek a dolgozók elvándorlásának veszélyére.
A szakszervezetek attól tartanak, hogy érdemi bérrendezés nélkül tovább romolhat az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
Már tüntettek is a béremelés miatt: a kulturális dolgozóknál szakadt el a cérna
A leggyorsabb és leglátványosabb tiltakozás a kulturális ágazatból érkezett. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete már hétfő délután demonstrációt tartott a Miniszterelnökség előtt, miután kiderült, hogy a múzeumokban, könyvtárakban és közművelődési intézményekben dolgozók nettó keresete átlagosan 10,7 százalékkal emelkedhet.
A Tisza Párt választási programjában ugyanakkor 25 százalékos általános béremelés és többéves bérpálya kialakítása szerepelt az ágazat számára.
Dobrovits Orsolya szakszervezeti elnök rendkívüli csalódottságának adott hangot, és úgy fogalmazott: „Ilyen szépen megfogalmazott nulla százalékos béremelést még nem hallottam.”
A demonstráción Tarr Zoltán kulturális miniszter és Nagy Ervin államtitkár is megjelent. Tarr azzal érvelt, hogy a korábbi tizenhat év mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt helyrehozni, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is dolgoznak a teljes, 25 százalékos béremelés megvalósításán.
A tiltakozók közül többen a rendkívül alacsony fizetéseiket is ismertették. Egy negyven éve dolgozó restaurátor például arról beszélt, hogy nettó 328 ezer forintot keres.
Magyar Péter számított a kritikákra, de a bérvita még csak most kezdődik
A kormányfő már a költségvetés ismertetésekor jelezte, hogy a béremelések várhatóan kritikákat váltanak ki. Magyar Péter szerint egyesek kevesellni fogják a juttatásokat, miközben mások a jelenlegi költségvetési helyzetben túlzott vállalásnak tarthatják azokat.
A kabinet álláspontja szerint a rendelkezésre álló forrásokat azokba az ágazatokba kell összpontosítani, ahol a legnagyobb szükség van a bérrendezésre. A kormányzati tájékoztatás ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a 2027-es költségvetésben több százezer dolgozó fizetése emelkedhet. Az első szakszervezeti reakciók alapján azonban a közszférában kialakult bérfeszültségeket a hétfői bejelentések önmagukban nem oldották fel.
Az elégedetlenség okai ágazatonként eltérnek: van, ahol a korábban ígért százalékokat kérik számon, máshol az emelés időzítését vagy a ténylegesen kézhez kapott összeg bizonytalanságát kifogásolják. A következő hetek egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy
a Tisza-kormány módosít-e a béremelési terveken az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések során.
A költségvetés tervezetét ugyanis csak október végén nyújtják be az Országgyűlésnek, vagyis a bejelentett összegek egyelőre nem tekinthetők véglegesnek.
Borítókép: Facebook/Magyar Rendőrség