Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter is győzelmi jelentésként igyekszik eladni azt, hogy többlettel zárt júliusban a költségvetés. A kormányfő szerint azért, mert megszüntették a lopást és a pazarlást. A politikai szöveg mögött azonban a valóság másról szól. A költségvetési többlet hátterében nem a kormányzat által hangoztatott állítólagos „korrupcióellenes” lépések, hanem drasztikus lakossági és gazdasági megszorítások állnak.
Győzelmi jelentést posztolt közösségi oldalán Magyar Péter. A miniszterelnök ezt írta: „Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91%-ról 67%-ra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást.” Láss csodát, erre rárepült a 444.hu is, „megzenésítették”, hogy „közel 1000 milliárd forintot faragtak le Magyar Péterék a brutális költségvetési hiányból, amit Orbánék hagytak rájuk”.
Költségvetés: szó sincs meglepetésről
A pénzügyminisztérium ma kiadott egy gyorsjelentést. Ebben az szerepel, hogy július végéig (hét hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 67,7 százaléka. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiányt mutattak. A jelentés szerint az év eddig eltelt részében áprilisig magas hiány, azt követően többlet alakult ki az egyes hónapokban. Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, amely 919,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt, mely 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
– A kedvezőbb számok nem jelentenek meglepetést, az elmúlt évek során az idei költségvetés is alapvetően „fejnehéz” volt, számottevő költségvetési kiadások összpontosultak az év elejére, úgymint a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj vagy az otthonteremtési támogatás, amelyek miatt az év elején a pénzforgalmi hiány megugrott – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
Jelezte: alapvetően is az volt a várakozás, hogy ez a hiány az év hátralévő részében mérséklődik majd, ahogy azt a korábbi években is láthattuk. Egyelőre csak a júniusi részletes adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján a költségvetés kiadásai az adott hónapban nagyságrendileg 600 milliárd forinttal maradtak el a megelőző évi szintjüktől.
Ez döntően három sorra vezethető vissza:
- az uniós programok kiadásaira (-309 milliárd forint),
- a kamatkiadásokra (-92 milliárd forint),
- valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásaira (-124 milliárd forint).
Érdemben csökkentek emellett az úthálózat rendelkezésre állási díjak is (-146 milliárd forint), azonban emögött inkább az eltérő teljesítés húzódik meg.
– Ami látható ebből, hogy a kedvezőbb adatban elsődleges az játszott szerepet, hogy a választásokat követően a kormányzat – a bejelentett átvilágításokra tekintettel – több kifizetést is felfüggeszthetett, ami a költségvetésben is visszatükröződik, miközben a kedvezőbb kamatkörnyezet az államadósság kamatterhét mérsékelte – magyarázta.
A most megjelent júliusi adat részletei még nem ismertek, viszont a közlemény alapján ebben is ez a folyamat, a kiadások felfüggesztése játszhatta a legnagyobb szerepet: „A tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik.”
– Az elhalasztott kiadások egy része ugyanakkor az év hátralévő részében megjelenhet, így az éves hiányszám szempontjából továbbra is az lesz a döntő tényező, hogyan alakul a gazdaság teljesítménye, illetve milyen további intézkedéseket hoz a kormányzat – tette hozzá Molnár Dániel.
Magyar Péter túl messzire megy
Deák Dániel elemző közösségi oldalán közzétett gyorselemzésében rávilágított: a júliusi, 524,3 milliárd forintos többlet valóban kiemelkedő számnak számít, ám a Pénzügyminisztérium hivatalos adatai szerint a javuló egyenleg prózai okokra vezethető vissza. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetései mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek, az állami vagyonnal kapcsolatos tételekre 109 milliárddal kevesebbet fordítottak, miközben az adó- és járulékbevételek 157 milliárd forinttal emelkedtek.
Deák Dániel aláhúzta:
a látványos többlet alapvető oka tehát nem a hatékonyság növelése, hanem az a tény, hogy az állam jelentős kifizetéseket tartott vissza és fogott vissza.
A szakértő rámutatott arra is, hogy a kifizetések megnyirbálása nem csupán a választások előtti kiadások természetes korrekciója, hanem az új kormányzat tudatos megszorítása. Ennek egyik legfájóbb pontjaként emelte ki, hogy
a Széchenyi Kártya több konstrukciójánál megszüntették a fix 3 százalékos kamatot, ami önmagában mintegy 70 milliárd forintos forráselvonást jelent a hazai kis- és középvállalkozói szektortól.
Deák Dániel figyelmeztetett: az államkasszában megtakarításként jelentkező összegek a reálgazdaságban a finanszírozás, a beruházások és a fejlesztési impulzusok hiányaként csapódnak le. Mindez máris érezteti hatását a gazdasági teljesítményen, hiszen
a GDP második negyedéves növekedése a várt 0,7 százalék helyett mindössze 0,4 százalékot ért el, míg júniusban az ipari termelés havi alapon 1,4 százalékkal visszaesett.
Az elemző összegzése szerint bár a költségvetési hiány csökkentése elengedhetetlen cél, Magyar Péter párhuzamos valóságot épít akkor, amikor a számokat a korrupció felszámolásával magyarázza.
Deák Dániel rámutatott: a tények
erőteljes költségvetési megszorításokat mutatnak, amelyek közvetlenül rontják a magyar gazdaság növekedési kilátásait, veszélyeztetik a munkahelyeket, és végső soron a magyar emberek életkörülményeinek romlásához vezetnek.
Hasonló részleteket mutatott be Facebook-oldalán Hont András is. Az elemző kiemelte, hogy a kedvezőnek beállított mutatók mögött technikai átcsoportosítások és átmenetileg visszatartott kifizetések állnak.
Hont András kifejtette, hogy
a pedagógusok béremelését az előző kormány már a tavalyi év során teljesítette, a hozzávetőleg 300 milliárd forintos uniós fedezetet azonban csak most számolják el európai uniós forrásból származó bevételként.
Az elemző rávilágított egy másik jelentős tételre is:
a felvett 200 milliárd forintos EIB-hitelt szintén a bevételi oldalra sorolták be, noha ezt az tételt augusztusban korrigálni kell majd.
Hont András megállapítása szerint a könyvelési elszámolások mellett a közigazgatás működésében is érezhető fennakadások tapasztalhatók, hiszen a minisztériumok többségénél mindmáig nem készült el a szervezeti és működési szabályzat, aminek következtében
a költségvetési fejezetkezelés leállt.
Az elemző leírása alapján a jelenlegi struktúrában kizárólag azok a kifizetések valósulnak meg, amelyeket a miniszter saját kezűleg ír alá. Hont András példaként kiemelte, hogy több újonnan létrehozott státusz betöltője még nem kapott fizetést, vagyis a júliusra esedékes állami kiadások egy része még nem jelent meg a mérlegben.
Az elemző összegzése szerint ez a fajta tologatás és a valós kép kozmetikázása csak korlátozott ideig tartható fenn, így kulcskérdés, hogy a döntéshozók és a kormánypropaganda miként reagálnak majd, amikor a gazdasági tények letagadhatatlanná válnak.
Magyar Nemzet, demokrata.hu, Facebook
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. augusztus 10-én – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka