Magyarország Alaptörvénye értelmében közkegyelmet kizárólag az országgyűlés adhat. Az amnesztia nem egyénre szabott, hanem elkövetők vagy bűncselekmények meghatározott kategóriáira terjed ki. Az Origo információi szerint a Tisza-kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján tervezi kihirdetni az intézkedést.
Sajtóértesülések szerint az április 12-i, tiszás választási győzelemre, a „rendszerváltásra”, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára hivatkozva közkegyelem elrendelését fontolgatja a Tisza-kormány. A büntetés-végrehajtás világában járatos forrásaink egybehangzó állítása szerint ennek napirendre vétele még októberben megtörténhet, az amnesztia pedig Magyar Péter miniszterelnök szeptemberi, vatikáni látogatás során is felmerült.
Elítéltek tízezrei várják feszülten nap, mint nap az előbb szeptember végére, majd október elejére ígért bejelentést, mely szerint a kormány napirendre tűzi az általános közkegyelem meghirdetését Magyarországon – tájékoztatta az Origót informátora, aki azt is tudni véli, hogy
az amnesztia elrendelését nemzeti ünnepünkre, október 23-ára tervezik.
A fogvatartottak körülményeinek javítása és az amnesztia is szerepel a petícióban
Ezt erősíti a Börtönök kapuja mögött is emberek vannak című petíció is, amit a kezdeményezők 2565 aláírással éppen a napokban nyújtottak be a köztársasági elnöknek, valamint az országgyűlés elnökének. Ebben olyan kéréseket fogalmaztak meg, mint például az emberhez méltó elhelyezési és higiénés körülmények biztosítása, a túlzsúfoltság kezelése, a megfelelő egészségügyi és szakorvosi ellátás, a kielégítő étkezés és ivóvízellátás, a szélsőséges hőmérsékleti körülmények kezelése, a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti kapcsolattartás biztosítása, vagy a valódi reintegráció megerősítése, hogy a fogvatartottak már a büntetés alatt felkészülhessenek a szabadulás utáni életre, és szükség esetén a későbbiekben is támogatást kaphassanak.
Az országgyűlést pedig arra kérik, vizsgálja meg a büntetés-végrehajtás jelenlegi helyzetét, tegye meg a szükséges jogalkotási és ellenőrzési lépéseket, és fontolja meg egy esetleges közkegyelmi intézkedés lehetőségét is.
Mint írják: „Nem azért, hogy a büntetés-végrehajtás problémáit egy kegyelmi döntéssel eltakarjuk. Hanem azért, hogy egy esetleges kegyelmi intézkedés egy valódi újrakezdés része lehessen”. A petícióhoz egy „a 2026. október 23-ához kapcsolódó közkegyelmi törvény alapelveire és főbb szabályaira vonatkozó javaslatot” is mellékeltek.
Titkolóznak a minisztériumok az esetleges közkegyelemről
A téma kapcsán az Origo kérdéseket küldött a Miniszterelnökség, valamint az Igazságügyi Minisztérium számára. Azt szerette volna megtudni, hogy valóban tervez-e ilyen lépést a kormány, és mi indokolná az amnesztia meghirdetését. Érdekelt volna az is, hogy mikortól, milyen bűnelkövetői kört, illetve összesen hány elítéltet érintene az intézkedés. Afelől is érdeklődtek, hogy szóba került-e a közkegyelem kérdése Magyar Péter pápánál tett látogatása során, és ha igen, miként vélekedett erről a Szentatya. Azonban sem Ruff Bálint, sem Görög Márta tárcája nem válaszolt.
Mit kell tudni az amnesztiáról?
Magyarország Alaptörvénye értelmében közkegyelmet kizárólag az országgyűlés adhat, a döntés elfogadásához minősített többség, azaz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A közkegyelemről minden esetben önálló törvényt hirdetnek ki. Ezzel szemben az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolja, amelyhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges.
A közkegyelem tehát nem egyénre szabott, hanem elkövetők vagy bűncselekmények meghatározott kategóriáira terjed ki, az objektív kritériumokat a törvényhozó szabja meg.
Az amnesztia három jogi formában nyilvánulhat meg, akár kombinálva is:
- Abolíció (eljárási amnesztia): a folyamatban lévő büntetőeljárások beszüntetését vagy meg sem indítását rendeli el.
- Adgráciáció (végrehajtási amnesztia): a már jogerősen kiszabott büntetés, vagy annak hátralévő részének elengedése, mérséklése.
- Rehabilitáció (mentesítés): a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli azonnali mentesítés.
Mivel a közkegyelem politikai döntés, indoklásakor a törvényalkotót nem köti szigorú jogi mérlegelési kényszer. Jellemzően jelentős politikai fordulatok, vagy válságok, rendkívüli események lezárásaként, illetve kiemelt nemzeti vagy állami ünnepek alkalmából rendelik el. Előfordul még, hogy a túlzsúfolt börtönök kapacitásgondjait próbálják meg enyhíteni a kisebb súlyú bűnelkövetők kiengedésével.
Közkegyelem a rendszerváltás után
A demokratikus Magyarországon az amnesztia rendkívül ritka jogintézménnyé vált.
1990. évi XXXIX. törvény: A köztársaság kikiáltása és a szabad választások alkalmából hozott általános jellegű, kisebb súlyú bűncselekményeket érintő amnesztia.
1991. évi V. törvény: Az úgynevezett „taxisblokád” során elkövetett cselekmények miatti büntethetőséget megszüntető közkegyelmi törvény.
Az 1991-es jogszabály óta az Országgyűlés nem hozott újabb közkegyelmi törvényt. A modern jogalkotási gyakorlatban a kegyelmezés szinte kizárólag a köztársasági elnöki, egyéni kegyelmekre korlátozódik.
Közkegyelmet fontolgat a Tisza-kormány? – Fotó: Pixabay.com