szerző: Arany Lajos
„Nem nagy dolog, amit csinál”
Az unásig használt, elcsépelt, tartalmatlan szavunk a dolog főnév és a csinál ige.
„Megmondom őszintén, hogy gyakorlatilag imádom”
Napjainkban a beszélők egyre több töltelékszóval, jelentés nélküli, elkoptatott, tartalmatlan kifejezéssel, fölösleges nyelvi elemmel terhelik szövegüket.
Babaprojekt meg bébibumm
Zavaró nyelvi jelenség az embert szinte gépnek tekintő (idegen) szavak, kifejezések tolakodó térhódítása, a hivataloskodó, bürokrata-technokrata nyelv mechanikus elharapódzása.
„Barokkos túlzás”, hogy „reneszánszát éli a barokk”?
A műveltség jele, ha a közbeszéd korstílusokat emleget, ám fejcsóválva vesszük tudomásul, ha e kifejezéseket – újabb nyelvi hóbortként – ...
A „sült malac árus” és az „életképtelen felállások”
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapi nyelvhasználatban számos helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő ...
Tartalmas szinonimák vagy ködszürke divatszavak?
„Lelkünk lelke, szívünk vére…” E metaforákkal illette Jókai Mór a magyar nyelvet. Mint kincsre kell tehát vigyáznunk rá, elemi igény ...
Egy „darab” alkotó „egy tucat” műve
Nemcsak a méltatlan agyondicsérése nyelvi baki, öreg hiba a leminősítés is! Tehát például emberek számát a darab, jelentős teljesítményeket a ...
„Iszonyúan szép” lányok és becstelen „úriemberek”
A zabolátlan szavak divatját éli a sajtó. Ezek olykor félreérthetők, és ráadásul mulatságos közlések állnak elő.
Nyelvi „gyöngédség”: „páros lábbal beleszálltak” és „kirúgták”
A nyelvi erőszak netovábbját produkálja a média: immár az évszakokból is agresszort faragott. Nemrég még ezt harsogta: „páros lábbal száll ...
„Drasztikus” és „horrorisztikus” beszéd
Az erőszakos jelentésű szavak gyakran olyan közlésekben is felbukkannak, amelyekben egyébként nincs szó durvaságról, sőt ennek éppen az ellenkezőjéről beszélünk.