Az Alaptörvény tizenötödik módosításának szükségességét és időszerűségét több tényező indokolja, amelyek társadalmi, gazdasági és politikai jelenségekre adott válaszként értelmezhetők.

Jelentősége van a társadalmi és kulturális változások elleni fellépésnek, hiszen az indokolás szerint Európában és Észak-Amerikában egyre erőteljesebb tendenciák figyelhetők meg, amelyek átalakítani kívánják a társadalom alapszövetét érintő értékeket és normákat. A javaslat célja a hagyományos társadalmi rend és értékek, különösen a család és a nemzeti identitás védelme, amelyeket a Nyugat politikai és ideológiai nyomásgyakorlása veszélyeztethet.

A módosítása kiemelten kezeli Magyarország önazonosságának és társadalmi rendjének megőrzését. A nemzetállami szuverenitás védelme érdekében olyan szabályozások kerülnek bevezetésre, amelyek korlátozzák a külső ideológiai hatásokat és fenntartják a hagyományos intézményeket. 

Az alkotmánymódosítás kimondja, hogy a biológiai nem változtathatatlan, és az állam feladata ennek jogi védelme. A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása érdekében az állam kiemelt felelősséget vállal a jogi és erkölcsi környezet stabilitásáért. Az Alaptörvény biztosítja, hogy a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga kiemelt védelemben részesüljön.

Az elektronikus fizetési rendszerek elterjedése miatt egyre inkább háttérbe szorul a készpénzhasználat. A módosítás rögzíti, hogy a készpénzzel történő fizetés lehetősége alapvető jog, ezzel biztosítva a pénzügyi függetlenséget és a gazdaság stabilitását.

Az Alaptörvény módosítása kifejezetten tiltja a kábítószerek előállítását, használatát, terjesztését és népszerűsítését. A kábítószerrel kapcsolatos szigorú szabályozás célja a közegészség, a közbiztonság és a társadalmi stabilitás fenntartása.

A módosítás lehetőséget teremt a veszélyhelyzet elrendelésére fegyveres konfliktus, háborús helyzet, humanitárius katasztrófa vagy súlyos természeti katasztrófák esetén. A kormány csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazásával térhet el törvényi rendelkezésektől.

Ami az egyes részletkérdéseket illeti, kiemelendő, hogy több országban egyre inkább liberalizálják a drogpolitikát. Magyarország azonban a szigorú kábítószer-ellenes politika fenntartása mellett döntött, hogy védje a közegészséget és a társadalmi stabilitást.

Az Alaptörvény XX. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.” A XX. cikk (1) bekezdése deklarálja a testi és lelki egészséghez való jogot.

Az Indokolás szerint a jó egészségi állapot megőrzése mindenki számára szükséges az emberhez méltó és tevékeny élethez. Mivel az egészség negatív befolyásolása számos, a társadalom és az állam körén kívül eső tényezőre – öröklött tulajdonságok, járványok, balesetek stb. – is visszavezethető, ebben a körben a szabályozási és – a mindenkori lehetőségek függvényében rendelkezésre álló – anyagi eszközökkel elérhető egészségvédelmet tűzi ki célul.

Magyarország szigorúan fellép az egészséget veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben, a Büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint például a kábítószer-kereskedelem alapesete akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő lehet.

A Btk. a fejezetben egyébként többek között a kábítószer birtoklást, kábítószer készítésének elősegítését, új pszichoaktív anyaggal visszaélést is büntetni rendeli. Az ügy jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos került kinevezésre.

Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. A nemzetközi trendek a hagyományos családmodell átalakulását ösztönözhetik. A javaslat célja, hogy biztosítsa a gyermekek nevelésének stabil erkölcsi és jogi környezetét. Az L) cikk Indokolása szerint az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. A Nemzeti Hitvallásban kinyilvánított alkotmányozói akarat az alaptörvényi rendelkezéseknek közös értékrendet kölcsönöz, egyben pedig olyan keretet biztosít, amelyben értelmezhető és értelmezendő a már megszületett gyermekeket, továbbá az eljövendő generációk érdekeit védő jogi szabályozás.

A férfi és nő közötti, önkéntes elhatározáson alapuló érzelmi és gazdasági életközösségek közül az Alaptörvény a házasság intézményének védelme mellett kötelezi el magát. A nemzet fennmaradásának letéteményese a család, a társadalom legkisebb egysége. Ezt felismerve rögzíti a család védelmének és a gyermekvállalás támogatásának kötelezettségét. A családok védelmének szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A születési nem biológiai adottságának rögzítése azért fontos, mert megőrzi a társadalom természetes és hagyományos rendjét, amely évezredek óta stabil alapot biztosít az emberi közösségek számára. A férfi és női nem egyértelmű meghatározása nemcsak a biológiai valóságot tükrözi, hanem a jogi és társadalmi rendet is fenntartja, amelyre az intézmények, például a család és az oktatási rendszer épülnek.

Az Egyesült Államokban a túlzott liberalizmus számos példát szolgáltat arra, hogy a biológiai valóság figyelmen kívül hagyása milyen társadalmi zavarokhoz vezetett, például a sport világában tapasztalható igazságtalanságokhoz: az olyan esetekben, mint amikor férfi biológiai adottságokkal rendelkező transznemű sportolók női versenyeken indulnak, igazságtalan előnyhöz jutnak. Például Lia Thomas, aki férfiként született, de nőként versenyez, jelentős fölénnyel nyert úszóversenyeken, kiszorítva biológiai női versenytársait. Hasonló vitát váltott ki Imane Helif, a 2024-es olimpia női ökölvívó aranyérmese is. Helif biológiai jellemzői miatt korábban ki lett zárva a világbajnokságról, azonban az olimpián mégis indulhatott, és női versenytársait legyőzve szerzett aranyérmet. Az ilyen esetek aláássák a női sport hitelességét és igazságosságát.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb a kiskorúak számára elérhető nemváltó kezelések ösztönzése, gyakran szülői beleegyezés nélkül. Egyes államokban a szülőket akár el is távolíthatják gyermekeik életéből, ha nem támogatják a nemváltoztatást. Ez veszélyes precedens, amely sérti a család egységét és a szülői jogokat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy ebben az egyre inkább kifordult és bizonytalan világban bizonyos alapvető igazságokat rögzítsünk, és ne engedjük, hogy ideológiai divatok felülírják a biológiai és társadalmi valóságot. Ha minden relatívvá válik, és még az olyan alapvető fogalmakat is megkérdőjelezzük, mint a férfi és nő, akkor előbb-utóbb maga a társadalmi rend is összeomlik. Egy stabil és működő közösséghez szükség van szilárd alapokra – és ezek közé tartozik az is, hogy az ember születési neme egy biológiai adottság, amelyet nem lehet tetszés szerint átírni.

Forrás: Alaptörvényblog
Címlapkép: Origo/Bielik István