Az egyetem fenntartója, az Innovációs és Kulturális Minisztérium is megszólalt az ügyben, mondván: nem maradhatnak következmények nélkül Fleck Zoltán botrányos szavai.
Hatalmas vihart kavart a magyar közéletben Fleck Zoltán kijelentése, miszerint a 2026-os választás után a köztársasági elnököt fenyegetni és zsarolni is lehet bizonyos esetekben. Az alkotmányjogilag is hibás érvelést visszautasította az államfő, ám az ELTE először magánvéleménynek minősítette oktatója botrányos szavait. A Magyar Nemzet nyomására azonban végül mégis elhatárolódott Flecktől az egyetem. A jogi kar azonban nem mindig védte körömszakadtáig oktatói magánvéleményét. G. Fodor Gábort néhány éve gyakorlatilag elüldözték az egyetemről.
A történet röviden: Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának oktatója – egyébként hírhedt baloldali személyiség – a Tisza Párt egyik rendezvényén botrányos kijelentéseket tett:
„Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!) ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt”. Fleck azt is elmondta, hogy nem kormányváltásra, hanem forradalomra van szükség ebben az országban.
Sulyok Tamás köztársasági elnök visszautasította Fleck gondolatait, mondván „egy civilizált közéletben nincs és nem lehet helye »militáns« közjogi nézetek terjesztésének”.
A Magyar Nemzet megkérdezte, mit gondol minderről az ELTE és az ELTE jogi kara, azonban hosszas hallgatás után is csak annyit válaszolt az egyetem:
„Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét.”
Miután a lap újabb kérdéseket küldött az intézménynek, az iránt érdeklődve, hogy vajon minden szélsőséges „magánvéleményt” ennyire véd-e az egyetem, lehet-e az oktatójuk náci, antiszemita stb., majd egy egész napos vívódás után az egyetem mégis elhatárolódott oktatójától.
Nagy árat fizethet Fleck Zoltán, miután Sulyok Tamást fenyegette
Időközben az ELTE fenntartója, az Innovációs és Kulturális Minisztérium is megszólalt az ügyben, mondván:
nem maradhatnak következmények nélkül Fleck Zoltán botrányos szavai.
A történet azonban itt nem érhet véget. Emlékezetes, hogy az ELTE nem mindig védte ilyen vehemensen oktatói magánvéleményét.
2016-ban a 888.hu portálon megjelent egy írás G. Fodor Gábortól – aki akkor az azóta megszűnt lap főszerkesztője és hírigazgatója volt –, amelyben az egyik MSZP-s politikus feleségét pellengérezte ki. A cikk valóban nem volt túl etikus, a szerző utólag ezt elismerte és bocsánatot kért. G. Fodor Gábor akkoriban az ELTE egyetemi docenseként közalkalmazotti jogviszonyban állt az intézménnyel, igaz, tevékenységét szüneteltette, fizetés nélküli szabadságot vett ki, éppen azért, hogy a 888.hu-nál végzett munkája, ahogy saját maga mondta „semmilyen kontextusban ne keveredhessen össze az egyetemen végzett oktatói tevékenységével”.
Ennek ellenére etikai vizsgálatot kezdeményezett ellene az egyetem rektora, mondván, a cikkek megjelentetése az egyetem társadalmi megítélésére és hírnevére is negatívan hatott. Az Etikai Bizottság első és másodfokon is elítélte G. Fodor Gábort, aki nem fogadta el az ítéletet, és távozott az ELTE oktatói karából.
„Miközben más számos, valóban indokolt esetekben az egyetem néma maradt, velem szemben mégis politikát akart csinálni. Aki azonban politikát akar csinálni, az nem hagy más lehetőséget, mint hogy politizáljanak vele szemben is” – írta akkoriban.
G. Fodor Gábor jelenleg a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója és a Magyar Nemzet főmunkatársa.
De nem G. Fodor Gábor volt az egyetlen jobboldali, konzervatív oktató, aki ellen etikai eljárást kezdeményeztek magánvéleménye miatt az egyetemen.
Borítókép: G. Fodor Gábort a magánvéleménye miatt elítélte az ELTE etikai bizottsága
Forrás: Facebook/G. Fodor Gábor
