A 2027-es költségvetés mellett egy esetleges hitelfelvétel kérdése is napirenden volt az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülésen sajtóértesülések szerint, amelyek arról szólnak: a kabinetnek az uniós források felhasználásához szükséges projektek előfinanszírozása okozhat komoly fejtörést, ezért külső forrás bevonása is felmerült.
Nem csupán a jövő évi költségvetésről és a gazdaságélénkítés lehetőségeiről tárgyaltak az Erdőbényén tartott kihelyezett kormányülésen: a Magyar Nemzet információi szerint a kabinet napirendjén szerepelt egy esetleges hitelfelvétel kérdése is, amely összefüggésben állhat az uniós források felhasználásával.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a háromnapos tanácskozás kiemelt témája volt a 2027-es költségvetés, a gazdaság növekedési pályára állítása, az uniós források felhasználása, az energiabiztonság és az energiaforrások diverzifikációja.
A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy a kormányzatnak az uniós pénzek lehívása és az azokból megvalósítani kívánt beruházások finanszírozása kapcsán jelentős előfinanszírozási igénnyel kell számolnia.
Az uniós források ugyanis számos esetben csak a projektek előrehaladását követően érkeznek meg, így a beruházások elindításához és finanszírozásához átmenetileg más forrásokra lehet szükség. A Magyar Nemzet értesülései szerint ennek a finanszírozási résnek a betöltésére merült fel külső hitel felvétele. A pénzügyminiszter állítólag több lehetséges finanszírozási szereplővel is egyeztetett, és a tárgyalások között nemzetközi intézményekkel, köztük a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Unióval kapcsolatos egyeztetések is szerepeltek.
Mindez azért lehet különösen fontos, mert egy ilyen finanszírozási konstrukció esetében a hitelhez kapcsolódó feltételeknek is jelentőségük lehet.
A Magyar Nemzet információi szerint a tárgyalások során olyan költségvetési és strukturális intézkedések is felmerültek, amelyek között a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjkorhatár emelése,
valamint a hatósági energiaárak rendszerének, vagyis a rezsicsökkentésnek a megszüntetése is szerepelhet.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek az értesülések nem jelentik azt, hogy a magyar kormány már döntött volna a nyugdíjkorhatár emeléséről vagy a rezsicsökkentés eltörléséről, illetve azt sem, hogy ezek hivatalosan megállapított hitelfeltételek lennének. A lap információi szerint ezek a lehetőségek a finanszírozási tárgyalások során kerülhettek szóba.
A Valutaalap megint tudja, mit kell tenni
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi, Magyarországról szóló értékelésében valóban azt javasolta, hogy hosszabb távon kezeljék a nyugdíj- és egészségügyi kiadások növekedéséből fakadó költségvetési nyomást, és a nyugdíjrendszer esetében többek között a nyugdíjkorhatár emelését is a lehetséges intézkedések között említette. A Valutaalap emellett a lakossági energiaár-támogatások fokozatos kivezetését, illetve célzottabb támogatási rendszerrel való felváltását is javasolta.
A kérdés ugyanakkor a magyar költségvetés helyzete miatt különösen érzékeny lehet. Az idei büdzsében több száz milliárd forintos tételként jelenik meg a lakossági rezsivédelem:
a 2026-os költségvetésben 792,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra.
Hozzányúlnak a nyugdíjakhoz
Mindeközben az Erdőbényén tárgyalt jövő évi költségvetés egyik fontos eleme éppen a nyugdíjpolitika. A pénzügyminiszter korábbi közlése szerint a kormány nyugdíjreformot is beépítene a 2027-es büdzsébe, amelynek része lenne többek között a nyugdíjminimum jelentős emelése és a kisnyugdíjak sávos emelése. A kormány közlése szerint ezekre az intézkedésekre rendelkezésre áll a fedezet.
A Magyar Nemzet információi szerint így egyszerre két, egymással szorosan összefüggő kérdés kerülhetett az erdőbényei tárgyalások középpontjába:
hogyan lehet finanszírozni az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozását, illetve milyen költségvetési és strukturális feltételekkel lehet ehhez külső forrást bevonni.
A kormány hivatalosan egyelőre nem közölte, hogy született-e döntés hitelfelvételről, és ha igen, milyen összegű finanszírozásról, illetve milyen feltételek mellett. Az sem ismert, hogy az IMF-fel vagy uniós intézményekkel folytatott esetleges egyeztetések eljutottak-e konkrét hitelmegállapodás előkészítéséig.
3000 milliárd idén
Érdemes a közelmúlt néhány történését felidézni, ezek ugyanis erősítik a sajtóértesüléseket. Az egyik a hitelfelvétellel függ össze, közelebbről azzal, hogy a kormányzat idén súlyos adósságba verte az országot, mégpedig részben éppen az uniós pénzek hazahozatala miatt.
A minap jelentették be, hogy módosít 2026-os finanszírozási tervén az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Kármán András pénzügyminiszter augusztus 31-én nyújtotta be az idei költségvetés módosítását, amelyben jelentősen megemelték a hiánycélt: míg az eredményszemléletű deficit 5 százalékról 7,5 százalékra ugrott, addig a pénzforgalmi hiány 5445 milliárdról több mint 7000 milliárdra. Ez egyet jelentett azzal, hogy az ÁKK tavaly decemberi finanszírozási terve is elavult, s itt jön a lényeg. Az államadósság-kezelő az idei tervezett nettó kibocsátási tervet 8717 milliárd forintra emelte az eredetileg megszabott 5445 milliárd forintról.
Vagyis több mint 3000 milliárd forinttal több hitelt vesz fel az állam az idén. Mégpedig részben azért, mert kell a pénz az eddig zárolt, de nemrégiben felszabadított uniós pénzek, az RRF-források hazahozatalához. A projekteket ugyanis elő kell finanszírozni.
Elpárolog a pénz
De maradjunk még az uniós forrásoknál. Ezek kapcsán ugyanis György László egyetemi docens egy hónapja arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6000 milliárd forintos uniós forrás csak egyszeri tétel, és a múltbeli tapasztalatok alapján abból 1500 milliárd forint marad itthon, 4500 milliárd viszont részben a fejlett uniós országokba áramlik vissza, részben Délkelet-Ázsiában köt ki.
„Vagyis az uniós pénz háromnegyede csak beköszön és megy is tovább”
– írta közösségi oldalán. Az árról szólva György László felidézte az Európai Bizottság úgynevezett országspecifikus ajánlásait, amelyek közül a legfontosabbak a különadók kivezetése, a rezsivédelem megszüntetése, valamint az ár-, az árrés- és a kamatstop eltörlése, végezetül a nyugdíjrendszer átalakítása. A különadókból 2200 milliárd folyik be évente, a rezsicsökkentés pedig 800 milliárd forintba kerül. Ezek együttes kivezetése így évi 1400 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésen, vagyis ennyivel kell évente csökkenteni a kiadásokat vagy növelni a bevételeket. Az egyetemi docens arra jutott, hogy mivel a különadókat fizető nagyvállalatok ilyen értelemben kiesnek az adózási körből, a pénzt a családoktól és a kis- és közepes vállalkozásoktól lehet csak beszedni.
Annak kapcsán pedig, hogy valós veszély-e a rezsicsökkentés eltörlése és a nyugdíjkorhatár felemelése, idézzük ide a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idei országjelentését. A dokumentum a nyugdíjrendszer reformját és a nyugdíjkorhatár felemelését javasolja, emellett egyebek mellett a személyi jövedelemadó progresszívebbé tételét, az adókedvezmények felülvizsgálatát és nem utolsósorban a rezsicsökkentés kivezetését.
Nagyon leegyszerűsítve mindez azt jelenti, hogy nem csupán az IMF, de Brüsszel és az OECD is lakossági megszorítást vár a Tisza-kormánytól.
A kihelyezett kormányülés résztvevői – Fotó: Facebook/Magyar Péter