Amíg nincs törvénytervezet, az egész ügy csupán politikai marketing – mutatott rá a Mandinernek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz. Mint ismert, Magyar Péter még április 23-án jelentette be, hogy a Tisza Párt kormánya megnyitja az ügynökaktákat. Arról azonban nem árult el semmilyen részletet, hogyan képzeli el ígérete megvalósítását.
Hiába ígérnek Magyar Péterék teljes nyilvánosságot az ügynökakták ügyében, a fennmaradt iratok hiányosak, sokszor ellentmondásosak, és önmagukban nem bizonyítanak semmit – erről beszélt a Mandinernek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz.
Magyar Péter még április 23-án jelentette be, hogy a Tisza Párt kormánya megnyitja az ügynökaktákat. A téma kapcsán megszólalt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is: Ruff Bálint egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az ügynökakták lehető leghamarabbi nyilvánosságra hozatala az egyik elsődleges feladatuk lesz. Ennek megvalósításáról részleteket azonban nem árult el ő sem.
„Nem tudjuk, mit értenek ügynökakták alatt, ahogy azt sem, hogy mit jelent a nyilvánosság”
– mutatott rá Cseh Gergő Bendegúz, hozzátéve: a részletek ismerete nélkül nem szeretett volna a témában nyilatkozni.
Az ügy kapcsán már egyeztetett ugyan a miniszterelnökkel, de a főigazgató elmondása szerint abban maradtak, hogy az új kormány felállását követően az kijelöli a szakértőit, és a levéltárat is bevonják a téma megvitatásába. Az ügy politikai vetülete miatt a történészek, a szakértők sem szeretnének megnyilvánulni, mondván,
amíg nincs törvénytervezet, az egész ügy csupán politikai marketing, így nincs miről beszélni.
A már említett Ruff Bálint még miniszterjelölti meghallgatásán, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtt az ügynökaktákkal kapcsolatban elmondta: a megfigyelők és a megfigyeltek jó része már nem él, ugyanakkor szerinte az akták nyilvánosságra hozatalával zárható le a társadalom évtizedek óta tartozó mérgezése.
„Azt fogom javasolni, hogy széles körű konszenzust adjunk a levéltári vezetőknek, és kapcsoljuk össze a már nyilvánosságra hozott adatokat, illetve a most még tiltott aktákat”
– mondta Ruff.
Öngólokat lőhet a Tisza az ügynökakták nyilvánossá tételével, hiszen számos olyan szereplője is lehet a pártnak, akik vagy közvetlenül, vagy a szüleik révén érintettek lehetnek a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködésben. Különösen érzékenyen érintheti ez azokat, akik az egykori SZDSZ–MSZP-s körökből ugrottak be Magyar Péter követői közé – jelentette ki korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője és elnöki főtanácsadója.
Címlapkép: depositphotos.com