Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének neve nemcsak kormánykritikus megszólalásai miatt vált ismertté, hanem azért is, mert a Tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként a Korbely János számára kedvező strasbourgi döntést támogatta. Baka András jogtudósként egy jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez – közölte Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője.
Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza-frakció. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke hosszú nemzetközi bírói pályafutás után kerülhet az államfői szék közelébe, személyét azonban máig beárnyékolja a Korbely-ügy. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként ugyanis a Korbely János számára kedvező strasbourgi ítéletet támogató többség tagja volt, amit később maga is elismert – írja a Magyar Nemzet.
ezt követően maga is Strasbourghoz fordult, ahol pert nyert a magyar állammal szemben.
Ilyen volt Korbely János ügye is, aki társaival Tatán végzett ki civileket a rendőrség udvarán, miután az egyik forradalmár a zsebéhez nyúlt, hogy megadja magát. A tatai sortűznek 3 halálos áldozata volt, az egyik fegyvertelen civilre 36 lövést adtak le. 2001-ben Korbelyt a Legfelsőbb Bíróság 5 év szabadságvesztésre ítélte.
A hivatalos ítéletből megállapítható, hogy Baka András a többségi döntést támogató bírák között volt. Később egy interjúban ezt maga is megerősítette.
„Úgy gondolom, hogy Strasbourgban a nemzetközi jognak megfelelő ítélet született, szavazatommal én is ezt támogattam”
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek még 2008-ban Baka András.
Később, amikor a 2010-es kormányváltás után lapunk a Legfelsőbb Bíróság egy bíráját kérdezte volna a sortűzperekről, Baka András már nem engedélyezte a nyilatkozatot.
Baka Andrást aztán végül a Legfelsőbb Bíróság megszüntetésével távolította el a Fidesz-KDNP-kormány. Az egykori főbíró az elmúlt években több alkalommal is élesen bírálta a magyar kormányt. 2022-ben az AFP hírügynökségnek adott interjújában a magyar jogállamiság helyzetéről fogalmazott meg kritikákat, majd 2025-ben a Magyar Bírói Egyesület demonstrációján is felszólalt. A Tűzfalcsoport tényfeltáró blog szerint ezek a megszólalások, valamint
a Korbely-ügyben képviselt álláspont miatt Baka nem testesítheti meg a nemzet egységét.
Az államfőjelölés így várhatóan nem csupán Baka alkotmányjogi pályafutásáról, hanem a Korbely-ügyről is újra politikai vitát nyit. A Tisza-frakció ennek ellenére Baka András mellett döntött. Így az Országgyűlés várhatóan olyan államfőjelöltről szavaz majd, akinek alkotmányjogi és nemzetközi bírói pályafutása mellett a Korbely-ügyben képviselt álláspontja is a politikai vita középpontjába kerülhet.
Mi történt a tatai sortűznél?
1956 október 26-án a forradalmi események Tatát is elérték. A felkelők elfoglalták a járási rendőrkapitányság épületét, lefegyverezték a rendőröket, és a kapitányságon több fegyveres, valamint civil tartózkodott. A városban állomásozó Dózsa Páncélos és Lövésztiszti Iskolán eközben megszervezték a laktanya védelmét, majd Korbely János százados vezetésével mintegy tizenöt, géppisztolyokkal, golyószóróval és kézigránátokkal felszerelt tiszt indult a rendőrkapitányság visszafoglalására.
A magyar bíróságok által később megállapított tényállás szerint a rendőrkapitányság belső udvarán az egyik civil, Kaszás Tamás a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy azt átadja a katonáknak. Ekkor Korbely János tűzparancsot adott, és maga is lövéseket adott le. A sortűz következtében az udvaron két civil meghalt, ketten megsebesültek. Két másik civil megpróbált elmenekülni az épületből, őket azonban néhány méterrel arrébb ismét lövések érték: egyikük a helyszínen meghalt, társa súlyosan megsebesült. A támadásnak így összesen három halálos áldozata és több sebesültje volt.
Bóka János: Baka András hozzájárul Magyar Péter önkényének kiépítéséhez
Baka András jogtudósként egy jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez – közölte Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője.
Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg. Az új köztársasági elnök választása illegitim. A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt – reagált közösségi oldalán a Fidesz frakcióvezetője. Bóka János leszögezte:
„Magyarország utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják.”
Egyben figyelmeztet:
„Baka András jogtudósként egy jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez.”
„Baka András a saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie”
– fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint
„az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Támogatják a szabadság köreit, az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani.”
Németh Balázs arra emlékeztetett, hogy Tisza-frakció pár hete egyhangúlag még Polgár Juditot tartotta a legalkalmasabb államfőjelöltnek.
„Ő nem vállalta Magyar Péter felkérését. Bárki más a jelölt, ő még a Tisza szerint SEM a legalkalmasabb. ABSZOLÚT MEGALÁZÓ!”
– hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
KDNP: Baka András bosszút akar állni a Fideszen
A Fidesszel szembeni bosszúállással vádolta meg a KDNP frakcióvezetője az államfői posztra a Tisza képviselőcsoportja által jelölt Baka Andrást, szombaton a Facebookon.
„Mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban? Hogy mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen. Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét.”
– írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim.
Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el „jogsértő és erőszakos módon”.
A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan „illegitim közjogi helyzetet” teremtett, amelyben minden köztársasági elnök „mínuszból indul”.
Mi Hazánk: Baka András alkalmatlan az államfői tisztségre
Baka Andrást elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik a köztársasági elnöki posztra – foglal állást az X-en szombaton délután közzétett bejegyzésében Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, parlamenti frakcióvezetője.
A politikus pikánsnak nevezi a jelölést, mondván, a jogtudós korábban pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, „amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt”.
Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment – fogalmaz, felidézve az államfői posztra jelölt jogtudós lépését abból az időből, amikor a fideszes parlamenti többség megszüntette az általa betöltött legfelsőbb bírósági elnöki posztot.
Azzal érvel: Baka András idén júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”.
Toroczkai László megemlíti, a jogtudós „a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése”, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel.
A politikus jelzi: továbbra is Tóth Máté energiajogászt javasolják köztársasági elnöknek, „aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására”.
Magyar Nemzet, Mandiner, MTI
Címlapkép: Facebook / Magyar Péter