Balog Zoltán állítása szerint abban a tudatban javasolta 2016-ban állami kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a Bicskei Gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját, hogy szakmailag elismert, a helyi közösség támogatását élvező intézményvezetőről van szó, akivel szemben nincs kizáró ok. A korábbi miniszter közleményében részletesen ismertette a kilenclépcsős felterjesztési folyamatot, és saját felelősségére is kitért.

Balog Zoltán Magyar Péter hétfői, napirend előtti felszólalására reagált. A miniszterelnök azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor volt kormányfő 2016-ban Balog Zoltán javaslatára terjesztette fel kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, holott Magyar Péter szerint Balog tudott arról, hogy a férfival kapcsolatban rendőrségi és ombudsmani vizsgálat zajlott.

A korábbi miniszter, jelenleg református püspök közleményében azt írta, szeretné megvilágítani a kitüntetés felterjesztésének menetét, egyúttal tisztázva saját személyes felelősségét is.

Kilenc lépcsőn keresztül vezetett az út a kitüntetésig

Vásárhelyi János 2016. augusztus 20. alkalmából kapta meg a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatát. Balog Zoltán közlése szerint az indítvány az illetékes megyei igazgatóságtól indult, majd a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője terjesztette elő.

Az indítványban kizárólag szakmai méltatás szerepelt, és nem tartalmazott információt a gyermekotthonban 2011–2012-ben végzett vizsgálatról. Balog felidézte, hogy az intézmény akkor még a főváros fenntartásában működött, a rendőrség pedig a nyomozást megszüntető határozatában azt állapította meg, hogy „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg”.

A közlemény szerint ennek a vizsgálatnak az anyagát a 2012–2013-as állami fenntartásba vétel során az előző fenntartó nem adta át a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

Balog Zoltánhoz mintegy 150 javaslat egyikeként érkezett

Az Emberi Erőforrások Minisztériumába érkező indítványt előbb az illetékes főosztály támogatta, majd a helyettes államtitkárságon, a szakmai államtitkárságon és a politikai államtitkárságon is keresztülment. Így érkezett el a miniszteri kabinethez, a folyamat hetedik szintjére, mintegy 150 másik kitüntetési javaslattal együtt.

Balog szerint ezen a szinten azokról a problémás esetekről döntöttek, amelyekkel kapcsolatban a folyamat valamelyik korábbi pontján kifogás merült fel. Vásárhelyi János neve azonban nem szerepelt a kifogásolt felterjesztések között.

„Így azt támogatva küldtem tovább, mint javaslattételre jogosult személy”

– írta Balog.

A következő állomás a Miniszterelnökségen működő Kitüntetési Bizottság volt, amelynek feladata az összehangolt ajánlás elkészítése a miniszterelnök számára. Balog szerint ennek a testületnek van lehetősége ellenőrizni azt is, hogy a kitüntetésre javasolt személy szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban, ami kizáró ok. Vásárhelyi János nem szerepelt benne.

A miniszterelnök ezt követően előterjesztőként továbbíthatja az elismerésre ajánlott személyeket a köztársasági elnöknek, aki a kitüntetés adományozója.

„Az érintettet személyesen nem ismertem”

Balog Zoltán közleményében hangsúlyozta, hogy Vásárhelyit személyesen nem ismerte.

„2016-ban Vásárhelyi Jánost, Bicske város díszpolgárát, a főváros Bárczy István-díjának tulajdonosát, abban a tudatban javasoltam a legalacsonyabb megítélhető állami kitüntetésre, melyből évente 250 adható, hogy őt a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja s vele kapcsolatban nincs kizáró ok.”

A volt miniszter hozzátette, hogy Vásárhelyivel sem akkor, sem azóta nem találkozott. Mint írta, a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt.

„Ez természetesen nem ment fel a 7. szinti javaslattétel felelőssége alól”

– fogalmazott.

A kitüntetés után azonnali vizsgálatot kért

Balog Zoltán közlése szerint alig egy hónappal a kitüntetés átadása után civil forrásból jelzést kapott a Bicskei Gyermekotthonban történt, gyanakvásra okot adó esetekről, szexuális molesztálásról. Ekkor az illetékes szakterületet azonnali vizsgálatra kérte.

A vizsgálat során Vásárhelyi Jánost feljelentették, felfüggesztették, kiköltöztették a gyermekotthonból, majd a rendőrségi nyomozás eredményeként bíróság elé került, és nyolc év fegyházbüntetést kapott.

Balog azt is közölte, hogy a nyomozást a minisztérium munkatársai aktívan segítették. Állítása szerint a 2013-tól bevezetett gyermekvédelmi intézkedések, köztük a független gyermekvédelmi gyámi intézmény létrehozása is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen növekedjen a gyermekotthoni visszaélések felderítésének száma.

A korábbi miniszter végül jelezte: amennyiben az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság további információkat kíván szerezni a gyermekvédelem átalakításával kapcsolatos, 2012 és 2018 közötti miniszteri munkájáról, áll a testület rendelkezésére.

MTI, Civilek.info

Címlapkép: Balog Zoltán dunamelléki református püspök beszédet mond az életének 89. évében elhunyt Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke, az Emberi Méltóság Tanácsának alelnöke búcsúztatásán a rimaszombati református templomban 2025. december 12-én – Fotó: MTI/Máthé Zoltán