Egyre markánsabb a különbség Magyarország külpolitikai irányvonala és az európai fősodor között – ez derül ki abból a beszélgetésből is, amelyben Illés Boglárka kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkár részletesen beszél a V4-ek viszonyáról, Ukrajna csatlakozásáról, a háborúról és Brüsszel politikai hibáiról. A válaszokból kirajzolódik egy tudatosan békepárti, nemzeti érdekek mentén szerveződő külpolitika, amely elutasítja a háborús logikát és a követelőző nemzetközi nyomásgyakorlást.

A visegrádi országok együttműködését jelenleg politikai nézetkülönbségek gyengítik, különösen Lengyelország és Magyarország között. Illés Boglárka szerint a magyar-szlovák kapcsolat viszont megerősödött:

„Olyan, mintha csak Magyarország és Szlovákia partnerkapcsolatából állna végül is az együttműködés.”

Ugyanakkor rámutatott, hogy vannak területek – például agrárium vagy migráció –, ahol az együttműködés a többiekkel is működőképes lehet.

A háború kérdésében Magyarország álláspontja változatlan: a békét támogatja és tűzszünetet sürget. A fegyverszállításokat bírálva úgy fogalmazott: „Nagyon nehéz ezt követően semleges álláspontot felvenni, sőt szerintem lehetetlen.” Más országok elkötelezték magukat a háborús részvétel mellett, amit később már nehezen tudnak feloldani.

Magyarország a közép-európai patrióta erők szövetségében látja a jövőt. „Mi itt közép-európában keressük a szövetségeket, keressük a szövetségeseket, és úgy gondolom, hogy meg is találjuk… A V4 elnökségünk során is, a következő egy évben is erre fogunk törekedni.” Illés Boglárka hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika nem a pártpolitikai, hanem a nemzeti érdeket követi:

„Mi a magyar nemzeti érdekből indulunk ki minden esetben, és ez a pártpolitikai érdeket egyértelműen felülírja.”

A háború súlyos társadalmi és gazdasági következményeit az európai polgárok is érzik, ezért csökken a háborús részvétel támogatottsága. „Most már az európai polgárok jólétét is egy fegyverkezési versenyre akarják beáldozni.” Változást hozhat a háború menetében, hogy az új amerikai vezetés is a saját nemzeti érdekeit veszi figyelembe és korlátozza a még az előző adminisztráció által beígért fegyverszállításokat is. Ezzel szembemegy az Európai Unió, egy fegyverkezési verseny oltárán akarja az európai emberek jólétét és biztonságát feláldozni. Brüsszel egy posztmodern, liberális, globalista ideológiát erőltet a tagállamaira, úgy, hogy minden egyéb ideológiát megpróbál kiüresíteni. Példaként a klasszikus jobboldali világnézetet hozta fel, amelyet az Európai Néppárt üresített ki, ami már nyomokban sem tartalmaz keresztény-konzervatív gondolatokat. Ezzel a birodalmi gőggel szerinte nem Európa érdekeit szolgálják.

A magyar kormány a Voks 2025 szavazással világos üzenetet küldött Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásáról. ”Több mint kétmillió magyar ember mondott nemet.” Az államtitkár szerint Ukrajna még egyetlen csatlakozási feltételt sem teljesített, ennek ellenére a brüsszeli vezetés erőlteti a csatlakozási folyamatot.

Az EU-csatlakozásunk idején nagyon sok vágyvezérelt gondolata volt a magyar embereknek. Például az agrárium területén szembejött a valóság, a tapasztalatok csalódást is okoztak. „Amikor a cukoripar leépítését láttuk, amikor nem olyan típusú földtámogatások érkeztek, amelyek a magyar agrárium érdekeit szolgálnák, akkor azért vettünk egy mély levegőt…” Ezért is tartják fontosnak, hogy a csatlakozási folyamat valós következményeit a társadalom is átlássa:

„Mi azt próbáljuk megmutatni, mit jelent majd a hétköznapi valóságban Ukrajna csatlakozása.”

Illés Boglárka a beszélgetés végén hangsúlyozta Magyarország történelmi jelenlétét és jövőbeni célját a Kárpát-medencében: „Mi már több mint 1000 éve itt vagyunk, és mi itt is szeretnénk maradni…, az itt élő magyarságot szeretnénk megerősíteni” Kiemelte: a külpolitikát a magyar érdekek mentén képzelik el: „Mi a jó szomszédi viszonyra törekszünk, különösen azokban az országokban, ahol magyarok élnek.”

A beszélgetés itt nézhető meg:

Fotó: Civilek.info / Görgényi Levente