Nyilvános televíziós vitában ütköztette álláspontját a vajdasági magyar közélet négy meghatározó szereplője a szabadkai Pannon RTV Közbeszéd című műsorában hétfőn, ahol a magyarországi kapcsolatoktól a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) működésén át a kisebbségi jogok, a média, az oktatás és a kultúra helyzete, valamint a demográfiai kihívások kérdéséig számos témát érintettek. Ehhez hasonló televíziós vitára az utóbbi évtizedben nem volt példa.

A vitában részt vett Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) elnöke, valamint Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) koordinációs testületének elnöke.

A felek egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarság számára kulcsfontosságú a mindenkori magyar kormánnyal történő együttműködés, ugyanakkor éles vita alakult ki akörül, hogy ki rendelkezik legitim felhatalmazással a közösség képviseletére, illetve miként kellene alakítani a Budapesttel fenntartott kapcsolatokat.

Az ellenzéki szereplők bírálták az általuk „egycsatornásnak” nevezett korábbi nemzetpolitikai modellt, míg a VMSZ a választói felhatalmazásra és a kormányokkal fenntartott együttműködés folytonosságára hivatkozott.

„A vajdasági magyar közösség és annak legitim politikai ereje soha nem volt Magyarország mindenkori kormányának az ellenzéke, éppen ezért szeretnénk együttműködni Magyarország jelenlegi kormányával is” – húzta alá Pásztor Bálint.

Erre reagálva Rózsa Zsombor úgy fogalmazott, „nem tartja szerencsésnek, hogyha egy személyi kultusz vagy egy kizárólagos párt politikája mentén zajlik ez a kapcsolattartás.”

Csonka Áron szerint pedig „Budapestre úgy kell tekinteni, mint egy központra, amellyel meg tudjuk beszélni ügyes-bajos dolgainkat, és nem úgy, hogy az legitimáljon bennünket.”

A magyar kormány gazdaságfejlesztési programját végrehajtó Prosperitati Alapítvány támogatási rendszerével kapcsolatban az ellenzéki résztvevők átláthatósági kifogásokat fogalmaztak meg, és egyes nagy összegű támogatások odaítélését bírálták.

„A támogatás a közösség egészét kell, hogy szolgálja, nem pedig egy szűkebb családi körnek a politikai céljait” – fogalmazott Csonka Áron.

A VMSZ elnöke viszont elutasította a befolyásolásra vonatkozó vádakat, és támogatta az esetleges átvilágításokat. „Az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke személyesen listázza vagy listázta a Prosperitati pályázókat, szemenszedett hazugság” – fogalmazott Pásztor Bálint.

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működéséről szóló vitában Pásztor Bálint a testületet a vajdasági magyar kulturális autonómia egyik legfontosabb intézményeként értékelte, míg ellenzéki szereplők a politikai befolyás csökkentését, a pluralizmus erősítését és a döntéshozatal demokratizálását sürgették.

A résztvevők foglalkoztak a vajdasági magyar sajtó helyzetével is. Az ellenzéki oldal szerint a közszolgálatai média működésében túlzott a pártpolitikai befolyás, míg a VMSZ vezetője hangsúlyozta, hogy az MNT alapítói szerepe nem jelent közvetlen szerkesztői irányítást. „A sajtó teljes mértékben politikai befolyás alatt áll” – fogalmazott a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnöke, míg Pásztor Bálint megismételte, hogy a VMSZ nem szól bele a szerkesztéspolitikába.

A szerb-magyar kapcsolatokról szólva a felszólalók pozitívan értékelték az elmúlt évek történelmi megbékélési folyamatait és az államközi kapcsolatok javulását, ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítése, a nyelvhasználat és az időnként előforduló nemzetiségi incidensek továbbra is kihívást jelentenek.

„A vajdasági magyar közösségen belül az ellenzék egymást marja ebben a műsorban is, mi pedig a szerbekkel tudtunk történelmi megbékélést kialakítani” – hívta fel a figyelmet a VMSZ elnöke.

A VMDK elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott: „a diplomáciai kapcsolatok kiválóak lettek, azonban a mindennapokban ez az egyszerű polgárok számára igazából nem jelent meg.”

Surányi Zoltán közölte, nem szereti, amikor „arról beszélnek, hogy a kisebbségnek hídnak kell lenni a két nemzet között”. „A hídon gyakran átgázolnak. Inkább legyünk összekötő kapocs, közvetítő a kultúrában, a művészetekben, a mindennapokban”

– magyarázta.

A vita zárásaként ugyanakkor elhangzott, hogy erősíteni kell a párbeszédet és helyre kell állítani a közösségen belül a bizalmat.

MTI

Címlapkép: Pásztor Bálint VMSZ közgyűlésen – Fotó: Facebook/Pásztor Bálint