A Fidesz frakcióvezetője szerint év végéig három-négy képviselő cserélődhet le a kormánypárti frakcióban, miközben a Tisza kormányzását egyelőre nem lehet valós teljesítmény alapján megítélni. Bóka János az Ultrahangnak arról is beszélt, hogy szerinte Magyar Péterék valójában nem értek el áttörést az uniós források ügyében, Ukrajna uniós csatlakozását pedig Brüsszel minden eddiginél gyorsabb ütemben próbálja keresztülvinni.
A politikai ősz egyik legfontosabb kérdése a Fidesz frakciójának átalakulása lehet. Bóka János az Ultrahangnak adott interjújában megerősítette: a korábban emlegetett tíz százalékos frakciócsere nagyságrendje nem áll távol a valóságtól. A frakcióvezető szerint év végéig három-négy képviselő távozhat vagy mozdulhat el jelenlegi helyéről a Fideszben.
Bóka a személyi változásokat tudatosan megtervezett folyamatként írta le. Mint fogalmazott, év végére szeretné lezárni az átalakulást, hogy ezt követően „fölálljon a csapat”. A változás szerinte nem pusztán személycseréket jelent, hanem generáció- és hangvételváltást is.
A frakcióvezető konkrét neveket ugyanakkor nem kívánt megerősíteni. Arra a felvetésre sem adott egyértelmű választ, hogy Lázár János helyére Halkó Petra, Szepesfalvy Anna vagy Vámos Zoltán kerülhet-e. Bóka szerint az érdeklődés sokszor már-már valóságshow-szerű, miközben a frakcióba természetesen vannak jelentkezők és ambiciózus politikusok.
A távozások egyik fontos szempontja ugyanakkor az lehet, hogy a Tisza által bevezetett, újraválaszthatóságot érintő korlátozások miatt egyes politikusok nem indulhatnak újabb parlamenti ciklusért. Bóka szerint vannak olyan Fidesz-képviselők, akik a parlamenten kívül hatékonyabban szolgálhatják a politikai közösséget.
Brüsszelben szerinte már megszületett a politikai alku
Az uniós források kapcsán Bóka János vitatta Magyar Péter kommunikációját. Szerinte a Tisza politikusa hiába találkozott Manfred Weberrel és António Costával, az uniós pénzekről nem ezeken a találkozókon születnek érdemi döntések. A politikai alku szerinte már megszületett, a konkrét források folyósítása pedig az Európai Bizottság feladata.
A frakcióvezető szerint ugyanakkor van egy olyan, Magyarország számára rendkívül kockázatos jogi eljárás, amelyről kevés szó esik. Állítása szerint az Európai Parlament pert indított az Európai Bizottsággal szemben a korábban Magyarországnak megnyitott uniós források miatt. Bóka úgy véli, egy esetleges kedvezőtlen ítéletnek súlyos következményei lennének, akár a már kifizetett összegek visszafizetésének kötelezettsége is felmerülhet.
Szerinte éppen ezért Brüsszelben most kellemetlen helyzet alakult ki, hiszen egy olyan jogi eljárás van folyamatban, amelynek eredménye a későbbiekben a Tisza-kormány által megszerezni kívánt forrásokat is érintheti.
Gyorsított csatlakozást akar Brüsszel Ukrajna esetében
Bóka János szerint legalább ennyire fontos kérdés Ukrajna európai uniós csatlakozása. A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, hogy a kormány kommunikációja és a tényleges folyamat között ellentmondás van: miközben a kabinet azt állítja, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, a csatlakozási fejezetek egymást követő megnyitása éppen egy gyorsított folyamat képét mutatja.
Bóka szerint a magyar kormány korábban hibát követett el, amikor hozzájárult bizonyos klaszterek megnyitásához, miközben Ukrajna a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban nem teljesítette az elvárt vállalásokat.
A politikus arra számít, hogy a következő hónapokban újra hasonló forgatókönyv játszódhat le: létrejön egy látványos politikai megállapodás, Magyar Péter történelmi áttörésről számol be, majd később kiderülhet, hogy az ukrán vállalások teljesítése ismét elmarad.
Bóka szerint a Tisza kommunikációja ezen a ponton kísértetiesen hasonlít a korábbi kormányzati kommunikációhoz. Úgy fogalmazott: Magyar Péter néhány hónappal korábban még történelmi áttörésként beszélt a magyar–ukrán viszony rendezéséről, mostanra azonban mintha maga is azt ismerné el, hogy az áttörés nem történt meg.
A frakcióvezető szerint ezért „rövid szavatosságúak” Magyar Péter kijelentései.
Akár Ukrajna uniós tagságának szabályait is átírhatják
Bóka szerint a jelenlegi szabályok mellett 2027-es ukrán uniós csatlakozás nem reális, Brüsszelben azonban olyan elképzelések is megjelentek, amelyek alapjaiban írhatják át a korábbi csatlakozási modellt.
Ilyen lehet a „fordított csatlakozás”, amelynek lényege, hogy Ukrajna akár úgy is taggá válhatna, hogy a tagság feltételeit később, már tagállamként teljesíti. Bóka szerint ezzel az Európai Unió maga is megváltozna, hiszen a tagság eddigi feltételrendszerét váltaná fel egy teljesen más konstrukció.
A politikus szerint az ukrán csatlakozás ügye összefügg a következő hétéves uniós költségvetéssel is. Állítása szerint a Magyarország számára fontos hagyományos uniós politikák, így a mezőgazdasági és fejlesztési támogatások súlya csökkenhet, miközben az így felszabaduló forrásokat részben Ukrajna támogatására fordítanák.
Bóka szerint a Tisza szociális alapú rendszert épít
A beszélgetésben szóba kerültek a nyugdíjak is. Bóka János üdvözölte, hogy a legalacsonyabb összegű nyugellátásban részesülők magasabb ellátásra számíthatnak, ugyanakkor kifogásolta, hogy a Tisza korábbi ígéretéhez képest alacsonyabb összeg szerepel a mostani tervekben.
A frakcióvezető szerint a Tisza korábban 160 ezer forintos összeget ígért, ehhez képest a 120 ezer forintos nyugdíjminimum nem teljesíti a kampányígéretet.
Bóka ennél is fontosabbnak tartja a nyugdíjrendszer mögötti szemléletet. Szerinte a nyugdíj nem szociális segély, hanem a munkával és a befizetett járulékokkal megszerzett jogosultság. Úgy véli, a rászorultsági elv túlzott alkalmazása éppen azokat hozhatja hátrányos helyzetbe, akik egész életükben dolgoztak és járulékot fizettek.
Hasonló folyamatot lát a rezsicsökkentés esetében is. Bóka szerint a rászorultsági alapú átalakítás könnyen a rezsicsökkentés fokozatos kivezetésének előszobája lehet.
Nincsen koncepció az oktatásban
Az oktatásról szólva a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: jelenleg nem lát világos oktatáspolitikai koncepciót. Különösen aggasztónak nevezte az új oktatási miniszter egyes kijelentéseit.
Bóka szerint komoly kérdéseket vet fel, ha az oktatásért felelős tárca vezetője a pedagógusokról úgy beszél, mint akik nem rendelkeznek önálló gondolatokkal és nem képesek az innovációra. Ugyancsak aggályosnak tartja az iskolaigazgatók tömeges lecserélésére, illetve a kistelepülési oktatási intézmények bezárására vonatkozó felvetéseket.
A politikus szerint egyelőre inkább hangulatjavító intézkedések láthatók, valódi oktatáspolitikai stratégia azonban nem körvonalazódik.
A választási kampány után kezdődhet a valódi politikai mérkőzés
A Fidesz és a Tisza támogatottságának alakulásáról Bóka óvatosabban fogalmazott. Szerinte a Tisza támogatottsága jelenleg egy magasabb, míg a Fideszé egy alacsonyabb szinten stabilizálódhatott, de ebből még nem lehet valódi trendfordulóra következtetni. Úgy látja, jelenleg továbbra is a választás utáni „mézeshetek” zajlanak, amikor a választók egy tényleges kormányzati teljesítményt egy elképzelt, ideális kormányzással hasonlítanak össze.
Bóka szerint a valódi politikai mérkőzés csak jövő tavasszal kezdődhet meg, amikor már nem ígéretek, hanem tényleges kormányzati teljesítmények kerülnek egymással szembe.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert