Az Európai Bizottság friss, kiszivárgott jelentése szerint az Európai Unió tagállamai a következő években akár tömeges munkahelyvesztéssel is szembesülhetnek az emelkedő energiaárak, az ipari szerkezetátalakítás és a zöldátállás következményei miatt.
A Politico által megtekintett adatok abban a csomagban szerepelnek, amely ismerteti a bizottság gazdasági és politikai ajánlásait az uniós országok számára, és amelyet szerdán terveznek bemutatni, írja a brüsszeli lap.
Több ágazatban is komoly leépítések jöhetnek
A brüsszeli elemzés szerint különösen súlyosan érintheti a helyzet az autóipart, amely az európai gazdaság egyik kulcsterülete. A becslések alapján akár 600 ezer munkahely is veszélybe kerülhet az elektromos átállás és a kínai verseny erősödése miatt.
A jelentés szerint a járműiparon túl a zöldátállás más iparágakban is komoly következményekkel járhat: a villamosenergia-tároláshoz kapcsolódó akkumulátorgyártásban mintegy 85 ezer, a napelemgyártásban közel 60 ezer, míg az acéliparban több ezer munkahely kerülhet veszélybe.
A bizottság figyelmeztetése szerint a magas energiaárak és a globális verseny miatt az ipari termelés több szektorban is visszaeshet, ami további elbocsátásokhoz vezethet.
Nőhet a munkanélküliség és az államadósság is
A friss előrejelzések szerint az uniós munkanélküliségi ráta 2026-ban 6 százalék körül alakulhat, ami emelkedést jelent a korábbi várakozásokhoz képest. A tagállamok államháztartási hiánya is nőhet: az EU összesített hiánya a GDP 3,1 százalékáról 3,6 százalék közelébe emelkedhet 2027-re.
Brüsszel szerint mindez arra utal, hogy a gazdasági lassulás tartós kihívást jelenthet a tagállamok számára, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik a költségvetésekre.
A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az EU-ban továbbra is komoly munkaerőhiány tapasztalható bizonyos szektorokban. A közepes méretű vállalatok közel 80 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget okoz számukra a megfelelő képzettségű munkavállalók megtalálása.
A bizottság szerint ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a képzésre, az átképzésre és a munkaerőpiaci alkalmazkodásra.
„Európa versenyképességét nem fogja pusztán a technológia, a tőke vagy a pénzügyi szabályozás felépíteni”
– nyilatkozta Roxana Minzatu, a bizottság készségekért felelős ügyvezető alelnöke.
Brüsszel a növekvő társadalmi feszültségekre is figyelmeztet
A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági átalakulás a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével járhat. A becslések szerint az alacsony jövedelmű háztartások különösen súlyosan érintettek lehetnek az emelkedő energia- és közlekedési költségek miatt.
Brüsszel ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék a szociális védőhálókat, és a gazdasági reformok mellett nagyobb hangsúlyt fektessenek a társadalmi kohézióra is.
A bizottság több tagállam pénzügyeit is vizsgálja, és egyes országok költségvetési helyzetére figyelmeztetést is kiadhat a következő időszakban.
Címlapkép: Audi Hungaria gyõri gyára – Fotó: MTI/Máthé Zoltán