A Civil Összefogás Fórumról (CÖF) elmondható, hogy a magyar polgárok többsége ismeri, talán még céljairól is tud egyet-mást. Ugyanakkor a szervezet nemzetközi tevékenységéről sokkal kevesebben és sokkal kevesebbet. A nemzetközi civil szervezet, amely most, október 25.-én tartja V. konferenciát Budapesten, 2017-ben alakult meg. Létrejöttének okáról, körülményeiről a CÖF alapító elnöke, Csizmadia László beszélt Németh Miklós Attila kérdéseire válaszolva. Az interjú 2023-ban készült.

− Lépjünk túl a jelenlegi országhatáron. Beszéljünk a nemzetközi kapcsolatokról, a Civil Együttműködési Tanácsról, az EuCET-ről.

−Már 2012-ben stratégiai szerződést kötöttünk a Gazeta Polska négyszázötven klubjával. Ezt a megállapodást most, a tizedik évfordulón készülünk megújítani, segíteni, hogy újból béke legyen a lengyelek és magyarok között. /…..) A lényeg az, hogy 2012-ben kiderült: a lengyelek boldogan jönnek hozzánk, és együttműködnek velünk civil alapon. Ez a barátság tíz éve tart, bár már előtte két évvel is tárgyaltunk egymással. Aztán létrejött a Civil Együttműködési Tanácskozás, hogy a határon túli magyarok egyesületei is közelebb kerüljenek hozzánk. A CET ma is él, csak kibővítettük, mert a társadalom is fejlődik, és azt mondtuk, hogy jó, vannak lengyelek, itt vannak a határon túli magyar egyesületeink, jól érezzük magunkat, de közben a világ alakul, így nemzetközivé kellene tenni ezt az ügyet. Akkor jött az ötlet – magyar kezdeményezés, ami mellé a lengyelek is odaálltak –, hogy legyen Európai Uniós Civil Együttműködési találkozás, ahova az európai uniós országok civiljeit, aktivistáit és szervezeteit is meghívtuk. /…../ Ennek a szervezetnek már van egy külföldi grémiuma is lengyel, francia, olasz tagokkal. /…./ Az EuCET ezután tanácsként és nem tanácskozásként működik, és

az európai civil életből a polgári kezdeményezéseket most már meg akarja ragadni, és olyan erőt akar mögé állítani, amit az Európai Unió bürokráciája sem tud lesöpörni.

Úgy, ahogyan a CÖF országon belül közvetített, ezután az EuCET-nek kellene Európában ugyanezt tennie. És van még egy folytatás.

– Kialakult, hogy rendben, döntsön a nép! A népképviselet oldalán sorainkba léptek a szakszervezetek. Ők is civilek, és a munkavállalók is azok. Most már közülük is egyre többen jönnek hozzánk, és el kell fogadniuk a multinacionális vállalatoknak, hogy belső békében lehet a legjobb eredményt elérni.

Egy olyan kelet-közép-európai közösségi műhelyt akarunk létrehozni egyetemek, professzorok, politikai elemzők részvételével, amely véleményformáló tud lenni.

Ebből később akár egy intézmény is létre jöhet. Tudomásul kell venni, hogy a szakszervezeteknek (lehet, hogy később nem is így fogják nevezni őket) a közös érdek majd azt is jelenti, hogy a vállalat határán túl is támogassák a családokat, a dolgozó családját. Viszont a cég tulajdonosát is segíteniük kell, amikor beruházásba fog, vagy fejleszti az üzemét. Az együttműködéssel mind a két fél jól jár, és nem kell feltétlenül tüntetni. Ez nagyon lényeges, mert a szakszervezetek felélték a vagyonukat, és pártpolitikai alapon próbálnak helyezkedni ide-oda-amoda. Kiviszik az embereket az utcára, pedig nem az utcára kellene vinni őket. Kell lennie egy nemzeti keresztény, konzervatív szakszervezetnek, amely mindennek az élére tud állni. Ez az elképzelés.