A bosszúpolitizálással kéz a kézben jár a kétségbeesett kapkodás is.
Az M1 Híradó tervezett új főszerkesztőjének kinevezése néhány óra alatt meghiúsult, miután Magyar Péter egy rövid, de sokatmondó Facebook-kommentben jelezte: szerinte nem valósul meg a döntés. Az MTVA ezt követően visszavonta Hajdú Gábor és Borsa Miklós megbízását.
Az eset nem elszigetelt jelenség, hanem egy olyan sorozat újabb állomása lehet, amelyben a Tisza-kormány több személyi döntése is a nyilvánosságban kialakult politikai és társadalmi nyomás hatására változott meg. Az elmúlt hónapokban a főigazgatói, miniszteri és hatósági vezetői kinevezéseknél is hasonló mintázat rajzolódott ki.
Alig néhány órán belül teljes fordulatot vett az M1 Híradójának tervezett átalakítása. Az MTVA kedden közölte, hogy visszavonja Hajdú Gábor főszerkesztői és Borsa Miklós műsorvezetői megbízását, noha korábban már hivatalosan bejelentették, hogy augusztus második felében a megújuló Híradó új vezetőjeként Hajdú Gábor irányítja majd a szerkesztőséget.
Egy kommenttel rúgta ki Magyar Péter közmédia új főszerkesztőjét és műsorvezetőjét
A közmédia indoklása szerint a megújuló hírszolgáltatás célja a társadalmi bizalom helyreállítása, ezért az átmeneti időszakban is olyan működésre van szükség, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak. A döntés időzítése azonban azért is vált különösen figyelemre méltóvá, mert közvetlenül megelőzte Magyar Péter egyetlen, de sokat idézett Facebook-kommentje. Ugyanis a Telex Facebook-posztjához, amelyben a kinevezésről számol be, Magyar Péter is kommentelt, mondván, nem hinné, hogy ezek a kinevezések megtörténnek.
A kommentet úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök nem támogatja a kinevezést. Néhány órával később az MTVA hivatalosan is visszavonta a megbízásokat, Hajdú Gábor pedig az Indexnek megerősítette, hogy valóban nem ő lesz az M1 Híradójának főszerkesztője.
A történet azért is keltett különös figyelmet, mert a Tisza-kormány korábban többször hangsúlyozta: a kabinet nem kíván beleszólni a közmédia szerkesztőségi munkájába. A mostani fejlemények ugyanakkor ismét felvetették a kérdést, hogy milyen szerepe van a politikai vezetésnek az ilyen személyi döntések alakulásában.
Már volt hasonló eset az Országgyűlés Hivatalánál
A mostani fordulat nem előzmény nélküli. Július elején Forsthoffer Ágnes mutatta be Divinyi Zsombort az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói posztjára kiírt pályázat nyerteseként. A kinevezést követően azonban Hadházy Ákos bírálta a döntést, majd a közösségi médiában is élénk vita bontakozott ki.
Nem sokkal később Magyar Péter szintén egy Facebook-kommentben jelezte, hogy a kiválasztott vezető végül nem kerül hivatalba.
„Divinyi Zsombor tudomásom szerint nem lett állományba véve. És szerintem nem is lesz” – írta.
A kijelentést hamarosan hivatalos közlés követte: az Országgyűlés Hivatala bejelentette, hogy Divinyi Zsomborral nem kötöttek megállapodást, kinevezése nem történt meg.
A két ügy között feltűnő a hasonlóság: egy már ismertté vált személyi döntést előbb a közvélemény kezdett vitatni, majd a miniszterelnök egy rövid közösségi médiás reakcióban jelezte, hogy a kinevezés nem valósul meg, végül ezt hivatalos visszavonás követte.
A NAV élén is néhány nap alatt változott meg a döntés
Hasonló folyamat zajlott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének kiválasztásakor is.
Június végén Kármán András pénzügyminiszter még arról számolt be, hogy alapos szakmai egyeztetések után Tamásné Czinege Csillát kívánja kinevezni a NAV új elnökének. A bejelentésből az következett, hogy a döntés lényegében megszületett.
A Facebookon azonban rövid idő alatt több száz kritikus hozzászólás jelent meg, majd megszólalt Horváth András, a „zöld dossziés NAV-osként” ismertté vált egykori adóhatósági dolgozó is, aki élesen bírálta a jelöltet.
A kritikák gyorsan végigsöpörtek a sajtóban is.
Alig néhány nappal később Kármán András újabb bejelentést tett. Eszerint mégsem nevezik ki Tamásné Czinege Csillát, hanem nyílt pályázatot írnak ki a NAV elnöki tisztségére, addig pedig marad az ideiglenes vezetés. A történet jól példázta, hogy egy már bejelentett személyi döntés is rövid idő alatt megváltozhat.
Visszalépett jelöltjétől az Egészségügyi Minisztérium
Noha az Egészségügyi Minisztérium nemrég még Soós Zoltánt nevezte meg Békássy Szabolcs lehetséges átmeneti utódjaként az országos kollegiális szakmai vezető háziorvosi tisztség ellátásával, a tárca azonban visszakozott. Ennek oka, hogy a nyíregyházi háziorvost 2023-ban vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg. A nyomozást azonban 2025-ben bűncselekmény hiányában megszüntették.
„Mégsem Soós Zoltánt bízza meg az Egészségügyi Minisztérium az országos kollegiális szakmai vezető háziorvosi tisztség átmeneti ellátásával” – derül ki a 24.hu cikkéből. A tárca közölte: előzetes egyeztetéseket folytattak a nyíregyházi orvossal, ezek lezárása után azonban a megbízás végül nem valósult meg. Az új jelölt kiválasztása jelenleg is tart.
Porpáczy Krisztina Soós Zoltánt javasolta a tisztség átmeneti betöltésére. A 24.hu szerint ugyanakkor az ő esetében is felvetődtek olyan korábbi körülmények, amelyek a kinevezés morális indoklásának fényében különös jelentőséget kaptak.
A lap információi szerint Soós Zoltán az a nyíregyházi háziorvos, akivel szemben 2023 májusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást.
A nyomozás akkori adatai szerint egy nő 2023 márciusában szexuális szolgáltatást ajánlott az orvosnak azért, hogy receptre írjon fel számára egy fogyást elősegítő gyógyszert.
A készítményt eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmazzák, a nő pedig nem lett volna jogosult rá.
A rendőrség akkori közlése szerint az orvos elfogadta az ajánlatot, majd normatív támogatással, elektronikus receptre felírta a készítményt. A hatóság szerint ezt annak ellenére tette meg, hogy a nő nem tartozott az ellátási körzetéhez, háziorvosként pedig nem volt jogosult az adott gyógyszer felírására. A receptet másnap kiváltották, a készítményt később a nő budapesti lakásában tartott kutatás során lefoglalták.
Saját miniszterjelöltjeitől is visszalépett
A személyi döntések körüli visszakozások nem kizárólag a háttérintézmények vezetőit érintették.
Májusban Magyar Péter bejelentette, hogy sógora, Melléthei-Barna Márton lesz az igazságügyi miniszter. A döntés azonban azonnal komoly politikai vitát váltott ki, mivel számos bírálat érte a rokoni kapcsolat miatt. A nepotizmus vádja nemcsak az ellenzék, hanem a Tisza szimpatizánsai között is megjelent.
Néhány nappal később Melléthei-Barna Márton maga jelentette be visszalépését, arra hivatkozva, hogy a családi kapcsolat akadályozná a társadalmi konszenzus kialakulását.
Magyar Péter ezt követően új igazságügyi minisztert nevezett meg.
Bár hivatalosan önkéntes visszalépésként kommunikálták az ügyet, politikai értelemben sokan úgy értékelték, hogy a folyamatos kritikák végül felülírták az eredeti döntést.
Az oktatási tárcánál is módosult az eredeti elképzelés
Nem sokkal korábban hasonló folyamat zajlott le az oktatási minisztériumnál is.
Kezdetben Rubovszky Rita neve került elő lehetséges miniszterként, ám a jelölés a Tisza több támogatójánál és baloldali közéleti szereplőnél is ellenállásba ütközött. Többen kifogásolták egyházi iskolai kötődését, és nyilvánosan bírálták a döntést.
Végül nem Rubovszky Rita, hanem Lannert Judit kapta meg a tárcát. A változtatást több, a Tiszával szimpatizáló közéleti szereplő nyíltan üdvözölte, ami tovább erősítette azt az értelmezést, hogy a kormány végül saját támogatói nyomásának engedett.
Polgár Judit jelölése is komoly vitát váltott ki
Szintén komoly vitát okozott a közösségi médiában Polgár Judit köztársasági elnöki jelölése. Magyar Péter korábban társadalmi egyeztetést ígért az államfő személyéről, ennek ellenére nyilvánosan támogatásáról biztosította a világhírű sakkozót. A bejelentést követően saját közösségi oldalán is számos kritikus hozzászólás jelent meg.
Több kommentelő azt kérte számon, hogy miért maradt el az előzetesen ígért társadalmi konzultáció, mások pedig alkalmatlannak nevezték Polgár Juditot a köztársasági elnöki tisztség betöltésére. A legnagyobb Tisza-szimpatizáns Facebook-csoportban végül letiltották a hozzászólásokat.
Noha több mint két hónapja lépett hivatalba a Tisza-kormány, ám továbbra is – sőt egyre inkább – úgy tűnik, hogy Magyar Péteréket elsősorban a politikai revansvágy hajtja.
Amellett, hogy ez kiolvasható a miniszterelnök szokatlanul indulatos napirend előtti felszólalásaiból, erről tanúskodnak a személyre szabott jogszabály-módosítások, a kétharmados többséggel, erőből folytatott alkotmányozás, valamint a jogállamisági intézmények agresszív lebontása. De a bosszúpolitizálással kéz a kézben jár a kétségbeesett kapkodás is, az átgondolatlan bejelentések, a hevenyészve meghozott döntések, s ugyancsak ide sorolhatók a megszegett kampányígéretek.
Magyar Péter miniszterelnök – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert