Az időjárási adatok segítségével akár három nappal előre jelezhető lehet, mikor kell az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállásra számítani. Magyar kutatók több mint 114 ezer eset elemzésével mutatták ki, hogy különösen a hideg és a lehűlés növeli a kockázatot, az eredmények pedig a jövőben egy korai figyelmeztető rendszer alapjául szolgálhatnak.

A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Országos Mentőszolgálat munkatársai a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett, kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze a napi meteorológiai mutatókkal. A Public Health folyóiratban megjelent kutatás során többek között a hőmérsékletet, a szélsebességet, a légnyomást, a páratartalmat és a levegőminőséget vizsgálták.

A kórházon kívüli szívmegállás a fejlett országok egyik vezető haláloka. Európában évente 67–170 eset jut százezer lakosra, miközben a túlélési arány 10 százalék alatt marad. Ezért különösen fontos lehet minden olyan tényező azonosítása, amely előre jelezheti az esetszám növekedését.

Minden egyes fokos lehűlés növelte a szívmegállások számát

A vizsgált időjárási tényezők közül a hideg bizonyult az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek. Az elemzés szerint minden egyes Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a kórházon kívüli szívmegállások napi számát.

Télen közel 18 százalékkal több szívmegállás történt, mint nyáron.

Az eredmények szerint tehát nem csupán a hirtelen hőmérséklet-változás jelenthet veszélyt, hanem általában az alacsonyabb hőmérséklet is. A gyors lehűlésnek ugyanakkor különös jelentősége lehet: a kutatók szerint az öt Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés egy jövőbeli korai figyelmeztető rendszerben már riasztási küszöbként szolgálhat.

A hideg hatása akár három nappal később is jelentkezhet

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül azonnal jelenik meg. A lehűlést akár három nappal később is követheti a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedése.

Ez teremtheti meg annak lehetőségét, hogy az egészségügyi ellátórendszer már napokkal korábban felkészüljön a várható nagyobb terhelésre.

Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője elmondta, korábbi vizsgálatukban azt elemezték, hogyan befolyásolja a szélsőséges hideg és hőség a kórházon kívüli szívmegállások előfordulását. A mostani kutatásban már azt vizsgálták, hogy az időjárási mintázatok segítségével előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset.

Ha ez megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre.

Előrejelző modellt készítettek a magyar kutatók

A szakemberek olyan modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai és mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával becsüli meg a kórházon kívüli szívmegállások várható napi számát.

Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője szerint a modell akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több eset.

Fontos ugyanakkor, hogy az előrejelzés nem egy adott ember szívmegállásának valószínűségét mutatja meg.

A modell országos szinten becsüli meg, mikor emelkedhet meg a szívmegállások száma.

A kutatás során nemcsak azt kellett meghatározni, hogy mely légkörfizikai és -kémiai tényezők befolyásolják leginkább az esetek számát, hanem azt is, miként lehet ezekből megbízható előrejelzést készíteni.

Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője szerint az egyik legnagyobb kihívást annak meghatározása jelentette, hogy mely napok tekinthetők valóban kiugrónak. Ezután azt vizsgálták meg, hogy ezek az időszakok összefüggésbe hozhatók-e az időjárási tényezőkkel, majd a korábbi adatok felhasználásával építették fel az előrejelző modellt.

A betegeknek és a mentőknek is segíthet az előrejelzés

A következő lépés egy olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely az időjárás-előrejelzések alapján előre jelzi a fokozott kockázatú időszakokat. Ez a mentőszolgálatoknak és a kórházaknak a kapacitások megtervezésében és a nagyobb terhelés kezelésében is segítséget nyújthat.

A rendszer hosszabb távon a szív- és érrendszeri betegek, illetve hozzátartozóik számára is hasznos lehet. A fokozott kockázatú napokon nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.

A várhatóan nagyobb esetszámra történő figyelmeztetés emellett ráirányíthatja a lakosság figyelmét a gyors segítségnyújtás és az újraélesztés fontosságára is. Mindez hosszabb távon hozzájárulhat a jelenleg rendkívül alacsony túlélési arány javításához.

A tanulmány az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósult meg, a projekt konzorciumvezetője a Pannon Egyetem.

MTI, Civilek.info

Címlapkép: depositphotos.com