Megkezdődött a hajrá a két hét múlva esedékes, előre hozott spanyol parlamenti választások előtt. A közvélemény-kutatások többsége a konzervatív Néppárt (PP) és a jobboldali Vox együttes győzelmét vetíti előre, miközben Pedro Sánchez szocialista miniszterelnöknek egyszerre kell szembenéznie a lakhatási válság, a korrupciós botrányok, a ceutai migrációs krízis és a minapi halálos vasúti szerencsétlenség következményeivel.
Mindössze két hét maradt a spanyol választók számára, hogy november utolsó vasárnapján eldöntsék, folytatódjon-e Pedro Sánchez nyolc éve tartó kormányzása, vagy Alberto Núnez Feijóo vezetésével új, jobboldali-jobbközép korszak kezdődjön.
A most már hivatalossá vált kampányban a kormányfő elsősorban a szociális vívmányok megőrzésére és a jobboldal visszaszorítására épít, ellenfelei viszont a kabinet teljesítményét, a közbiztonságot és az országot megrázó botrányokat állítják a középpontba.
A legfrissebb, szombati, az El País napilap által összeállított közvélemény-kutatási átlag szerint a jobbközép Néppárt (PP) 31,1 százalékon áll, négy százalékponttal megelőzve a 27,1 százalékos szocialistákat (PSOE). A Santiago Abascal vezette jobboldali Vox –a Fidesz testvérpártja a Patrióták Európáért pártcsaládban és uniós frakcióban – támogatottsága 19 százalék körül mozog. A PSOE-tól balra álló pártok és választási szövetségek együttesen nagyjából 8,4 százalékra számíthatnak.
A jobboldali blokk a kisebb jobboldali formációkkal együtt 52 százalékot, míg a baloldali pártok összessége körülbelül 37 százalékot tudhat magáénak.
A számok alapján a jobboldali fordulat esélye kifejezetten magas. Az El País választási modellje már október elején a szavazási szimulációk 90 százalékában a PP és a Vox parlamenti többségét jelezte. A mostani adatok alapján is ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A 350 fős képviselőházban 176 mandátum szükséges az abszolút többséghez, amelyet a két jobboldali párt együtt elérhet.
A legnagyobb kérdés ezért nem feltétlenül az, hogy ki nyeri a választást, hanem az, hogy Feijóo és Abascal milyen feltételekkel tud majd kormányt alakítani.
Nem minden kutatás mutat azonban ilyen egyértelmű képet. A baloldali kormányhoz közel állónak tartott CIS csütörtöki felmérése 33,3 százalékra mérte a PSOE-t, miközben a PP 25,5, a Vox pedig 18,4 százalékon állt. Ez az eredmény jelentősen eltér a többi intézet becslésétől, és a Néppárt, valamint a Vox együttes parlamenti többségét sem valószínűsíti. A választási átlagok ugyanakkor megbízhatóbb képet adhatnak, mint egyetlen intézet kiragadott eredménye.
A Sánchez-kormánnyal szembeni elégedetlenség egyik legfontosabb forrása a lakhatási válság. Az El País a CIS adataira támaszkodva arról számolt be, hogy a spanyolok 38 százaléka ezt tartja az ország legfontosabb problémájának. Az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedése különösen a fiatalokat sújtja. A kormány politikájával szembeni elégedetlenséghez hozzájárul a korrupció is: a miniszterelnök környezetét érintő eljárások és elmarasztaló ítéletek komoly politikai tehertételt jelentenek. A gazdasági helyzet, az egészségügy és a közszolgáltatások állapota szintén visszatérő bírálat tárgya.
Elegük van az embereknek
A Reuters madridi tudósítóinak egy tüntetésen nyilatkozó María Torrena Pérez negyvenéves tanítónő különösen találóan foglalta össze a közhangulatot:
„Elegünk van nagyon sok mindenből”.
Mint mondta, tisztességes lakhatásra, megfelelő közoktatásra és színvonalas egészségügyi ellátásra lenne szükség, de szerinte a kormány nem azokra a területekre fordítja a forrásokat, amelyekre kellene. Mario Aguiriano, a diáktüntetésekben is szerepet vállaló Szocialista Mozgalom szóvivője még keményebben fogalmazott: szerinte Sánchez „önmagát haladónak nevező kormánya a lassabb visszafejlődés kormánya”.
Kísért Ceuta emléke és a vasúti tragédiáé is
A kampány másik meghatározó témája a migráció. A július végi ceutai válság során több tízezer migráns érkezett a marokkói határ felől, ami komoly terhet rótt a spanyol hatóságokra. A szeptemberi CIS-felmérés szerint a megkérdezettek 82,2 százaléka úgy vélte, hogy meg kell erősíteni a határokat a tömeges migráció megakadályozására. Bár a válság önmagában nem rendezte át alapjaiban az erőviszonyokat, a Vox támogatottsága 1,3 százalékponttal emelkedett.
A bevándorlás így különösen kedvező kampánytémává vált Abascal pártja számára.
A kormány helyzetét tovább nehezítette az október végi, Urda közelében történt vasúti szerencsétlenség, amelyben 69 ember vesztette életét. A tragédia különösen érzékenyen érintette a kabinetet, hiszen az idei évben már ez volt a második halálos baleset az érintett vasútvonalon. Óscar Puente közlekedési miniszter lemondott, vállalva a politikai felelősséget. A tragédia a vasúti infrastruktúra állapotát és a közlekedésbiztonságot is a választási vita középpontjába emelte. A jobboldal a kormányzati felelősséget hangsúlyozza, Sánchez viszont azzal védekezik, hogy a miniszteri lemondás és a vizsgálatok a felelősségvállalás bizonyítékai.
A Vox eközben igyekszik a kormányellenes hangulatot átfogó politikai programmá formálni.
Es sentido común (Józan ész) című programjának egyik központi eleme a bevándorlás radikális korlátozása, az illegális migránsok kitoloncolása, valamint a visszatelepítési politika bevezetése.
A párt a lakhatási támogatásoknál, a szociális juttatásoknál és a közszolgáltatásoknál a spanyol állampolgárok elsőbbségét hirdeti. Jelentős adócsökkentést, a bürokrácia leépítését, a genderjogszabályok visszavonását, valamint a határok katonai megerősítését is ígéri. A program egyúttal a brüsszeli klímapolitika felülvizsgálatát és a nemzeti szuverenitás erőteljesebb védelmét szorgalmazza.
Abascal egyébként márciusban részt vett a budapesti 1. Patrióta Nagygyűlésen, amelyen kiállt Orbán Viktor akkori kormányfő és Fidesz-elnök politikája mellett.
A választás végkimenetele ugyanakkor nem tekinthető lefutottnak. Sánchez számára még mindig van mozgástér: több mint egymillió választó bizonytalan, és a baloldali szavazók mozgósítása, illetve a kisebb pártokra leadott voksok átrendeződése módosíthatja az eredményt. A jobboldali győzelem esetén azonban a Vox nélkül aligha alakulhatna stabil kormány, ami komoly koalíciós alkuk elé állítaná Feijóót.
Santiago Abascal a Vox egyik rendezvényén – Fotó: Facebook/Santiago Abascal