Közel harmincéves múltra tekint vissza a kormány és a határon túli magyar szervezetek egyeztető fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Azonban semmi hír arról, hogy a kormányváltás után idén is megtartanák a MÁÉRT-et, amit még az első Orbán-kormány idején hívtak életre. Az 1999 óta létező egyeztetési fórum történetében először Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt volt példa arra, hogy nem hívták össze az értekezletet.
Egyelőre nem tudni, hogy idén is megrendezik-e a külhoni magyarság egyik legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet. Mindez azért is fontos, mert a MÁÉRT története közel harminc évre, az első Orbán-kormány időszakára nyúlik vissza, ugyanis az értekezletet először 1999-ben hívták össze. A rendezvényt hagyományosan októberben vagy novemberben szokták megtartani, az évtizedek során pedig a kormány, a határon túli és a magyarországi parlamenti pártok, valamint fontosabb szervezetek legmagasabb szintű tanácskozó nemzetpolitikai fórumává nőtte ki magát.
A Magyar Nemzet emiatt kereste a külhoni magyarokkal való kapcsolattartással megbízott Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztériumot, hogy megtudják:
- Várható, hogy idén megrendezik a MÁÉRT-et?
- Terveznek tartalmi változtatásokat eszközölni az értekezlet eddigi formájához képest?
- Melyik hazai és határon túli szervezetek, illetve pártok kaphatnak meghívást a rendezvényre?
Azonban ez idáig nem kaptak választ.
Magyar Péter azt ígérte, hogy megmarad a MÁÉRT
Magyar Péter a kampányban és a kormányra kerülése óta többször beszélt a nemzeti egységről, minden magyar képviseletéről, illetve a határon túli közösségekkel való szoros viszony fontosságáról. Nemrég Tarr Zoltán Erdélybe látogatott, ahol úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök számára kiemelten fontos a határon túli magyar közösségek megmaradása, politikai befolyástól való függetlensége, örökségük megőrzése és a szülőföldön maradásuk támogatása.
Ugyanakkor az utóbbi fél évben gyakorlatilag nem volt konkrét, nemzetpolitikával kapcsolatos lépés a kormány részéről.
Mindez azt mutatja, hogy a Tiszának csak a kampányban volt fontos a határon túli magyarok helyzete. A külhoni magyar szervezetek és a kormány viszonyát pedig komolyan gyengítheti a MÁÉRT elmaradása.
Egyébként Magyar Péter a választások után leült egyeztetni a határon túli magyar vezetőkkel, így Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is. A találkozó után Kelemen arról számolt be a sajtónak, hogy Magyar Péter elképzelése szerint marad a Magyar Állandó Értekezlet, de úgy véli, azt „tartalommal kell megtölteni.” Így, ha mégsem tartják meg idén az értekezletet, akkor Magyar Péternek egy sokadik ígérete marad teljesítetlen.
Gyurcsány Ferenc útjára léphet a miniszterelnök
Ugyanakkor nem lenne példa nélküli, ha a kormány nem hívná össze a MÁÉRT ülését, ugyanis 2004 után évekig nem tartották meg az értekezletet. Emlékezetes, hogy ugyanebben az évben tartották a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, amelyen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció félrevezető és uszító kampányt folytatott a határon túli magyarokkal szemben. Ezután a balliberális kabinet és külhoni szervezetek viszonya rendkívül terheltté vált, így a politikai feszültségek és a kölcsönös bizalomvesztés miatt évekig nem ülésezett a MÁÉRT.
A fórum teljes körű, intézményesült és rendszeres működése csak 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulása után állt helyre.
Az eltelt tizenhat év során csak a koronavírus-járvány idején maradt el az értekezlet. Tehát amennyiben Magyar Péter nem hívja össze a MÁÉRT-et, azzal olyan lépésre szánja el magát, amelyet utoljára Gyurcsány Ferenc tett meg.
Címlapkép: Magyar Péter Erdélyben – Fotó: Facebook / Tisza Párt