Jelentős költségvetési hiánnyal fejezné be az idei esztendőt a Tisza-kormány – ez derült ki abból a sajtóközleményből, amelyet a Pénzügyminisztérium adott ki hétfő délután. A tárca ugyanis – a megszokott politikai lózungok mellett – azt közölte, hogy az idén 7,5 százalékos hiánnyal számol.
Csakhogy ez nagyobb, mint amit különféle szakmai elemzések előrevetítettek – írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentésében ugyanis a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiányt prognosztizált, az Európai Bizottság június elején pedig 6,2 százalékost. Felidézhetők a kormány által korábban közölt számok is: az új kabinet az átadáskor 6,8 százalékos hiányt emlegetett, az átvilágítás utáni előjelzésként pedig 7,2 százalékot mondott be. A kormányzati kommunikációban előkerült 8,3 százalék is, arra az esetre, ha nem lett volna kormányváltás.
Visszatérve a Pénzügyminisztérium hétfői közlésére, abban egyebek mellett az áll, hogy a kormány módosítja a 2026-os költségvetést.
A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a parlamentnek.
A tárca felidézte, hogy az idei büdzsét az előző törvényhozás 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A tárca szerint felelőtlen költekezés okozta az eltérést.
Ezen a ponton Kármán András tárcája visszatért egy korábban már megcáfolt állításához.
Közlésük szerint a fordulat már elkezdődött, gondosan gazdálkodnak, átmeneti tényezők mellett szerintük ennek is köszönhető, hogy a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ennek kapcsán lapunk augusztus elején megírta, hogy bár kétségtelenül erős hónapja volt a költségvetésnek júliusban, azonban a Világgazdaság úgy tudja: két egyszeri tétel magyarázza az óriási többletet, ami önmagában biztosan nem bizonyítja, hogy a mostani pénzügyi kormányzat az elődjénél jóval felelősebb vagy feszesebb költségvetési gazdálkodást folytatna. Információik szerint ugyanis technikai elszámolási tételek állnak a vártnál jobb költségvetési számok mögött.
Egyrészt a tavalyi tanárbéremelés, amit az előző kormányzati ciklus alatt fizettek ki, ám most az új kormány 300 milliárd forintot az EU-bevételek között számolt el. Másrészről megérkezett az államkasszába az Európai Beruházási Banktól 200 milliárd forint, amit szintén bevételként könyveltek el, itt azonban augusztusban már korrigálni kell és el kell számolni kiadásnak.
Térjünk vissza még egy mozzanat erejéig a Pénzügyminisztérium közleményére, a tárca ugyanis tudatta: a 2026-os költségvetés módosítása mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetésének csökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.
Ezen felül a takarékosabb állami működés érdekében is hoznak lépéseket, amelyek mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban.
A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány – állt a közleményben.
A tárca kitért arra is, hogy az aszály és az energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Megemlítették azt is, hogy a módosított költségvetés tartalmazza a 400 ezer rászoruló gyermek százezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását. Előbbi két intézkedés komoly ellenérzést váltott ki, ugyanis a kampányban a Tisza még 700 ezer családnak (és nem gyereknek) ígért iskolakezdési támogatást és általánosságban beszéltek a gyógyszerek áfájának csökkenéséről.
Végül a minisztérium megemlítette, hogy az államadósság-ráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet.
De szerintük a csökkenés 2026 után indul majd újra.