Húsvét előtt is ülésezett a kormány, a döntésekről pedig még ma be is számoltak a Kormányinfón. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán jelezte, hogy a jövő évi költségvetést tárgyalták a mai ülésen. A sajtótájékoztatón ennek megfelelően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is részt vett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő mellett.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés után arról számolt be, hogy a költségvetéssel foglalkozott a kormány. „A nehéz évek vannak mögöttünk, olyan költségvetést nyújtunk be, ami a békére épít, és a gyermekeket nevelő családok támogatásának költségvetése is.

Korábbi intézkedések is forrásai ennek, a gyermekek utáni adókedvezmény duplázása is megvalósul jövőre, valamint a 3 és 2 gyermekes édesanyák szja-mentességet élveznek majd.

Fenntartjuk a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, az emelkedő minimálbért, és csökkentjük a hiányt, az államadósságot, a hiányt, és egyszerűsödik az adórendszer. Folytatódnak a béremelések, és bízunk abban, hogy a világgazdasági helyzet változása a béke megteremtése, annak létrejötte a gazdasági növekedéseben is látható lesz” – mondta.

Jelezte, ezen kívül a kormány a véleménynyilvánító szavazásról is szó volt az ülésen. Minden magyar lakcímmel rendelkező állampolgár meg fogja kapni azt a levelet, mely Ukrajna csatlakozásáról szól.

„A választópolgárok véleménye döntő ebben a kulcsfontosságú kérdésben”

– mondta a miniszter, aki reméli, hogy minél többen elmondják majd a véleményüket.

Ezt követően Nagy Márton részletezte a költségvetés tervezetét. A miniszter hangsúlyozta, hogy a békeköltségvetés lehetőséget ad a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, amelynek fókuszában a családok állnak.

Jövőre a reál GDP-nél 4,1 százalékos növekedéssel számolnak az idei 2,5 százalék után, 3,6 százalékos infláció mellett az idei 4,5 százalék után. 

Az államháztartás hiányát tovább csökkentik jövőre, ez a mutató idén 4 százalék körüli lesz, jövőre 3,7 százalékra tudják csökkenteni. Az államháztartás adóssága idén 73,1 százalékra csökkenhet, jövőre tovább esik, mert 72,3 százalék lehet, ami idén 88 ezer milliárd, jövőre pedig 95 ezer milliárd forint folyóáras GDP-vel számolnak. A kiadási főösszegek 35 ezer milliárd körül lesznek jövőre, a bevételi főösszeg 34 ezer milliárd forint körül várható. A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd körül fog alakulni.

Fenntartják azt, hogy a hiánynak csökkennie a kamatkiadásokkal párhuzamosan, a költségvetés hatása a gazdaságra semleges. Annyi a költségvetés hiánya, mint a kamatkiadás. A költségvetés fókuszában a családpolitika áll, erre 4800 milliárdot költenek, a rezsivédelem 800 milliárdba kerül, így 5600 milliárd a költségvetés családtámogatási része.

A családi adókedvezmény duplázására 210 milliárd forintot biztosítanak. 

A lakossági állampapírokra 800 milliárd forint kamatot fizetnek. Nyugdíjellátásra 7700 milliárd forintot fizetnek ki, 24 milliárd forint lesz a nyugdíjprémium. A 13. havi nyugdíjat is biztosítják.

A honvédelem is fontos, amihez megfelelő hadsereg kell, a két százalékos GDP-arányt tartják, 4900 milliárd forintot költenek gazdaságfejlesztésre, 2700 milliárd ebből a költségvetési forrás, az agráriumra 1300 millárd forintot fognak fordítani.

Az uniós pénzek befolynak a költségvetésbe, 2026-ban 2360 milliárd forintos uniós forrással számolnak. Számolnak a fegyverpénzzel, a minimálbér-emelésben 13 százalékkal számolnak, folytatják a tanári béremelést is. 

Nagy Márton hozzátette: a jegybanki alapkamat továbbra is 6,5 százalékon van. A 360 milliárd forintos bankadó fele leírható lesz, amennyiben a bankok állampapírt vásárolnak. Az extraprofit adó pedig addig marad fenn, amíg az érintett gazdasági szereplők realizálják az extraprofitot.

Adóegyszerűsítésről is beszélt a miniszter, továbbá digitalizálják a helyszíni ellenőrzéseket. A K+F kedvezményekre is kitért, 150 millió érvényesíthető adóalap lesz, ha K+F-re költik a forrást a vállalkozók.

Kiemelte, az EU vizsgálja a védelmi kiadások költségvetési szabályok alóli kivonását, erről még nincs meg minden részlet, de felkészül rá a kormány, és védelmi tartalékot alakítanak ki, amit a parlament felhatalmazásával tudnak majd érvényesíteni, ezzel rugalmasabb lehet a költségvetés is.

Kérdésre a miniszter

az otthonfelújítási programról azt mondta, két változtatás történt, kibővítették a nyugdíjasok számára, energetikai bővítés is volt, illetve szigorítottak is, sok fiktív számla is megjelent az elszámolásoknál, így a NAV hatásköre bővült. 

Gulyás Gergely Magyar Péter vádjaira – miszerint Orbán Viktor azt mondta, támogatja Ukrajna felvételét – úgy reagált,

Ukrajna csatlakozásában a kormánynak határozott álláspontja van, sok hátránnyal járna a csatlakozás, Magyarországra nézve pedig tragikus lenne. De jó, ha erről a magyar emberek is véleményt mondhatnak. 

A 9 évvel ezelőtti miniszterelnöki nyilatkozatra reagálva azt mondta, nem hasonlítható össze a két helyzet, egy ilyen országot 2-3 év alatt felvenni elfogadhatatlan. Ha érdemi csatlakozásról lenne szó, senkiben nem merülne fel, hogy ennek van reális alapja.

Politikai célkitűzésről van szó Brüsszelben, de ha megnézzük, hogy ez milyen hatással járna, semmilyen kohéziós forrás nem állna rendelkezésre, nem beszélve a mezőgazdaságról, és a különböző szabályrendszerről.

Hozzátette, nyílt hazugság, hogy a miniszterelnök azért lobbizott volna, hogy hazánk ne kapja meg az uniós forrást. Arról volt szó, hogy 2005-ben az akkori Gyurcsány kormány valótlan alapokon álló költségvetésnél kérte Brüsszelt arra, hogy várják meg a 2006-os választást, vagyis Almunia biztost cinkosságra kérték, biztatták.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva kijelentette: ő nem asszisztált az MNB-alapítványok ügyében, ő ügyvezető igazgató volt, alelnökként az egyik kuratóriumban volt, amiről le is mondott.

2020-ig dolgozott ott, addig nem volt probléma az alapítványokkal, az ÁSZ-vizsgálat sem erre az időpontra terjedt ki. Az alapítványok felett az MNB felügyelőbizottsága és az ÁSZ vizsgálódhat.

A 2025-ös költségvetés is a béke költségvetéseként lett tervezve, ezért magasabb makrogazdasági számokkal kalkuláltak. Azt gondolták, hogy Trump megválasztása után a fizikai mellett gazdasági biztonságot is hoz, továbbra is azt gondolják, hogy Magyarország kimarad a háborúból és a béke be fog következni, ami növekedési pályára fogja állítani a gazdaságot.

„Ha nem a béke költségvetése lett volna az idei, akkor a nyugdíj- és béremeléseket nem tudták volna megvalósítani”

– mutatott rá a gazdasági miniszter.

Gulyás Gergely elmondta: eddig is élen jár Magyarország a kórházfelújításokban, de ha az uniós pénzek időben érkeztek volna, előrébb tartanának.

„Az a magatartás tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy valaki azért dolgozik Brüsszelben, miközben nettó hétmillió forintot kap, hogy a magyar egészségügyben rosszabb legyen a helyzet, a magyar vállalkozások, pedagógusok és egészségügyi dolgozók ne kaphassák meg az őket megillető pénzeket”

– fogalmazott.

Nagy Márton kijelentette: az árrés csökkentése eddig 18,8 százalékkal csökkentette a szabályozás alatt lévő termékek árát, nagyjából 872 termék ára csökkent, a boltok fegyelmezetten betartják a törvényt és keresztárazás sincs.

Az intézkedés hatása már megjelent a márciusi inflációban, ami 4.8 százalékra csökkent, az élelmiszerekre vetítve pedig hét százalékon maradt. A teljes infláció áprilisra 4 százalékra csökkenhet, az élelmiszer-infláció mértéke pedig 5 százalékra eshet vissza a minisztérium számításai szerint.

Most a háztartási-, szépségápolási- és piperecikkek felé nézelődnek az árrésstop kiterjesztésének következő körében, ezeknél a termékeknél látják jelentősnek az árrés mértékét, de az élelmiszereken is rajta tartják a szemüket. Továbbra is fellépnek az árnövelőkkel szemben, amiről a tárcavezető javaslatot fog beterjeszteni a kormánynak.

A Kormányinfót itt nézheti vissza:

Forrás: Magyar Nemzet, hirado.hu
Címlapkép: Budapest, 2025. április 17. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. április 17-én.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán