Rengeteg újságíró várta a parlamentben a volt külügyminisztert, ahol megvizsgálják a BYD-nál vállalt pozíciójával kapcsolatos kockázatokat. Szijjártó Péter közölte: a szegedi gyárhoz biztosított állami támogatás „abszolút szokásos mértékű” volt.
Egész Magyarország számára nagy sikernek tartja a volt külgazdasági és külügyminiszter a BYD kínai autógyártó szegedi gyárépítését. Szijjártó Péter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése előtt újságíróknak azt mondta: a gyárépítéshez adott kormányzati támogatások bőven az ilyen nagyságrendű beruházások esetében szokásos támogatások keretén belül maradtak.
Szijjártó Péter szerint a beruházással kapcsolatban súlyos félreértések és hamis információk jelentek meg. A volt miniszter arról is beszélt, hogy
az elmúlt évek kormányzati munkájának legsikeresebb területe volt a beruházásösztönzés.
A nemzetbiztonsági bizottság szeptember 16-án döntött a Szijjártó Péter BYD-nél vállalt pozíciójával kapcsolatos vizsgálat megindításáról. A volt miniszter júliusban jelentette be, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autóipari vállalatnál fog dolgozni a cég külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként.
A bizottsági vizsgálat Szijjártó Péternek a BYD kínai autóvállalattal fennálló munkaviszonyának körülményeiről és esetleges nemzetbiztonsági kockázatainak feltárásáról szól – írja az Origo.
Hatalmas érdeklődés fogadta Szijjártó Pétert
Szijjártó Pétert rengeteg újságíró várta a Parlamentben, amikor megjelent a nemzetbiztonsági bizottság előtt, és még a zárt ülés előtt nyilvánosan reagált a BYD-val kapcsolatban megfogalmazott kormánypárti vádakra – számolt be Deák Dániel.
A volt külügyminiszter hangsúlyozta: jogilag nem lett volna köteles megjelenni, de 24 évig volt országgyűlési képviselő, ezért természetesnek tartja, hogy elfogadja a meghívást. Felidézte, hogy
minisztersége alatt 2305 beruházási megállapodást kötöttek, összesen 23 500 milliárd forint értékben, amelyek 187 ezer munkahely létrejöttéhez járultak hozzá.
A BYD ügyében három fő állításra válaszolt:
- A szegedi gyárhoz biztosított állami támogatás „abszolút szokásos mértékű” volt, sőt több más európai autóipari beruházás támogatási szintje alatt maradt.
- Az infrastruktúra-fejlesztések sem jelentettek kivételt: az előző kormány minden hasonló méretű beruházásnál utakat, vasutat vagy más kapcsolódó fejlesztéseket hajtott végre, amelyek az adott város és térség érdekeit is szolgálták.
- A kínai vendégmunkások ügyében a csoportos keretengedély célja az volt, hogy az új technológiát alkalmazó gyárak felépítését és beüzemelését külföldi szakemberek segítségével gyorsítsák fel, majd a betanítás után ők elhagyják Magyarországot, a technológiát pedig már magyar munkavállalók működtessék.
Szijjártó Péter tehát nem kerülte el a politikailag kényelmetlen ügyet, hanem megjelent és vállalta a kérdéseket – mutatott rá Deák Dániel. Az elemző emlékeztetett: a Tisza továbbra is azt állítja, hogy miniszterként olyan döntéseket hozott, amelyek későbbi munkaadójának kedveztek, Szijjártó Péter viszont azzal érvel, hogy ezek a támogatások és fejlesztések a nagyberuházásoknál megszokott gyakorlat részét képezték.
Az ügy jogi oldalához tartozik, hogy a rendőrség korábban elutasította a BYD-s pozíciója miatt tett vesztegetési feljelentést, arra hivatkozva, hogy nem merült fel bűncselekmény gyanúja – idézte fel Deák Dániel.
Borítókép: Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter meghallgatására érkezik az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére az Országházban 2026. október 5-én – Fotó: MTI/Bruzák Noémi