Törvényhozási dömpinget hozott az országgyűlés keddi ülésnapja, ugyanis több javaslatot is elfogadott a tiszás többség. Egyebek mellett szavaztak a közmédia átalakításáról, az uniós források hazahozatalához szükséges javaslatcsomagról és a parlamenti vizsgálóbizottságok szigorításáról is.

A parlament keddi ülésnapján több nagy jelentőségű törvényjavaslatot is elfogadott a tiszás többség. Elsőként szavaztak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről. Korábban a képviselők már döntöttek a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság, a kegyelmi ügy felelőseit feltáró vizsgálóbizottság, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról – írja a Magyar Nemzet.

A most megszavazott jogszabályi módosítással a vizsgálóbizottságok már-már bíróságként működnének. Melléthei-Barna Márton bukott igazságügyi miniszterjelölt (nem mellesleg Magyar Péter sógora) és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának tiszás vezetőjének tervezete szerint

új büntetőjogi tényállást vezetnek be az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának akadályozása esetére.

A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza egy parlamenti bizottság munkáját, vétséget követne el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Ugyanez vonatkozna arra is, aki nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz. Ha ezzel bűncselekmény elkövetését szolgálja vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne.

A tervezet pénzbírságot is bevezet azokkal szemben, akik önhibájukból nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni, harmadik alkalommal pedig az egymilliós bírság mellett a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné.

Okafogyott törvényjavaslatot fogadott el a Tisza

A parlament szavazott a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról is. A tiszás Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence javaslata meghatározza a tiltott politikai reklámok körét, továbbá meghosszabbítja a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer működését, valamint ismét a VIII. kerületi önkormányzat tulajdonába ad korábban államosított lakóingatlanokat.

A javaslat parlamenti vitájában Tuzson Bence, a Fidesz képviselője elmondta, hogy az előterjesztés célja – főleg a politikai reklámok esetében – támogatható lenne, de a Tisza javaslatai már benne vannak jelenleg is a törvényekben, így most is tilos a gyűlölet keltésére alkalmas reklám.

A társasházakon lévő reklámhálókkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azok nem öncélúak, bevételt jelentenek, hozzájárulnak a társasházak felújítási alapjához.

A Tisza átszabja a közmédiát

A tiszás többség elfogadta a közmédia átalakítását célzó törvényjavaslatot is. A javaslat megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltatót is, helyükbe új szervezetek lépnek. Ezek ellenőrzésére pedig létrehoznák a Független Közmédia Testületet. A tervezet szerint ez a Független Közmédia Testület tulajdonosi jogokat gyakorolna az átalakuló Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az MTI Nonprofit Zrt. felett. A testület költségvetését az Országgyűlés határozná meg, gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrizné. A tervezet különválasztja a műsorszolgáltatási és a hírügynökségi feladatokat, emellett az előterjesztők szándéka szerint átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tenné a közmédia működését.

Korábban Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter tudatta, hogy Grósz Juditot bízta meg, hogy miniszteri biztosként fogja össze a közmédia körüli teendőket.

Megjegyzendő, hogy Grósz 2024-igaz RTL-nél dolgozott, annál a csatornánál, ami rendszeresen domborította ki a mindenkori ellenzék narratíváját a Fidesz-kormánnyal szemben.

Önmagában az is problémás, hogy milyen hatáskör alapján nevezett ki Tarr Zoltán miniszteri biztost a közmédia rendezésére, hiszen a tárcavezetőnek nincs és nem is lehet semmilyen feladata a közmédiával kapcsolatosan a törvény-előkészítő tevékenységen túl. A médiatörvényből ez egyértelműen következik, illetve a statútumrendelet sem tartalmaz ilyen feladatot, mint ahogy nem is tartalmazhat.

Jöhetnek az uniós források?

A parlament elfogadt az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Az indítvány szövegében rögzítik, hogy a törvényjavaslat különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja és elfogadása a magyar kormány és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi.

Rögzítik azt is, hogy

a törvényjavaslat kizárólag az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó intézményi és jogállamisági feltételek teljesítésére irányul, a szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket.

Címlapkép: Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselõje – Fotó: MTI/Bruzák Noémi