Magyar Péter Sulyok Tamás elleni hadjárata fontos ponthoz érkezik. A köztársasági elnök ellen indított harccal az ellenzéken, alkotmányjogászok során túl még a nemzetközi jogvédő szervezetek sem értettek egyet, ennek ellenére a parlamentben hétfőn szavaznak az alaptörvény 17. módosításáról, melynek egyik pontja az államfő megbízásának a megszűntetése.
Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását – jelentette be közösségi oldalán Magyar Péter. A miniszterelnök közölte, a köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt, ám amennyiben ez nem történik meg, megindítható ellene az úgynevezett megfosztási eljárás – írja összefoglaló cikkében a Magyar Nemzet.
Mit tartalmaz a 17. alaptörvény-módosítás?
- Korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumának a hosszát: 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátban határozzák meg a hivatali időt;
- A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése;
- Függetlenebb Alkotmánybíróság, 70 éves életkori határ bevezetése
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása;
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása;
- Kevesebb sarkalatos törvény;
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása;
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése;
- A közpénz védelmének erősítése;
- A vármegyék visszanevezése megyékre;
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata;
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, egységes rendészeti igazgatás.
Április 12. óta nyílt fenyegetés zajlik
Magyar Péter már a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek. A frissen megválasztott miniszterelnök követelte, hogy Sulyok Tamás mellett távozzon a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, valamint a médiahatóság vezetője.
Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte önkéntes távozását az államőnek és a közjogi vezetőknek.
A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni.
Május 17-én a miniszterelnök aztán a Facebookon szólította fel ismét a köztársasági elnököt a távozásra. Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében. Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit.
A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.
Sulyok Tamás sem hagyta ennyiben az ügyét és indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság elnöke azonban levette a testület június 19-i teljes ülésének napirendjéről az ügyet.
A köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, így ebben az ügyben a teljes ülés nem volt határozatképes.
Nem kellett sok idő, hogy kiderüljön, Magyar Péter képes olyan eszközökhöz is nyúlni, amely a demokratikus berendezkedésünk alapjait is érinti: június 22-én bejelentést tett, kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbíztatásának megszüntetését a Tisztítótűz-művelet részeként.
„Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont”
– fogalmazott beszédében. Az alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot július 4-én szombaton nyújtotta be az országgyűlésnek, a módosítás elfogadásával a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Budapesten tárgyalt a felekkel a Velencei Bizottság delegációja
Július 2-án a Velencei Bizottság delegációja Budapestre érkezett, ahol személyesen tárgyaltak Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és Magyar Péter miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a magyar közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus rendezését segítsék. A Sándor-palota által megosztott angol nyelvű dokumentum szerint a köztársasági elnök egyebek mellett olyan kérdéseket intézett a Velencei Bizottsághoz, hogy
- elmozdítható-e az államfő politikai okokból?
- alkalmazható-e visszamenőleges hatályú jogalkotás az államfő ellen?
- hogyan érinti ez a hatalmi ágak megosztását?
- összeegyeztethető-e a jogállamisággal a személyre szabott törvénykezés?
A jogvédő szervezetek is aggályosnak tartják Magyar Péter eszközeit
A Human Rights Watch, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és Tordai Csaba alkotmányjogász is kifogásokat fogalmazott meg az alaptörvény 17. módosításának több elemével kapcsolatban, de az Amnesty International Magyarország is arról írt, hogy a kormány által választott megoldás nincs rendben. Mint írták,
az alaptörvény-módosítás figyelmen kívül hagyja, hogy a köztársasági elnököt is megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog, elmozdítása pedig csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.
Az Amnesty International szerint erre a hatályos szabályok alapján az úgynevezett megfosztási eljárás szolgál, amelynek megindítására álláspontjuk szerint Sulyok Tamás okot adott.
Noha a miniszterelnök azzal védekezik, hogy a kormány június 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alaptörvény 17. módosítását,
a jogvédő szervezet szerint viszont kérdéseket vet fel, hogy a néhány napos, online kérdőív valódi egyeztetésnek minősül-e.
A szervezet kifogásolja, hogy a kormány öt napot adott a véleményezésre, ami a szokásos társadalmi egyeztetés minimális 8 napjánál is kevesebb. Egyúttal jelezték, hogy az alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjukkal együtt elküldik véleményüket.
Áder János volt köztársasági elnök is élesen bírálta az alaptörvény módosítását és egyenesen alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását. A volt köztársasági elnök szerint a miniszterelnök ötnapos konzultációja komolytalan.
„Nyolcmillió választója van Magyarországnak, az, hogy egy Facebook-vitában 15 ezer ember mit mond, van annak jelentősége? Ez a szám még a Tisza szavazóinak is a töredéke, és ezt tekinti alkotmányt befolyásoló tényezőnek?”
– tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Magyar Péter álszavazások mögé bújik, mert nincs elég politikai bátorsága ahhoz, hogy jogállami módszerekkel érje el a politikai célját. „Ez elfogadhatlan, az, hogy erre hivatkoznak, teljesen komolytalan”– fűzte hozzá Áder János.
Több tízezren álltak Sulyok Tamás mellé
Nem csak a jogvédő szervezetek, de a társadalom is kifejezte aggályait az alaptörvény módosítással kapcsolatban, a július 9-én szervezett „Stop önkény!” tüntetésen nagy tömeg vonult a Sándor-palotához, hogy a „tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen demonstráljanak.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szintén véleményezte a kialakult helyzetet, álláspontja szerint az önkényuralom felé tart a Tisza-kormány. A Fidesz elnöke rámutatott, miért fontos a közös kiállás Sulyok Tamás mellett. Mint fogalmazott:
„Megálljt kell parancsolni az önkénynek. Mert ha vele megtehetik, akkor bárkivel megtehetik.”
Az eseményen Áder János is beszédet mondott, aki emlékeztetett, hogy mire szól az új Országgyűlés és kormány felhatalmazása és az államfő eltávolításnak a szándéka az összes jogállami elvet megsérti. A volt államfő szerint fontos beszélni arról is, miért baj, hogy Magyar Péter a mostani szintre süllyesztette a közbeszédet.
Leszögezte, nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre, és az alpári beszédre.
Szerinte a négy évvel ezelőtti, utolsó parlamenti beszéde óta nemhogy javult volna a helyzet. Ugyanis attól kell félni, hogy a Facebookon terjesztett lincshangulat manifesztálódik. – Nem félünk – tette egyértelművé a volt államfő.
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2026. május 12-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / mti