Az állami kórházak eszközeinek több mint hatvan százalékát már nullára írták le, mégis alig jut pénz a műszaki pótlásra, ráadásul a gyógyszerkassza és a táppénz körül is komoly tervezési rések tátonganak.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a héten, az Országgyűlés szerdai költségvetési vitájában áttörésről beszélt: hangsúlyozta, hogy a 2027-es tervezet egyik legnagyobb nyertese az egészségügy lesz. A kormányzat valóban több mint 510 milliárd forintos nettó többlettámogatást hirdetett meg jövőre,
csakhogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss költségvetési véleménye jóval kijózanítóbb képet fest az állami kórházak műszaki állapotáról és a szakellátás számszaki megalapozottságáról.
Kifulladó kórházi technika
A számvevőszék külön vizsgálta az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) irányítása alá tartozó állami kórházak épületállományának, épületgépészeti és közműrendszereinek amortizációját, valamint az ebből fakadó pótlási igényeket.
A feltárt számok mellbevágók: az állami kórházak nullára leírt eszközeinek aránya már 2025-ben meghaladta a 60 százalékot, az idei évre pedig adat sem állt rendelkezésre. A tervezet szerint 2027-ben a becsült értékcsökkenési leírás eléri a 14,3 milliárd forintot, ám az elavult műszaki berendezések cseréjére mindössze 1,1 milliárd forint felhasználása várható jövőre.
Ez az alig nyolcszázalékos pótlási arány éles ellentétben áll a kormányzati kommunikációval. A tárca októberben 19,7 milliárd forintos CT- és MR-beszerzést, 10 milliárdos betegélelmezési programot és csaknem 192 milliárdos szakdolgozói béremelést jelentett be, az Egészségbiztosítási Alap főösszege pedig 11,2 százalékkal, 5686,1 milliárd forintra nő (ezen belül a fekvőbeteg-szakellátásra 836,3 milliárd, a járóbeteg-szakellátásra 276,8 milliárd, a háziorvosi ellátásra 311,6 milliárd forint jut).
Az ÁSZ ennek ellenére nyomatékosan figyelmeztetett: az éves és a korábbi évekből felhalmozódott amortizáció pótlását csak részben tervezték be a fenntartók költségvetésébe.
Ez nemcsak további állapotromlást, később jóval drágább kényszerfelújításokat és a közszolgáltatások színvonalának visszaesését vetíti előre, hanem nem várt fennakadásokat és leállásokat is okozhat, a fedezetlen pótlási igény pedig rejtett pénzügyi teherként halmozódik.
Hiányzó gyógyszerösszegek és húszmilliárdos adólyuk
A számvevőszék a kiadási főösszeg 90 százalékát lefedő mintavételben összesen hat előirányzatot talált számításokkal nem megalapozottnak, és ezek közé került az Egészségbiztosítási Alap egyik legérzékenyebb tétele, a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás is. A kormány a 2026-os előirányzathoz képest 35,7 százalékkal, 86,7 milliárd forinttal 330 milliárd forintra emelte ezt a sort. Bár a 499 milliárdos gyógyszertámogatást és a 146 milliárdos gyógyszertámogatási céltartalékot rendben találta az ÁSZ, a nagyértékű terápiáknál hiányolta a tervezési dokumentációban az egyes kiadási csoportokra elkészített tervszámok érdemi alátámasztását.
Az alap bevételi oldalán is tátong egy húszmilliárdos kérdőjel.
A népegészségügyi termékadóból 23,6 százalékkal többet, 113,3 milliárd forintot vár a kabinet a 2026-os 91,7 milliárd forint után, amiből 20 milliárd forintot jövő évi adóemelések és szabálymódosítások hoznának. Csakhogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása szerint a pontos szabályok kidolgozása még folyamatban van, így az ÁSZ nem tudta megismerni a norma tartalmi elemeit, és a teljes 20 milliárd forintos többletet bevételi kockázatként könyvelte el.
Eltérő táppénzszámítások a fegyverpénz miatt
Közvetlen túllépési kockázatra bukkant a számvevőszék az Egészségbiztosítási Alap felülről nyitott pénzbeli ellátásainál is. Bár a csecsemőgondozási díj (189,7 milliárd forint), a gyermekgondozási díj (435,1 milliárd forint) és a rokkantsági, rehabilitációs ellátások (524,5 milliárd forint) előirányzatát elégségesnek ítélték, a táppénznél nem áll össze a matek.
A kormány 286,7 milliárd forintot szán jövőre táppénzre, ami alig 1,8 százalékkal magasabb az idei 281,7 milliárdos módosított előirányzatnál – holott 2026. október végéig már 232,9 milliárd forint elfogyott.
A Pénzügyminisztérium és a NEAK azért az alacsonyabb, eredeti 2026-os előirányzatból indult ki, mert az év elején kifizetett fegyverpénzhez kapcsolódó szolgálati juttatások megemelték az idei pénzbeli ellátásokat, amivel 2027-ben már nem számolnak. Az ÁSZ azonban a historikus adatok alapján kimutatta: a fegyverpénz hatása nem magyarázza teljes egészében az eredeti és a módosított előirányzat közötti 15,1 milliárd forintos eltérést, a bázisban legfeljebb 7 milliárd forintos korrekció lett volna indokolt. A számvevőszék így 2027-re 295,4 milliárd forintos kiadást valószínűsít, és 8,7 milliárd forintos elégségességi kockázatot rögzített a táppénz soron.
Hiába mutat tehát jól a félezermilliárdos forrásbővítés a parlamenti felszólalásokban: amíg a kórházak elhasználódott műszaki alapjaira alig jut pénz, a nagyértékű gyógyszerek és a termékadó mögül hiányoznak a pontos számítások és jogszabályok, a táppénzkasszán pedig közel kilencmilliárdos rés nyílik, addig jövőre sem a rendszerszintű megújulásra, hanem legfeljebb a felszíni tűzoltásra futhatja.
Alig jut pénz a kórházak eszközeinek pótlásra, a gyógyszerkassza és a táppénz körül is tervezési rések tátonganak –
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán