A CÖF-CÖKA elnöke értékelte a Sulyok Tamás melletti tüntetést és vázolta, mi következhet ezután. Maga a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is közbeléphet, de a tervezett Alaptörvény-módosítás nem csak közjogi szereplőket, hanem a nemzeti vagyont is veszélyezteti.
Megtelt a tér csütörtök este a Sándor-palotánál, ahová a Tisza-kormány tervezett Alaptörvény-módosítása miatt hívott össze tüntetést a Fidesz. A rendezvényen felszólalt Havasi Bertalan és Áder János is, és közösségi oldalán támogatásáról biztosította a résztvevőket Orbán Viktor is. Az Origo arról kérdezte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a CÖF-CÖKA elnökét, milyen következményei lehetnek az eseménynek és a köztársasági elnök leváltásának.
Az elmúlt tizenhat esztendőben kiépült erős, független Magyarországot a Tisza-kormány lépésről lépésre, tégláról téglára akarja leépíteni. Tegnap jelentős tömeg üzente meg a hatalomnak, hogy Magyarország szuverenitása nem alku tárgya, a nemzeti vagyon nem eladó, és az önkényt és a diktatúra kiépítését demokratikus erővel fogják a magyar emberek megállítani – mondta el a lapnak az alkotmányjogász.
Miben áll a köztársasági elnök jelentősége?
Ifj. Lomnici Zoltánt arról is kérdezték, miért fontos ennyire a köztársasági elnök lecserélése, ha a jogkörei korlátozottak. A szakértő rámutatott: az államfő valóban nem rendelkezik az úgynevezett félelnöki vagy elnöki típusú rendszerekben tapasztalható széles közjogi mozgástérrel, ám
korlátozott jogkörei is stratégiai jelentőségűek a fékek és ellensúlyok, valamint a nemzeti szuverenitás védelme szempontjából, különösen a jogalkotás feletti kontrollra.
Kiemelte, hogy a földvédelem és nemzeti vagyon védelme kapcsán az elnök szerepe közvetett, de fontos, hogy ha egy törvény vagy módosítás gyengítené ezeket a garanciákat, az elnök késleltetheti vagy bizonyos esetekben meg is akadályozhatja a végrehajtást.
Sulyok Tamás a szuverén magyar alkotmányos identitást képviseli
Az elmúlt tizenhat évben ez a rendszer biztosította, hogy a kétharmados parlamenti többség mellett is legyen alkotmányos, ugyanakkor nemzeti fókuszú kontroll.
Sulyok Tamás ezt a folytonosságot és a szuverén magyar alkotmányos identitást képviselte – tette hozzá Lomnici, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi kormánynak azért „fontos” a lecserélés, mert
teljes, akadálytalan kontrollt akar a törvényhozás és az állami intézmények felett.
A célzott, személyre szabott átmeneti rendelkezés ellentétes a jogállamiság és a jogbiztonság elvével, ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a szerzett jogok védelme alapvető alkotmányos érték, és a jogalkotónak tiszteletben kell tartania a jogalanyok jogos várakozásait – hívta fel a figyelmet egy korábbi alkotmánybírósági döntésre Lomnici.
Ezek a lépések jöhetnek az alkotmánymódosítást követően
Az Alaptörvény szerint az elfogadott, de még ki nem hirdetett módosítást
- az elnök öt napon belül aláírja és kihirdeti, kivéve, ha az eljárási követelmények megsértését állapítja meg, ebben az esetben az Alkotmánybírósághoz fordulhat előzetes vizsgálatért,
- az Alkotmánybíróság csak az eljárási követelmények betartását vizsgálhatja, tartalmi felülvizsgálatra nincs hatásköre,
- ha az Alkotmánybíróság eljárási hibát állapít meg, a módosítás kihirdetése megakadályozható vagy semmissé tehető.
Ifj. Lomnici Zoltán azonban kiemelte: az alkotmánybírák ezt a leépítésükre is irányuló Alaptörvény-módosítást az alaptörvény 24. cikkének 5. bekezdése alapján megsemmisíthetik, odavonva a B cikk jogállamiságának elvét a hazai communis opinio által szilárdan őrzött sólyomi formulák szerint.
A békés tüntetéseknek nemcsak lehet, hanem kell is folytatódnia
A tegnapi tömeg és az országban folyamatosan növekvő társadalmi elégedetlenség azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom jelentős része nem fogadja el az alkotmányos rend személyre szabott átalakítását. Ez nem „rendszerellenes” akció, hanem alkotmányvédelmi, szuverenista ellenállás – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász, és kiemelte: arról is döntenek hamarosan, hogy
a magyar termőföld és stratégiai vagyon védelmére vonatkozó jelenlegi erős garanciák megszűnnek,
vagy sem, és amennyiben megszűnnek, az hosszú távon gyengítheti a külföldi tulajdonszerzés korlátozását vagy az állami felelősséget.
Összességében kijelenthető, hogy a 17. Alaptörvény-módosítás és a köztársasági elnök célzott eltávolítása nem jogtechnikai kérdés, hanem a magyar szuverenitás és jogállam súlyos próbája
– mutatott rá Ifj. Lomnici Zoltán.
Címlapkép: hirado.hu/Horváth Péter Gyula