Magyarország legnagyobb civil szervezetében töretlenül folytatódik a patrióta szellemiségű munka azt követően, hogy a tavasszal új elnök került a CÖF_CÖKA élére ifj. Lomnici Zoltán személyében, aki szerint a civilek munkáját ugyanúgy, ahogyan a politikusokét, az az értékrend határozza meg, amely mentén az ügyeket intézik, csak a civilek ezt nem pártkeretek közt teszik. Az elnök erről a Civilek Podcastban beszélt.

„Ha a CÖF vezetőjeként kell az embernek a civilséget megítélni, akkor olyan helyzetben találja magát, mint amikor a különböző kémiai egyenleteket kellene úgy megértenie, hogy ugyan a Mendelejev-féle periódusos rendszert még ismeri, meg esetleg fel tudja sorolni, hogy mik az egyes elemek, de már a különböző kötéseket meg azok egymásra hatását a különböző vegyületekben már mérsékelten ismeri. Tehát én így gondolkozom a civil világról: vannak azok a civilek, akik külföldről nyernek támogatást, ők valójában elorozzák ezt a fogalmat. Ők a mintegy hatvanezer civil szervezetből néhány százat tesznek ki, de mégis egyfajta hitbizományként hordozzák a civil jelzőt” – mutatott rá a CÖF elnöke, aki szerint azzal, hogy civilnek tekinti magát, valójában felmenti önmagát a szakmaiság terhe alól a parlamenti képviselet kétharmadának egy jelentős része.

„Azt az országházat, amely egykoron szebb napokat látott, most, úgy tűnik, hogy olyan szintre züllesztik, ahonnan már reméli az ember, hogy nincs lejjebb” – emelte ki ifj. Lomnici, aki szerint a civil-politikus dichotómiát vizsgálva meg lehet nézni, hogy valaki kihez képest „civil”.

„Ez a civilség, ez valójában semmi mást nem jelent, minthogy nem politikai pártként végezzük a feladatunkat. De egyébként nem mindig különbözünk egy politikustól” – hívta fel a figyelmet a CÖF elnöke.

„A Civil Összefogás Fórum az azt az értékrendet jeleníti meg, amely értékrend mentén ezek a pártok politizáltak. A CÖF értékrendje transzparens. A CÖF léte 2009-től kezdve Virágvasárnap, Hősök tere, Makovecz, Csizmadia, Fritz és sokan mások. Aztán megalakul a CÖF, Bencze Izabella, Sulek Ágoston, akik már nincsenek velünk, és akikről mindig megemlékezünk, ha a szervezetről beszélünk. És működik egy szervezet, amely kimutathatóan kezdve a devizahitelesektől a szuverenitásvédelmi küzdelmeken át patrióta irányvonalat vitt (egy ilyen egyesületet be is jegyeztetett Csizmadia László elnök úr), amely nem tört meg az évek során, nem változott, és soha nem állítottuk azt például, hogy innen vagy onnan nem kapunk támogatást. Ez borzasztóan fontos, mert a pénzügyi kérdések voltak az Achilles-sarka a CÖF működésének” – emelte ki ifj. Lomnici, aki szerint

élt a remény, hogy a tényt, hogy egy kormány szellemi holdudvarát egy politikai közösség támogatja, hogy tudjon működni, hogy tudja folytatni azt a fontos társadalmi tevékenységet, amit fontosnak lát, egy társadalmi konszenzus részét képezi, azonban 2010 után ez a társadalmi konszenzus megszűnt.

„A liberális barátaink, a baloldali barátaink is úgy gondolták, hogy változatlanul nekik járnak azok a források a civil szférában, a kulturális szférában, amit 2010 előtt megkaptak. És amikor ez nem következett be, akkor nagyon sokszor nem csak magyar, hanem külföldi segítséggel támadták a kormányzatot. És sokszor mi is éreztük, hogy persze a célkeresztben elsősorban a kormány van, de hát a CÖF is kapott belőle szépen” – idézte fel a történteket a CÖF elnöke.

Ifj. Lomnici Zoltán arra is visszaemlékezett: 2010-ig szinte minden a baloldali és liberális közösség kezében volt, de azért szépen szárba szökkent egy nemzeti patrióta, szuverenista sajtóvilág, médiavilág, amely 2010 után nem könnyen, de mégiscsak ki tudott teljesedni. „Abban a baloldali nyilvánosságban, amely persze nem lett sokkal kisebb, és ne legyenek illúzióink, meg egy tulajdonosváltással még az újságírók nem lesznek jobboldali, konzervatív, szuverenista gondolkodásúak, de mégiscsak a baloldali médiavilágban mi még ezért is megkaptuk a magunkét, hogy egyébként támogatjuk ezt a fajta irányvonalat, mert támogattuk kétségtelenül én szóvivőként és a CÖF vezetése pedig önsúlyánál fogva, hogy a jobboldali médianyilvánosság kiszélesedjen, és most itt vagyunk ’26-ban. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy példátlan összeomlást láthatunk, és ilyenkor a Civilek.info nevű portálunk, a Civilek Podcast és minden olyan nemzeti jobboldali, szuverenista médium felértékelődik, amelyik tudja tartani az irányvonalat” – emelte ki a CÖF elnöke, hangsúlyozva: soha nem gondolta, hogy nincs létjogosultsága akár a kristályliberális gondolatnak.

„Sosem gondoltam azt, hogy az az Élet és irodalom című lapot, amelyben kellemetlen sorokat is olvashattam saját magamról vagy a családomról, periodikát be kellene tiltani. Ez nem egy demokrata gondolkodás. Ha így gondolkodnék, akkor szerintem nem lenne helyem a közéletben. Mert tényleg attól vagyunk demokraták, hogy azt mondjuk, hogy nem csak hogy létjogosultsága van az ilyen fórumoknak, hanem hogy támogatni is kell azokat, ha lehet” – mondta ifj. Lomnici.

A CÖF elnöke arról is beszélt, hogy amikor a szervezet élére került, akkor azt a mandátumot kapta, hogy a CÖF-CÖKA eddigi programjait, intézményeit megtartsa, együttműködve a csapattal, a közösséggel és mindenkivel, akiket Csizmadia László, a korábbi elnök szellemi honvédőknek nevezett.

Ifj. Lomnici Zoltán arról is beszélt: a Békemenet arcainak a megtartása, ennek a mozgalomnak a továbbvitele fontos célkitűzés. Ahogyan az is fontos, hogy megtartsák a Civil Akadémiát.

„Megpróbálunk olyan régi intézményeket feléleszteni, mint például az imareggelik sora, ami arról szól, hogy összejövünk, és egyébként egy közpolitikai hagyományt civil köntösbe öltöztetve megtartunk. Ez is a programjainkba illeszthető. Mint ahogy ide lesz illeszthető az a jónéhány országjárás, vagy éppen a határon túli testvéreink meglátogatása különböző előadások keretében, amelyeket mi Civil Akadémiának nevezünk. Fontos a CÖF Klubokkal való kapcsolattartás, mint ahogyan az is nagyon fontos, hogy van egy olyan európai szárnya is a CÖF égisze alatt működő szervezeteknek, amelynek köszönhetően több rendkívül sikeres nemzetközi konferenciát tudtunk megszervezni, ahová az Európai Unióból és az Európai Unión kívülről is érkeztek elsősorban civil előadók” – sorolta a CÖF vívmányait az elnök.

„Amely utat kijelölt a korábbi vezetés, azt mi minden jel szerint tovább tudjuk járni és tovább tudjuk vinni a fáklyát, rámutatva, hogy nem csak mi vagyunk itt, a Kárpát-medencében egyedül magyarként szuverenista, jobboldali, konzervatív gondolkodású civil szervezet, hanem számos ilyen van, nem csak a szomszédos országokban, hanem azon túl is” – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

„Nem vagyunk egyedül. Ezt többszörösen alá kell húzni. Bármilyen módon próbálták megítélni a mi munkánkat az elmúlt években, az nem volt más, mint egy összekapaszkodás a patrióta, polgári, civil gondolkodású vagy civil státuszú közösségekkel, akik ugyanazt gondolják, mint mi az Európai Unióról, a saját hazájukról és benne a saját szerepükről” – hangsúlyozta a CÖF elnöke.

„A magyar nemzet fennmaradása mindent fölülír, függetlenül attól, hogy ki hova áll, hogy milyen politikai mezt húz magára. Ha magyarként születtél, akkor a magyar nemzet megmaradásáért felelősséggel tartozol. Picivel, naggyal, amekkora felelősséget tud az ember vállalni” – emelte ki a CÖF elnöke, aki arról is beszélt, hogy lesz-e és ha igen, mikor békemenet.

„Hadd idézzem Csizmadia Lászlót, aki azt mondta, hogy mindig akkor kerül sor a békemenetre, amikor itt van az ideje. Ez sokak számára patetikusnak tűnhet, de mégis, aki egy picit is hívő ember, aki hisz abban, hogy a folyamatok nem feltétlenül véletlenül történnek, hanem, ha nem is írva vagyon, ahogy a református testvéreink gondolják a predesztináció jegyében, de, de amikor bekövetkezik egy-egy ilyen esemény, természetesen úgy, hogy sokan mögé állnak, annak mégiscsak egy olyan különleges üzenete és egy olyan jelentősége van, amit nem szabad, mint muníciót, mint értéket elherdálni. Mi hiszünk abban, hogy igenis, a Teremtőnek terve van ezzel a nemzettel, és ebben mi kis pontok, ha ehhez a tervhez hozzájárulhatunk, mert esetleg megérezzük azt, hogy mi ennek a tervnek az iránya, a lényege, akkor hozzájárulunk”.

„Meggyőződésem, hogy az élethivatásszerűen nemzeti gondolkodásban ki lehet teljesedni. Ez akkor is célt ad az embernek, ha egyébként már valahol le van írva, hogy a magyar nemzet megmaradása csak egy időkeretben értelmezhető. És mivel ez célt ad az életünknek, ezért ezen az úton kell járnunk mindaddig, amíg tehetjük, amíg van erőnk” – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán a beszélgetés végén.