Mint ismeretes Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között gazdasági együttműködésről szóló megállapodás jött létre, amelyet a 2024. évi XXI. törvény (a “Gazdasági Megállapodás”) hirdetett ki és iktatott be a magyar jogrendbe. A Gazdasági Megállapodás 3. cikk a) pontja alapján Magyarország Kormánya vállalta, hogy Gazdasági Megállapodásban meghatározott a Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésként történő fejlesztését célzó projekt (a továbbiakban: „Projekt”) megvalósításához szükséges ingatlanokat az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt – a Magyarország Kormánya előzetes határozatával jóváhagyott – jogalany részére közbeszerzés és pályáztatás nélkül, de a mindenkori nemzeti jogszabályokkal összhangban értékesíti.
Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése során derült ki, hogy az egyik ingatlan (és így valamennyi tárgybani ingatlan, mint dologösszesség) vonatkozásában az adott ingatlanon külön helyrajzi számon álló felépítményen fennálló tulajdonjoga alapján a telek vonatkozásában a tulajdonos BKM Nonprofit Zrt. elővásárlási joggal rendelkezik, erre még lentebb visszatérünk. Ennek nyomán a BKM Nonprofit Zrt.-nek a Ptk.-n alapuló elővásárlási joga van, ugyanakkor a Gazdasági Megállapodással Magyarország Kormánya arra vállalt kötelezettséget, hogy a kijelölt jogalany részére értékesíti a területet. Ebből következően, amennyiben megengedett lenne a BKM Nonprofit Zrt. elővásárlási jogának gyakorlása, abban az esetben a Magyarország Kormánya nem tudná teljesíteni a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségét.
Figyelemmel arra, hogy már a korábbi Alkotmány 7.§ (1) bekezdése, és az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdése is egyértelműen a hazai jogrend részeként tekint a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésekre, illetve előírja a nemzetközi jog és a magyar jog közötti összhang biztosításának kötelezettségét, felmerül a kérdés, hogy a fent írtak szerinti, Ptk.-ban biztosított elővásárlásijog gyakorolható-e olyan esetben, amikor egy ugyancsak törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés kizárólag azt teszi lehetőség, hogy Magyarország Kormánya egyetlen, erre kijelölt jogalany részére teszi lehetővé az ingatlanok értékesítését.
E körben érdemes lehet néhány kérdés tisztázása. Egyrészt, bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:20. §-a értelmében, ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg. Azonban a jogszabály a későbbiekben azt is rögzíti, hogy az elővásárlási jog jogosultja kizárólag a vételi ajánlatban rögzített feltételek mellett jogosult a dolog megvételére. Másrészt, a konkrét kérdés kapcsán egy további szempontot is figyelembe kell venni, mégpedig, hogy Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között egy gazdasági együttműködésről szóló nemzetközi szerződés (a továbbiakban: Gazdasági Megállapodás) jött létre, amelyet a 2024. évi XXI. törvény hirdetett ki.
A Gazdasági Megállapodás 3. cikk a) pontja alapján Magyarország Kormánya vállalta, hogy a Grand Budapest projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat (fejlesztési területet) az Egyesült Arab Emírségek által – a Kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – kijelölt gazdálkodó szervezetnek értékesíti. Ennek kapcsán ismételten fontos hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdései alapján a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződések egyértelműen a hazai jogrend részét képezik, és a jogszabályi hierarchiában közvetlenül az Alaptörvény mögött, de más jogszabályokat megelőző helyet foglalnak el.
A nemzetközi szerződések pedig közvetlenül az Alaptörvény után, az egyéb jogszabályokat – így az az elővásárlási jogról rendelkező Polgári Törvénykövet is – megelőzve helyezkednek el a jogforrási hierarchiában.
A nemzetközi jog és a hatályos belső jog értelmezése, esetleges kollíziója kapcsán pedig az Alkotmánybíróság a 6/2014. (II. 26.) AB határozatában kimondta, hogy a nemzetközi jog és magyar jog összhangjának biztosítása nemcsak jogalkotói feladat, hanem valamennyi állami szervnek kötelezettsége, amikor a jogszabályokat értelmezni kell. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazandó jogszabályt a nemzetközi jogra is figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni.
A nemzetközi szerződés (Gazdasági Megállapodás) 3. cikk a) pontja expressis verbis kijelöli, hogy kit illet meg a vevőkijelölés joga, ez egyben a jogforrás lényeges tartalmi eleme is. Lényeges tartalmi elemnek minősül minden olyan kikötés vagy szerződéses rendelkezés, amelynek hiányában a szerződés nem vagy nem abban a formában jött volna létre. A Gazdasági Megállapodás pedig az Egyesült Arab Emírségek részére biztosítja a jogot, hogy eldöntse, mely gazdasági társaságot bízza meg a – több százmilliárd forintos – fejlesztések megvalósításával. A vevőnek pedig ezeket a fejlesztések a konkrét nemzetközi szerződés rendelkezéseit és a hatályos magyar jogszabályokat mindenkor betartva kell megvalósítania.
Közpolitikai vonalon azt is érdemes rögzíteni, hogy Karácsony Gergely és Fővárosi Közgyűlés baloldali többségének saját bevallása alapján, a főváros a teljes csőd szélén áll.
A Gyurcsány-Magyar szövetség eredményeként többek között erre hivatkozva fogadtak el törvénytelen „csődköltségvetést”, amelyben az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javítására szolgáló szolidaritási hozzájárulás teljes összegének befizetését is megtagadták. Ennek ellenére – és a főváros jogi érvelésétől eltekintve – most vételi szándékkal kíván fellépni egy olyan terület iránt, amelynek fejlesztése érdekében politikai pályafutása, polgármesteri / főpolgármesteri megbízatása óta nem tett semmit. Vagyis Karácsony Gergely vagy nem mond igazat, vagy pedig megint a politikai hangulatkeltés, egy a magyar emberek – és különösen a fővárosiak – érdekeit szolgáló beruházással szembeni hergelés a célja, mint ahogyan tette azt korábban a Városliget fejlesztés vagy a Puskás Stadion esetében is.
A projekt keretében ugyanis több ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulna meg, amellyel nem csupán a budapesti családok gazdagodnának, hanem hozzáadnak Budapest turisztikai vonzerejéhez, a Főváros pedig új adóbevételekre tehetne szert általuk. Éppen ezért a szabotázsakció rendkívül felelőtlen egy főpolgármestertől, akinek a Budapest és a fővárosiak érdekeinek képviseletére szól a mandátuma.
Amennyiben a főpolgármester a budapestiek érdekében álló együttműködő hozzáállás helyett, valóban pártpolitikai célokra kívánja felhasználni a helyzetet, és pert indít az ügyben, úgy egy rendkívül bizonytalan (függő) jogi helyzet állhat elő. Az adásvétel és a birtokba adás folyamata jelentősen elhúzódhat, továbbá megakadályozhatja a vevőt (fejlesztőt), hogy teljes joggal tudja használni az ingatlant, aki ennek eredményeként adott esetben el is állhat a szerződéstől, de már önmagában az esetlegesen több évig elhúzódó pereskedési folyamat ténye is alkalmas lehet arra, hogy elbizonytalanítsa a másik felet. Éppen ezért ennek kapcsán pedig ismételten fontos hangsúlyozni azt, hogy a fővárosra nézve létfontosságú fejlesztésekről van szó. A szakértők szerint jelenleg 170 ezer köbméternyi szemét és veszélyes hulladék szennyezi a területet.
Címlapkép: hirado.hu
