Teherán bejelentette: készek teljesen elvágni a globális olajkereskedelem legfontosabb artériáját. Maszúd Pezeskián iráni elnök elismerte, hogy az ország „totális háborúban” áll, miközben a keményvonalas katonai vezetés szeizmikus csapással és teljes blokáddal fenyegeti a szomszédos Öböl-menti államokat.
Pattanásig feszült a helyzet az elmúlt órákban a Perzsa-öbölben. Nem túlzás kijelenteni, hogy a nemzetközi energiapiacok és a globális biztonságpolitika szereplői most lélegzetvisszafojtva figyelik a Teheránból érkező, egyre agresszívabb nyilatkozatokat. Irán dühét elsősorban az váltotta ki, hogy Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformján nyíltan „új amerikai területként” utalt a Hormuzi-szorosra. Erre a provokációra válaszul az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács újonnan kinevezett, kőkeményvonalas vezetője, Mohszen Rezaei drámai interjút adott az iráni állami televíziónak – írja a Magyar Nemzet.
Hadüzenettel felérő ultimátum
Rezaei egyértelművé tette, hogy amennyiben Washington újabb gazdasági nyomásgyakorlást alkalmaz, Irán korábban sosem látott csapással fog válaszolnu. A fenyegetés legfőbb célpontjai azonban most nem közvetlenül az amerikaiak, hanem a környező arab államok – például az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar és Bahrein –, amelyek amerikai katonai bázisoknak adnak otthont. Az iráni biztonsági főnök kimondta azt, amitől a világpiac a legjobban rettegett:
ha ezek az országok csatlakoznak a Trump-féle gazdasági blokádhoz, Irán nemcsak a Hormuzi-szorost zárja le fegyverrel, hanem a Perzsa-öbölből kivezető alternatív olajszállítási útvonalakat is lőni fogja.
A helyzet az, hogy ez már rég nem csak üres kardcsörtetés, hiszen az Egyesült Arab Emírségek Külügyminisztériuma hivatalos közleményben ítélte el azt a támadást, amelyet Teherán az ADNOC egyik olajszállító tankere ellen követett el a térségben.
„Teljes körű háborúban állunk”
Miközben a katonai vezetés a fegyveres válaszokat készíti elő a háttérben, Maszúd Pezeskián iráni elnök televíziós beszédében szokatlan őszinteséggel beszélt a belső összeomlásról. Az IRNA állami hírügynökség által közvetített beszédben az elnök kijelentette:
Egy teljes körű gazdasági, katonai és biztonsági háború közepén állunk.
Pezeskián nyíltan elmondta, hogy a kormánya szégyelli magát a lakosságot sújtó súlyos gazdasági problémák és a brutális infláció miatt, amelyet az amerikai tengeri blokád és a finomítói infrastruktúrákat ért korábbi csapások okoznak.
Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy Washington elszámította magát, amikor azt hitte, hogy az országot teljesen térdre tudja kényszeríteni. Az iráni ellenállás a nemzetközi szankciók dacára is erős maradt.
A diplomáciai helyzet pikantériája, hogy az Egyesült Államok és Irán idén júniusban – pakisztáni és katari közvetítéssel – már aláírt egy 14 pontos békememorandumot, amely véget vetett volna a februárban kirobbant nyílt ellenségeskedésnek. Ez a megállapodás azonban végleg zátonyra futott. Washington ugyanis nem hajlandó feloldani a tengeri blokádot mindaddig, amíg Teherán nem garantálja a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban. Mivel a felek között teljesen elfogyott a bizalom, Irán most kijelentette: a szoros megnyitása egyszerűen nincs napirenden, amíg az Egyesült Államok nem teszi meg az első visszalépést.
Pakisztán lenne a világgazdaság megmentője
Hogy a helyzet ne torkolljon egy mindent felemésztő regionális háborúba, a térség legerősebb muszlim hadseregével rendelkező állama, Pakisztán azonnal közvetítői szerepbe lépett. Aszim Munir, a pakisztáni hadsereg parancsnoka Teheránba utazik, hogy megpróbálja asztalhoz ültetni a feleket.
Pakisztán célja kritikus: egyrészt megpróbálják újraéleszteni a júniusi megállapodás kereteit, másrészt alternatívát akarnak kínálni Trump hétfőre tervezett, történelmi horderejű szankciós bejelentése előtt, amely végleg bezárná a diplomáciai kapukat. Pakisztánnak létfontosságú a béke, hiszen a nemrég megkötött Pakisztán–Törökország–Szaúd-Arábia háromoldalú megállapodás stabilitása is közvetlenül függ az iráni geopolitikai helyzettől.
Borítókép: Amerika-ellenes grafika egy épületmolinón Teheránban 2026. augusztus 3-án – Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh