Éléslátás sem kellett ahhoz, hogy kiderüljön: az európai uniós választások során a bizottságok és tisztségviselők kijelölése többségi politikai puccsal valósult meg. A magát szocliberálisnak, zöldpártinak mondott parlamenti képviselők varázsütésre (pénz beszél, kutya ugat), sutba dobva a választóiknak ígérteket, őket nem kérdezve, bűnszövetségbe léptek. Egzisztenciális meggondolásokból követték az Ursula von der Leyen és Manfred Weber által diktált, megfontolt szándékkal előkészített jogszabálysértéseket.

Milyen érdekes, ha hatalomszerzésről van szó, a zsák megtalálja foltját. A néppárti vezető garantálta a szükséges többséget, mit sem törődve a tagországok választóinak akaratával. Folytatódhatott a háborúpártiság, az illegális bevándorlók kebelre ölelése, a genderelmélet gyakorlatba ültetése.

Az újonnan alakult európai uniós vezetés úgy érzi, hogy erővel kormányozhatja a tagországok népeit. Tévedni emberi dolog, mert a választók leminősítése debil kategóriába várhatóan, előbb-utóbb, visszaüt. Pitiáner tolvajlással nem lehet elvenni a tagországok szuverenitását, mit sem törődve az Alaptörvénnyel. Úgyszintén nem lehet a választók által nem jóváhagyott tervekkel kialakítani az uniós föderalizációt, azaz a senki által nem kívánt birodalmi rendszert. Kilóg a lóláb – vagy inkább az ördög patája. Beteges egójú önjelöltek próbálják több mint négyszázmillió ember fölé helyezni az általuk vezérelt és álmodott birodalmat.

Ugyanakkor tudják, hogy regnálásuk folytán szétzúzták Európa gazdaságát. Saját szakállukra beálltak Ukrajna vesztésre álló háborújába. Ki tudja, milyen meggondolás alapján szinte magukénak tekintik az ukrán hadsereget. Barátként ölelik Zelenszkijt, aki rájött arra, hogy emberi és politikai sorsa összeforrott a sorozatos hibákat halmozó uniós vezetőkével.

Szeretnék elhitetni, hogy van remény az oroszok legyőzésére. A valóságban nincs. A meghozott uniós szankcióáradat viszont kiapasztotta a tagországok gazdaságát és felszínre hozta népeik elégedetlenségét.

Kétségtelen tény, hogy Ukrajna a korrupció tekintetében világbajnoki dobogós. Így aztán Zelenszkij pályafutását nem követni kellene, hanem megkérdőjelezni. Európa jelenlegi középhatalmainak vezetői az Európai Tanácsban végzett munkájuk kapcsán valószínűleg csomagolhatnak. Ez nagyon enyhe büntetés. Ha gyorsan nem követik Trump elnök béketörekvéseit, részesülhetnek a tételes elszámoltatásban. Ébredjünk, az atomhatalmak nem kukoricáznak!

Az USA, Kína és Oroszország igyekszik elkerülni a világháborút. Erről az útról lesöprik az Unió háborúpárti debiljeit.

A józan európai polgárok látják, hogy az orosz agresszió ugyan nem volt magától értetődő, de ma már úgy vélik, hogy az egyes népcsoportok elleni hajtóvadászat sem megengedhető. Azaz talán Ukrajnának is volt köze ahhoz, hogy a háború kitört, sőt talán az Európai Uniónak is, amely a nemzetiségek problémáit soha nem tekintette magáénak. Ukrajnában tizennyolcmillió oroszt, illetve Kárpátalján a magyarokat is érintette a szabadságukat garantáló intézkedések elmaradása.

Trump elnököt érdemes figyelni, hiszen vallja, hogy a hit és az értelem barátsága megelőz mindent. Erőteljes felszólalása, hogy nem engedi Nigériában tovább irtani a keresztényeket, megfontolásra érdemes. Amely ország a rendfenntartásban csődöt mond, számíthat nagyobb erők beavatkozására.

Európa is egyre inkább kénytelen elismerni, hogy a rend fenntartására országaiban képtelen. Nem véletlenül vesztette el tárgyalóképességét, és ezzel párhuzamosan nyert megerősítést a Patrióták szerepe. Ugyanis a hatalom tulajdonosa a nép. Hogy kinek ad bizalmat, kizárólagos joga.

A fentiek függvényében itt az ideje az Európai Unióban előrehozott választásokat kiírni. Ennek a tagországokban megtörténő népszavazások adhatnak alapot.

Kérdésként feltehető: háború NEM – béke IGEN, idegen honfoglalók NEM – az őslakosok és családjainak prioritása IGEN, globalisták uralma NEM – patrióta szellemiség IGEN!

Az igen válaszok többsége meghatározza az Unió jövőbeni útját és egyben iránymutatást ad az előrehozott EU-s parlamenti választások mielőbbi megtartására.

Csizmadia László
a CÖF-CÖKA elnöke

Borítókép: Manfred Weber és Ursula von der Leyen
Forrás: Facebook/Orbán Balázs