Vonatkozik-e Kubatov Gáborra a kormány által benyújtott, a magyar sportot átalakító összeférhetetlenségi törvénytervezet? A kedden újabb négy évre megválasztott FTC-elnök is kételkedik abban, hogy a jogszabály jelenlegi formájában kiállná a jogi próbát. Az Index a kérdés tisztázása érdekében jogászokat kérdezett meg. A szakértők álláspontja alapján korántsem egyértelmű, hogy Kubatov Gábor elnöki pozíciója veszélybe kerülhet-e.
Kedden megtartotta tisztújító közgyűlését a Ferencváros, ahol nem történt meglepetés: Kubatov Gábor újabb négyéves ciklust kezdhet meg a zöld-fehér klub elnökeként. A tisztújítás azonban a vártnál jóval nagyobb visszhangot kapott, a kormány ugyanis múlt szombaton nyújtotta be a sportbeli politikai összeférhetetlenségről szóló törvénytervezetet. Magyar Péter miniszterelnök még szeptember 18-án arról beszélt, hogy a javaslat többek között Kubatov Gáborra is vonatkozik majd, így ő nem töltheti be a jövőben a klubelnöki tisztséget. Kubatov a megválasztása utáni sajtótájékoztatón azt mondta, ő már nem politikus, és reméli, hogy az országgyűlés jó döntést fog hozni. Emellett szerinte a törvénytervezet visszaható hatálya miatt úgy gondolja, hogy Baka András köztársasági elnök nem fogja azt aláírni. Ha meg hatályba lépne, akkor „utána kitaláljuk, mit csináljunk, és megnézzük, mit tehetünk” – mondta Kubatov Gábor.
A négyéves tiltás jelen formájában nem vonatkozik Kubatov Gáborra
A javaslat szerint az összeférhetetlenség kiterjedne az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, a megyei közgyűlések elnökeire, a pártok első számú vezetőire, a miniszterekre, az államtitkárokra, a helyettes államtitkárokra és más szakmai felső vezetőkre, a kormánybiztosokra, valamint a többségi állami cégek vezetőire. A tervezet rögzíti: a tisztségviselő e tisztsége időtartama alatt és a tisztsége megszűnése napját követő négy évig nem lehet sportvezető – vagyis nem vállalhat sem elnöki, sem alelnöki, sem elnökségi tagi pozíciót. Borbély Zoltán ügyvéd, korábbi legfőbb ügyészségi ügyész és szóvivő azonban rámutatott: a 2004. évi sporttörvény módosításában ez a négyéves moratórium kifejezetten az országgyűlési képviselőkre, az európai parlamenti képviselőkre, valamint kormányzati tisztségviselőkre és állami cégvezetőkre vonatkozik.
A jogi kérdés azután itt kezdődik: Kubatov Gábor hiába volt a Fidesz alelnöke és pártigazgatója, a tervezet a pártoknak kizárólag az első számú vezetőit nevesíti, így ezek a korábbi tisztségei nem jelentenek kizáró okot. Egyedül az országgyűlési képviselősége jöhet szóba, amelyet 2006 és 2026 között látott el. Csakhogy a tervezet a képviselőkre vonatkozó szabályokat az Országgyűlésről szóló törvény módosításával léptetné hatályba, kiegészítve azt azzal a kitétellel, hogy a képviselő nem lehet sportvezető a képviselői tisztség időtartama alatt és annak megszűnése napját követő négy évig.
Ez a megfogalmazás a hatálybalépéskor hivatalban lévő képviselőkre állapít meg tilalmat, Kubatov Gábor viszont már nem tagja a parlamentnek. Borbély szerint mindezt alátámasztja a tervezet részletes indokolása is, amely úgy fogalmaz: „A törvényjavaslat megfelelő időt biztosít mind a sportágazati szervezet, mind az érintett tisztségviselő részére, hogy a kormányzati, törvényhozói, pártpolitikusi, megyei önkormányzati tisztség és a sportágazati tisztség közötti összeférhetetlenséget megszüntesse.”
„Megfelelő időt biztosít, de mégis mire?”
– teszi fel a kérdést Borbély. Kubatov esetében ugyanis jelenleg nincs választási opció, mivel mandátum hiányában rá nézve nem áll fenn az összeférhetetlenség. Az értelmezési bizonytalanságot az adja, hogy az Országgyűlési törvény a hivatalban lévő képviselők jogállását szabályozza. Ha egy képviselő összeférhetetlen helyzetbe kerül, és azt határidőre nem számolja fel, a megbízatása megszűnik. A javaslat e helyzet rendezésére a hatálybalépés után 60 napot adna, ám annak, aki már nem képviselő, nincs elvehető mandátuma, és a szöveg arról sem rendelkezik, ki járhatna el egy volt képviselővel szemben.
Párhuzamként Borbély az országgyűlési képviselői és polgármesteri tisztségek korábbi szétválasztását hozta fel: ott a jogszabály valós döntési helyzet elé állította az érintetteket a megszabott átmeneti időben (mint például Botka Lászlót, Cser-Palkovics Andrást és Tóth Jozsefet, akik a polgármesterséget választották a parlamenti mandátum helyett). Jelenleg viszont gyökeresen más a helyzet, hiszen „a múltat nem lehet sem eltörölni, sem megszüntetni”.
A Legfőbb Ügyészség korábbi szóvivője szerint Deutsch Tamás esetében az eljárás méltányossága kérdőjelezhető meg. Deutsch jelenleg az MTK Budapest elnöke és a Fidesz EP-képviselője: ha le is mondana európai parlamenti mandátumáról, a négyéves moratórium miatt akkor sem maradhatna a sportegyesület élén.
A törvénytervezet kapcsán dr. Wenczel Kristóf nemzetközi sportjogászt is kérdezte az Index telefonon.
Wenczel Borbély Zoltán felvetésével teljesen egyetért: a tervezetben az országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenség ebben a formájában biztosan nem vonatkozik Kubatov Gáborra.
„Annak a rendelkezésnek az alanya a jelenlegi országgyűlési képviselő, és rájuk vonatkozik a tiltás” – állítja.
A Fradiváros-ügy dönthet Kubatov Gáborék sorsáról
Dr. Wenczel Kristóf ezután rámutatott a törvénytervezet egy másik pontjára, amely idáig nem került a széles nyilvánosság elé, pedig már sokkal egyértelműbben érintheti Kubatov Gábort és a zöld-fehér klubot.
A 15. paragrafus második bekezdésében az olvasható, hogy a klub elnökének vagy elnökségi tagjának nem választható meg olyan személy, aki „tisztségviselésének ideje alatt – az állami támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy az állami támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel, és emiatt a támogató a támogatói okirat esetében a támogatást visszavonta vagy a támogatási szerződéstől elállt. Azaz önmagában a visszavont támogatói okirat megfosztja a sportvezetőt a passzív választójogától. Illetve a harmadik bekezdés azonnali összeférhetetlenséget állapít meg, ha a visszafizetési kötelezettségét a szervezet elmulasztotta.”
Wenczel szerint mindez közvetlenül utal a Fradiváros néven elhíresült ügyre.
Augusztus 28-án a Belügyminisztérium a Ferencvárosi Torna Club Fradiváros-projektjéhez kapcsolódó, csaknem 25 milliárd forint állami támogatás felhasználása miatt feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán. A közlemény szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és bűnpártolás bűntettének, továbbá hanyag kezelés és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja merült fel.
„A Fradiváros ügyében a sportállamtitkárság sajtóhírek szerint a támogatói okirat visszavonásáról határozott, vagyis a 25 milliárd forint visszafizetéséről” – folytatta Wenczel. Az ügy jelenleg ott tart, hogy a Ferencváros utóellenőrzést kért a tárcától, miután Kubatovék kifogásolták, hogy a minisztérium közel 15 ezer oldalnyi anyagot miként vizsgált át ilyen rövid idő alatt. Ez a folyamat egyébként szeptember 25-én elkezdődött, azaz már több mint egy hónapja tart, de azóta nincs hivatalos fejlemény.
A nemzetközi sportjogász szerint amennyiben jogerősen megállapítják a támogatási feltételek megsértését vagy a valótlan adatszolgáltatást, nemcsak Kubatov Gábor elnöknek kellene távoznia, hanem az egész elnökségnek. Wenczel hozzátette: a Fradi ügyétől függetlenül a jogalkotó részéről teljesen észszerű elvárás, hogy aki részt vett a támogatási feltételektől eltérő döntéshozatalban, annak legyen személyes konzekvenciája – mindezt maga Borbély Zoltán is üdvözlendőnek tartja. Ez a gazdasági életben bevett gyakorlat: ha egy vezető felszámolásba dönt egy céget vagy adótartozást halmoz föl, akkor eltiltással és felelősségre vonással néz szembe.
Wenczel meglepődne, ha a Fradiváros-ügy közigazgatási szála annyira elhúzódna, hogy Kubatov a következő négyéves ciklust is kitölthetné egy, a sportállamtitkárság határozatát jóváhagyó bírósági döntés esetén.
Szerinte az utóellenőrzés legfeljebb hatvan napot vehet igénybe. Ezt követően a határozatot a Ferencváros megtámadhatja a bíróságon, de egy ilyen közigazgatási per két-három tárgyalásnál ritkán húzódik tovább. „Józan számítással szűk egy év alatt az eljárás le is zárulhat”
– elemezte a helyzetet Wenczel, majd megjegyezte: a klub nemzetközi fórum helyett legfeljebb a Kúriához fordulhatna további jogorvoslatért.
„Ez a veszély komolyan ott lebeg a Fradi új elnöksége és lényegében az egész klub felett. A 25 milliárd és annak kamatjainak visszafizetési kötelezettsége nemcsak az elnökségre, hanem a klub egészére is veszélyes lehet” – összegezte dr. Wenczel Kristóf, utalva arra, hogy a visszafizetés az egész klubra súlyos hatással lenne, és ebben az esetben az elnökségnek is távoznia kéne.
Kubatov Gábor azonban konzekvensen, minden alkalommal, amikor a Fradiváros ügye felmerül, elmondja, hogy minden fillért jogszerűen használtak fel, és minden forint a Ferencvárosban van.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár kedden a Kossuth rádióban a törvénytervezet kapcsán kiemelte, nem zárja ki, hogy a benyújtott javaslatban még lesz módosítás, de annak elfogadása és hatályba lépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kell arról, érintettek-e.
Címlapkép: Kubatov Gábor – Fotó: Facebook / Ferencvárosi Torna Club