A parlament titkos szavazással pénteken megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét. Az új hivatal újdonsült vezetőjét az elmúlt napokban számos kritika érte, hogy nem jogász, és ezért büntetőjogi és nyomozati tapasztalattal sem rendelkezik. Támogatói viszont javára írják, hogy politológusként már több mint egy évtizede a demokrácia, a korrupció, a politikafinanszírozás és az autoriter rendszerek működését kutatja. Ő maga sem tagadja, hogy megosztó személyiség, nem is tartja magát kedvesnek, ahogy nem szereti a nagy csinnadrattákat, csak azt, ha meg van csinálva a munka.

Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással Unger Annát választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének.

Unger Annára 137 igen, valamint 7 nem szavazat érkezett, egy képviselő pedig tartózkodott. A Fidesz és a KDNP képviselői az eredményhirdetésen és az eskütételen sem vettek részt, de a Mi Hazánk frakciójából is csak Apáti István volt jelen – írja a hivatal elnökéről készült portréjában az Index.

Politikafinanszírozás, korrupció, foglyul ejtett állam

Unger Anna Róza 1980-ban született Budapesten. 2003-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett politológus diplomát. 2006-tól oktat az ELTE Társadalomtudományi Karán: 2006–2017 között a Politikai Tudományok Tanszékén, azt követően pedig az Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszéken. 2018-ig egyetemi tanársegéd, 2018–2023 között adjunktus, tudományos munkatárs, 2023-tól egyetemi docens.

2018-ban politikatudományból PhD-fokozatot szerzett. Doktori értekezését a Demokrácia a képviseleten túl. A közvetlen demokrácia intézményrendszere és szerepe az Európai Unió demokratizációjában a demokrácia részvételi elmélete alapján címmel írta meg. Dolgozatának témavezetője Szabó Máté professzor volt, aki 2007–2013 között ombudsmanként vált ismertté a széles közvélemény előtt.

A demokrácia vizsgálata mellett 2010 óta folyamatosan bővíti kutatói portfólióját: az autoriter rezsimek kialakulását és működését, valamint a politikai átmenetek és az újonnan létrejött rendszerek konszolidációját is kutatja.

Oktatóként különösen büszke arra, hogy a politikatudományi mesterképzésen belül a Választási tanulmányok szakirány számára kidolgozta a Párt- és kampányfinanszírozás, illetőleg a Pénz és politika: a politikafinanszírozás csatornái című tárgyakat, amelyek – megfogalmazása szerint – „az országban elsőként és azóta is egyedülálló módon, tág nemzetközi kitekintésben és nemzetközi szakirodalom alapján tárgyalták a politikafinanszírozás, a korrupció, a foglyul ejtett állam jellegzetességeit, és ezeknek a politikai rendszerekre, különösen a választásokra, a választási versenyre gyakorolt hatásait”.

Noha szakmai profilja távolról sem nevezhető büntetőjogi vagy nyomozati megközelítésűnek, politológusként arra kereste a választ, hogy a politikai és gazdasági erőforrások összefonódása miként alakítja át az állami intézmények működését, hogyan hat a politikai rendszer egészére, a választásokra, a politikai verseny feltételeire és a demokratikus elszámoltathatóságra. Ebben a megközelítésben pedig a korrupció nem elszigetelt jogsértések sorozataként jelenik meg, hanem olyan rendszerszintű jelenségként, amely a politikai hatalom megszilárdítását, illetve a gazdasági erőforrások feletti kontrollt is szolgálhatja.

Egy meghallgatás ellentmondásai

Bizottsági meghallgatásán is azt hangsúlyozta, hogy már több mint egy évtizede foglalkozik korrupcióval, kampány- és pártfinanszírozással, valamint autoriter rezsimek kialakulásával és demokratikus átmenetekkel. Ugyanakkor a jövőbeli teendők kapcsán egymásnak ellentmondó célkitűzéseket is említett.

Ennek a gondolatnak némiképp ellentmondva később arról beszélt, hogy nemcsak a korrupt személyeket kell felkutatniuk, hanem azokat is, akik hagyták, tétlenül nézték a vagyonvesztést. Szerinte nevén kell nevezni a felelősöket, legyen az nagy ember vagy kicsi, pesti vagy vidéki, és nem csak azokat, akik közvetlenül nyertek egy-egy döntésen.

A konkrét büntetőügyekkel összefüggésben két irányban is hárított:

• a korrupciós ügyekkel az Integritás Hatóság, valamint az ügyészség is tud foglalkozni, amennyiben akar;
• a vádemelés a törvény szerint nem az ő, hanem az elnökhelyettesek jogköre lesz.

Meghallgatásán igyekezett saját szakterületén belül maradni. Amikor viszont a jogalkalmazás területére tévedt, igen megosztó kijelentéseket tett. Például szerinte botorság azt gondolni, hogy hat év alatt itt bírósági ítéletek lesznek. Ugyanakkor hat év alatt fel lehet göngyölíteni ezt a rendszert, majd pedig ezután bíróság elé lehet vinni azokat, akik ezt elkövették, és azokat, akik hagyták, hogy ezt elkövessék.

Ezzel együtt egy pillanatra sem próbált másnak látszani, mint aki. Azóta már ikonikussá vált megjegyzésében sem köntörfalazott: „Nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny. Nem szeretem a nagy csinnadrattákat, én azt szeretem, ha meg van csinálva a munka.”

Jogász, nem jogász

Már jelölése is megosztotta a közvéleményt. Önmagában az is árulkodó, hogy a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton sem támogatta elnöki jelölését a bizottsági ülésen. Később ellenszavazatát azzal magyarázta, hogy egy olyan jogász végzettségű jelöltet szeretett volna a hivatal élére, aki kellő szakmai beágyazottsággal rendelkezik az ügyészséghez.

Hadházy Ákos volt parlamenti képviselő szerint a „tisztességes és okos elméleti szakember” helyett a másik jelölt, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója alkalmasabb lett volna a posztra.

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyan kiváló szociológusnak és választási szakembernek nevezte, de szerinte a hivatal feladataihoz elsősorban komoly büntetőjogi, nyomozati és vádképviseleti tapasztalattal rendelkező vezetőre lett volna szükség.

Nem győzte meg Horn Gábort sem a programbeszéde. Mint a politikai elemző Facebook-posztjában írta: „Annak elemzése, hogy ez miként történhetett meg velünk, szerintem elkerülhetetlen feladat, de elemzői, kutatói munka és nem a bűnüldözés, nem az igazságszolgáltatás dolga.”

Puzsér Róbert Facebook-bejegyzésében különösen azon akadt ki, hogy a magyaroknak akár hat évet is várniuk kellene arra, hogy jogerős ítéletek szülessenek a Fideszhez kötődő politikusok ügyeiben.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója pedig péntek reggel egyenesen arra kérte, hogy „a jelölése körül kialakult bizalmi válság miatt fontolja meg a visszalépését”.

Persze akadtak támogató, biztató vélemények is. Mindenekelőtt Magyar Péter miniszterelnök állt ki mellette. Először is leszögezte, hogy korábban még nem volt példa ennyire transzparens és mindenki által követhető választási folyamatra. Arra a kritikára, hogy a hivatal elnöke nem jogász, közölte, hogy az FBI vezetője sem az. (Az Index az FBI-tól kapott ezzel kapcsolatban választ, mely szerint Kash Patel igazgatónak van jogi végzettsége.) Hozzátette, aki ismeri a hivatal működését szabályozó jogszabályt és a hivatal jogköreit, az pontosan tudja: nem követelmény, hogy a szervezet vezetője jogász legyen. A kiválasztási folyamatban részt vevő képviselők ennek tudatában hozták meg döntésüket, és tisztában voltak azzal is, hogy a hivatal felállítása „fontos lépés a rendszerváltásban”.

Unger Anna: „Nem vagyok teljesen dilettáns és hülye a joghoz”

„Nem vagyok teljesen dilettáns és hülye a joghoz” – reagált Unger Anna azokra a kritikákra a Telex műsorában, amelyek alapján erősen kifogásolható, hogy a tiszás állami vagyonrekvirálási hivatal (vagyis: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal [NVVH]) vezetőjének, azaz Ungernek nincs jogi végzettsége. Azt mondta, politológusként nagyon sok jogi tárgyat hallgatott – írja az interjút szemléző cikkében a Mandiner.

Hogy Unger személye a tiszás kormányfő, Magyar Péter és kancelláriaminisztere, a Gulyás Márton-féle Partizán állandó műsorvezetőjének, Ruff Bálint alkuja lehetett, a hivatali vezető úgy reagált: „Én nem vagyok politikai elemző, hogy én ilyen (…), és nem, nem olvastam posztokat.” (Ezzel Unger Hadházy Ákos korábbi balliberális országgyűlési képviselő meglehetősen Tisza-kritikus Facebook-bejegyzésére utalt – a Mandiner szerk.)

Pár szekundummal később már úgy védekezett a stúdióban, hogy jómaga politológus, és állítása szerint mindig kérte, hogy politológusként tüntessék fel titulusát, ha elemző műsorban szólalt meg szakértőként. De a Tiszából senkivel, így Ruff Bálinttal sem egyeztetett arról, hogy pályázni fog. Ezt egyedül két jogásznak, a férjének és „az ország egyik legjobb közigazgatási jogászának” mondta el állítása szerint.

Ahogy elhangzott az is, hogy eddig egy 4 fős csapat volt a legnagyobb, amit vezetett.

Később a vagyonrekvirálási hivatal működéséről egyébként kifejtette: „nincs eredményességi kritérium” a munkaköri leírásában, bármennyi visszaszerzett vagyonnal elégedett lenne. Egyelőre viszont fel kell tárni, mennyi tűnt el, aztán ebből minél többet visszaszerezni – hangzott el a politikai motivációként is értelmezhető mondat.

Forrás: Index, Mandiner

Címlapkép: Unger Anna Róza politológus, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyik elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyûlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. augusztus 25-én – Fotó: MTI/Balogh Zoltán