A szeretet valóban a legnagyobb, de nem mindegy, mit nevezünk szeretetnek – erre hívta fel a figyelmet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A szervezet Magyar Péternek arra a bejegyzésére reagált, amelyben a miniszterelnök Pál apostolt idézve arról írt, hogy „a szeretet és a szerelem alapjog”, és mindenki azt szerethet, akit akar, amíg ezzel másnak nem árt. A KÉSZ szerint azonban a Szentírás szeretetről szóló tanítása nem választható el a keresztény erkölcs egészétől.
Magyar Péter hétvégi közösségi médiás bejegyzésében Pál apostol korinthusiakhoz írt első leveléből idézett: „Most azért megmarad a hit, a remény és a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.” A kormányfő ezt azzal a kijelentésével kapcsolta össze, hogy „a szeretet és a szerelem alapjog”.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége erre reagálva azt írta, keresztényként örömmel hallják, amikor közéleti szereplők a szeretetről beszélnek, ugyanakkor szerintük Pál apostol mondata nem értelmezhető korlátlan önrendelkezési elvként.
A KÉSZ szerint nem mindegy, mit nevezünk szeretetnek
A szervezet hangsúlyozta, hogy a keresztény szeretet fogalma nem jelenti minden emberi vágy vagy kapcsolat automatikus erkölcsi elfogadását.
„A keresztény szeretet nem azt jelenti, hogy minden vágyunk vagy minden kapcsolatunk erkölcsileg helyes pusztán azért, mert szeretetnek nevezzük.”
A KÉSZ szerint a Szentírás tanítását nem lehet egyetlen mondatra leszűkíteni. Arra hivatkoztak, hogy ugyanaz az Újszövetség, amely a szeretetet a legnagyobbnak nevezi, más helyeken elutasítóan szól az azonos neműek közötti kapcsolatokról.
„Ezt nem lehet a keresztény tanításból egyszerűen kitörölni azért, mert egy politikai üzenetben kellemetlenül mutatna” – fogalmaztak.
A szervezet ugyanakkor arra is kitért, hogy Magyarország szekuláris állam, ahol a vallás és az államhatalom szétválasztása, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapvető érték. Álláspontjuk szerint nem az állam feladata meghatározni polgárai számára az üdvösség rendjét, ahogyan az egyháznak sem feladata világi, kormányzati eszközökkel kötelezővé tenni a keresztény erkölcstant.
Az emberi méltóság és az erkölcsi megítélés nem ugyanaz
A KÉSZ elnöksége leszögezte: a törvény előtt minden ember egyenlő, az emberi méltóság pedig fogantatástól a természetes halálig mindenkit megillet. Ebből azonban megítélésük szerint nem következik az, hogy minden emberi magatartást erkölcsileg egyenértékűnek kellene tekinteni.
„A keresztény társadalmi tanítás ezért két dolgot egyszerre tart fontosnak: az ember feltétlen méltóságát és az igazsághoz való ragaszkodást.”
Mint írták, ebből következően elutasítják a gyűlöletet, a megbélyegzést és az erőszakot, ugyanakkor nem fogadják el azt, amit Krisztus tanításával ellentétesnek tartanak.
A KÉSZ szerint minden megkeresztelt ember küldetést kapott: Isten igéjének megélését és továbbadását, valamint a kölcsönös szeretetben való egységet. A szeretet ebből a megközelítésből nem hízelgést és nem az igazság feladását jelenti.
„A keresztény ember éppen azért beszél a szeretetről komolyan, mert tudja: a valódi szeretet egyszerre irgalmas és igaz, mert Istenhez kapcsol bennünket” – fogalmaztak.
„Nem írhatjuk át a keresztény erkölcsi tanítást”
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége állásfoglalása végén ismét hangsúlyozta, hogy elutasítja a gyűlöletet, a megalázást és a diszkriminációt, ugyanakkor ragaszkodik az egyházak társadalmi tanításához és a férfi és nő közötti kapcsolat szentségéhez.
„Ugyanilyen egyértelműen ragaszkodunk egyházaink társadalmi tanításához, a férfi és nő közötti kapcsolat szentségéhez, illetve ahhoz is, hogy a kereszténység erkölcsi tanítását ne írjuk át politikai kommunikációs üzenetek kedvéért”
– zárta állásfoglalását a KÉSZ.
Címlapkép: Himsan / Pixabay