Na végre! Úgy vártuk már, mint a messiást, hogy az új ÁVH végre munkához lásson. És milyen kiváló dobással indítottak! Fülön csípték ezt az Orbán fiút. Pedig semmi közük nincs az állítólagos bűncselekményhez, mégis! Ez nagyszerű!

Mert ugye ha igaz, hogy embert csempésztek, sehogy sem illik a vagyonvisszaszerzéshez vagy a vagyonvédelemhez. Hacsak nem tekintjük a nemzeti vagyon részének az állítólag becsempészett vietnámiakat. Vagy hacsak nem akarják megvédeni őket, netán visszaszerezni.

Rejtély ugyan, hogy ezt miképpen tudnák megtenni, de biztosan sikerül, mert az új ÁVH-ra is vonatkozik Tarr Zotyó megjegyzése: választást kell nyerni, aztán mindent lehet. Tehát lehet olyasmivel is foglalkozni, amihez semmi közük.

Mármost mi következik ebből? Többek között az, hogy holnap akár hozzánk is beronthatnak a fogdmegjeik, elvezethetnek bilincsben, vezetőszáron, mint egy veszélyes bűnözőt, hiszen vétettünk a Nagy Ember ellen, nem bólogattunk neki elismeréssel, sőt, jómagam ma sem vagyok hajlandó erre. Régen rossz nekem, nemde? Mindenesetre a csengőnket kikapcsoltam, nehogy én is átéljem, amit csak hallomásból ismerek, a nagyszerű és meghitt csengőfrászt. Ha akarnak valamit, hívjanak fel.

Azt állítják, hogy ez az Orbán fiú embert csempészett. Lehet. Nem hiszem ugyan, de ettől még lehet. Persze ha csempészet alatt azt értik, hogy gyorsították a munkavállalási vízumok kiadását, akkor ennek az embercsempészethez a világon semmi köze, ám ez csak feltételezés. Mint minden más, amit a mostani kormány lépéseivel, no meg ÁVH-juk ténykedésével kapcsolatban tudni lehet, mert tőlük ugyan egyenes választ kapni bármire is lehetetlen.

Van helyette propagandistázás és egyéb gyalázkodó kijelentés, csak nehogy bármire is választ adjanak. Úgyis megtudjuk majd, igaz, akkor már késő lesz bármit is tenni.

Kérem szépen, mi történik itt? Mi az, hogy hónapokon át börtönben tartanak politikai ellenfeleket, méghozzá úgy, hogy a fogvatartásra semmiféle elfogadható alap sincs. Csak kijelentések: szökésétől, elrejtőzéstől kell tartani, no meg bűnismétléstől. Amiből persze csak három dologtól nem kell tartani: szökéstől, elrejtőzéstől és bűnismétléstő. Akkor sem, ha netán tényleg volt bűn. Mert azt kormányon kívül már lehetetlen megtenni.

Bevallom, a rendszerváltáskor még álmomban sem gondoltam volna, hogy idáig süllyedhet egy jogállam, pontosabban annak jogalkalmazó szervezetei, de ma már okosabb vagyok. Tudom, hogy mindig van lejjebb. Bár ennél lejjebb már nagyon nehéz.

És még ezt is tragikus dilettantizmussal művelik. Tagadni sem lehet, hogy a miniszterelnök öccsének lakájsajtója jóval előbb közölte Orbán Áron őrizetbevételét, mint az hivatalossá vált volna. Hogyan is? Talán csak nem a miniszterelnök döntötte el, hogy megtörténjen és az ukázt az új ÁVH szépen végre is hajtotta? Nem állítom, csak kérdezem. Mint ahogy azt sem, hogy a bíróság azért hagyta jóvá az ügyészség letartóztatásra vonatkozó indítványát, mert a Legfőbb Hadúr ezt parancsolta. Á, az nem lehet! Hiszen ez a kormány garantálja a végrehajtó hatalom függetlenségét. Szavakban. A kommunikáció remek, meg más sem.

Lehet, hogy valóban jogosak az őrizetbe vételek, de az is lehet, hogy nem. Ki tudja? Legfeljebb Oszkár, de ő nem mondja. Már csak arra kellene rájönni, ki is az az Oszkár.

Vagy tudjuk is?

Címlapkép: Az egyik gyanúsítottat szállító rendõrségi autó hajt ki a Budai Központi Kerületi Bíróság épületébõl 2026. november 11-én. A bíróság egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bûnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet. Orbán Viktor volt miniszterelnök testvérét és társait üzletszerûen és bûnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják – Fotó: MTI/Kocsis Zoltán