Felmondják a Déli körvasút kivitelezési szerződését, és új közbeszerzést indítanak – jelentette be Vitézy Dávid a Magyar Péterrel közösen tartott pénteki sajtótájékoztatón. A kormány közbeszerzési visszaélések gyanújára és az uniós támogatások elvesztésének veszélyére hivatkozik. A döntéssel újabb, az előző kormányzati időszakban megerősödött magyar nagyvállalat állami megbízása kerül veszélybe, miközben a kivitelezőváltás a vasúti fejlesztés befejezését is késleltetheti.

Összejátszás gyanújával indokolják a döntést

A Magyar Nemzet és a Világgazdaság beszámolója szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Hídnak az állagmegóvó intézkedések elvégzése után el kell hagynia a Déli körvasút munkaterületét. Megkezdik a kivitelezési szerződés megszüntetését, és büntetőfeljelentéseket is tesznek.

Vitézy Dávid szerint a vállalat jogellenes versenyelőnyhöz jutott, mert előzetesen hozzáfért a Kontúr-csoport tervezőcég által az állam számára készített dokumentumokhoz. A miniszter azt mondta: Mészáros Lőrinc a közbeszerzés eredményhirdetése után két héttel vásárolta fel a tervezőcéget, de szerinte a felvásárlás előkészítése már korábban elkezdődhetett.

A kormány a V-Hidat folyamatban lévő vasútépítési beruházásokból is kizárta, mert Vitézy közlése szerint más projekteknél ugyancsak felmerült a tervezőcéggel való összejátszás gyanúja.

A társaságot közvetlenül a sajtótájékoztató előtt értesítették a döntésről.

Magyar Péter a bejelentést azzal kommentálta, hogy „eddig tartott a mindörökké”, utalva ezzel Mészáros Lőrinc beszédére, amit néhány hete a vállalatcsoport dolgozóinak mondott el. Ebben Magyarország leggazdagabb embere úgy fogalmazott, hogy „mindörökké Mészáros-csoport”.

Több százmilliárdos uniós támogatás a tét

A miniszter beszámolója szerint az Európai Számvevőszék már vizsgálta az ügyet, és az első jelentés 2026 januárjában megérkezett. Az Európai Bizottság szeptemberben a támogatási szerződés fenntartásának megtagadásáról döntött.

A Déli körvasút finanszírozásához az IKOP Plusz programból 210 milliárd, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből pedig 157 milliárd forintot fordítanak a projektre.

Vitézy szerint az uniós források jelentős részét a jelenlegi kivitelezés lezárásával és új közbeszerzés kiírásával lehet megmenteni.

A tárcavezető az államot ért kárt legalább 50–100 milliárd forintra becsülte. Külön kérdésnek nevezte, hogy a V-Híd el tud-e számolni a nála lévő, elvben még fel nem használt 57 milliárd forintos előleggel.

Vitézy a Gazdasági Versenyhivatalt is bírálta, amiért szerinte az elmúlt öt évben nem vizsgálta a kifogásolt összefonódást.

Magyar Péter a GVH vezetőjének távozását sürgette, és Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét is lemondásra szólította fel.

Magyarország egyik legnagyobb vasúti beruházása áll le

A déli körvasút kivitelezése jelenleg is zajlik, a beruházás műszaki készültsége 42 százalékos. Az eddigi ütemezés szerint még két évre lenne szükség a befejezéshez, az új vágányok 30 százaléka pedig október végére használhatóvá válhatna.

A kivitelezőváltás miatt azonban a befejezés várhatóan későbbre tolódik.

Az új közbeszerzés időzítése Vitézy szerint a V-Híd együttműködésétől is függ. A folytatásról nyílt eljárás dönt majd, amelyben magyar és külföldi cégek egyaránt részt vehetnek.

A beruházás célja, hogy az Érdről, Százhalombattáról és Budaörsről ingázók gyorsabban és kiszámíthatóbban juthassanak be Budapestre. A jelenlegi két vágány helyett három, egyes szakaszokon négy szolgálná a vonatforgalmat, új megállók épülnének, és vasúti hidak is megújulnának. A fejlesztés sűrűbb elővárosi közlekedést tenne lehetővé, a zajcsökkentő megoldások pedig a környéken élők helyzetét javíthatnák.

Vadásznak a cégekre

Akármik is az indokok, a mai bejelentés egy nyilvánvaló sorozatba illeszkedik:

a kormány sorra bontja fel az állami szerződéseket és szünteti meg a támogatásokat azokkal a vállalatokkal, amelyek a korábbi kormányok időszaka alatt erősödtek meg, és amelyeket NER-esnek bélyegeznek.

Csak néhány példa: az agrárminisztérium március 4-én megküldött értesítése szerint a Mészáros-csoport érdekeltségébe tartozó Gallicoop Zrt. egy pályázaton uniós forrásokat nyert el. Ezt követően azonban július 23-án a tárca visszavonta a korábban megítélt támogatást és a Gallicoopot kizárta a pályázatból.

A Tisza-kormány augusztus 3-án jelentette be, hogy nem köti meg a zuglói irodakomplexum végleges adásvételi szerződését: a kabinet szerint a beruházó nem teljesítette az előszerződésben vállalt feltételeket, többek között nem sikerült törölni az érintett ingatlanokat terhelő önkormányzati elővásárlási jogokat.

Augusztus közepén az Opus Titász Zrt. megdöbbenéssel értesült a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóságának döntéséről, amely alapján a társaságot az átláthatósági követelmények állítólagos nem teljesítése ­miatt kizárták az Európai Unió Helyreállítási és ellenállóképességi eszköze, ismertebb nevén az RRF részeként meghirdetett hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési pályázatokból.

4iG és a autópálya

Mindeközben felülvizsgálja a kormány a 4iG-cégcsoport állami vonatkozású szerződéseit, és mindent el fog követni, hogy a magyar állam és a magyar emberek pénzét, vagyonát visszaszerezze – ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, szintén augusztus közepén.

Az egyik legnagyobb ügy pedig az autópálya-koncesszió: a magyar állam 35 évre magánkézbe adta a hazai autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését. A 2022-ben megkötött szerződés azonban 2026-ra a Tisza-kormány által folytatott totális felülvizsgálat egyik kiemelt ügyévé vált. Vitézy Dávid Magyar Péterrel közösen szeptember közepén jelentette be, hogy kezdeményezik a megállapodás megszüntetését, mert szerintük az jogsértés útján jött létre.

Világgazdaság, Magyar Nemzet, Civilek.info

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (k), Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter (b) és Magyar Éva kormányszóvivõ a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivõi tájékoztatón 2026. október 9-én – Fotó: MTI/Purger Tamás