A Balaton jelenlegi menedzsmentje és használata hosszú távon fenntarthatatlan, ezért több ágazatot érintő, összehangolt cselekvésre van szükség – mondta Honti Márk hidrológus a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) pénteki, tihanyi tudományos előadóülésén az MTI beszámolója szerint.
A BLKI közleménye szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gyakorlat folytatása komoly kockázatokat jelent a tó élővilága és az emberi használat szempontjából.
A szakemberek szerint a globális éghajlatváltozással járó kedvezőtlen folyamatok miatt a megszokott használati módokon is változtatni kell. Hangsúlyozták, hogy biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvása mellett, a változásokhoz való alkalmazkodás pedig állami és egyéni felelősség is.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója előadásában arról beszélt, hogy az alaptörvényi jogok és az egyéb jogi keretek megfelelőek, az egyedi érdekek azonban szerinte a közösségi érdekek fölé kerültek.
Úgy fogalmazott, hogy háttérbe szorult a szakmai tudás, a komplex megközelítés helyett rövid távú gondolkodás érvényesül, valamint hiányzik az egységes kezelés. Szerinte a tulajdonosi és beruházói érdekek előtérbe kerülése hozzájárult a zöldfelületek eltűnéséhez, a települések túlzott beépítéséhez és a természeti területek visszaszorulásához.
Az éghajlatváltozás és a partbeépítés is hatással van a tóra
Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásairól beszélt. Kitért arra is, hogy az árvaszúnyogok a jövőben is időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg, ez azonban önmagában nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános romlását.
Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokkal mutatta be a tó vízgyűjtő területén az elmúlt harminc évben tapasztalt aszályosodást.
Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője szerint az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek a tó működését meghatározó folyamatokban. Elmondása szerint ehhez az emberi tevékenység, különösen a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló intenzív partbeépítés is hozzájárul.
Lengl Zoltán balatoni főépítész arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások a balatoni építészet megítélésének is ártottak.
A természetes partszakaszok megőrzése a Balaton működését is védi
Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a tó ökológiai működését, és elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. Hangsúlyozta, hogy a parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását is védi.
Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere a település természetvédelmi gyakorlatait ismertette, és a kotrások folytatását szorgalmazta.
A rendezvényen civil szervezetek képviselői is felszólaltak. Tarróné Gyarmathy Andrea, az Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés képviselője arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part új szabályozásáról szóló, tavaly hatályba lépett jogszabályt, a BATÉK-ot.
Borítókép: Pixabay