Több mint 1200 embert tartóztattak le Franciaországban, miután országszerte erőszakba torkolltak a tüntetések. A franciaországi zavargások során épületeket gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, és 150 rendőr is megsérült. Limoges-ban pedig a városházán keletkezett nagy tűz miatt részben beszakadt az épület teteje, lángok között omlott le a városháza óratornyának csúcsa.
Súlyos zavargásokba torkolltak a franciaországi tüntetések, amelyek az iskolák rossz állapota és a megélhetési költségek emelkedése miatt robbantak ki. A demonstrációkon becslések szerint 550 ezren vettek részt, a rendőrség legalább 1200 embert vett őrizetbe. A kormány szerint a tiltakozások során jelentősen fokozódott az erőszak – írja a BBC.
Párizsban a délután még viszonylag békés felvonulás estére utcai összecsapásokba torkollott. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, miközben tüntetők autókat gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, és több épületben is károkat okoztak.
A zavargásokban Sébastien Lecornu miniszterelnök közlése szerint 150 rendőr megsérült.
Erőszak vidéken
Más francia városokban is súlyos incidensek történtek. Lyonban felgyújtották a turisztikai irodát, Limoges-ban pedig a városházán keletkezett nagy tűz miatt részben beszakadt az épület teteje, lángok között omlott le a városháza óratornyának csúcsa – írja az Origo.
A helyi prefektúra közlése szerint a szándékosan okozott tűzben a városháza épülete nagyrészt megsemmisült.
A tűzoltók késő éjszaka is küzdöttek a lángokkal, miközben szemtanúk videófelvételeket készítettek a torony tetejének drámai összeomlásáról.
Saint-Étienne polgármestere arról számolt be, hogy egy fiatal férfi kezét egy gránát robbanása roncsolta szét. Lille-ben egy Apple üzletet fosztottak ki, Grenoble-ban pedig maszkos férfiak egy turistavonatot vezettek a belvárosban a rendőrök felé.
Miért tüntetnek Franciaországban?
A tüntetések az iskolai dolgozók hiánya, az elhanyagolt középiskolai épületek és a megélhetési nehézségek miatt kezdődtek, de szakszervezetek és a korábbi sárgamellényes mozgalom támogatói is csatlakoztak hozzájuk. A kormány korábban 3000 új helyettesítő tanár alkalmazását ígérte, a tiltakozások azonban folytatódtak.
A politikai feszültséget tovább fokozza, hogy Franciaország a jövő évi elnökválasztás előtt áll. Emmanuel Macron elnök a zavargások elkövetőinek megbüntetését ígérte, Lecornu pedig arra figyelmeztetett, hogy senki sem kényszerítheti rá politikai céljait az országra erőszakkal.
Borítókép: Lángoló autó a tüntetõk és rohamrendõrök összecsapása közben az egykori sárgamellényes mozgalom által a megélhetési problémák miatti tiltakozásul meghirdetett és a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tüntetõ középiskolások közös demonstrációján Párizsban 2026. október 17-én – Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat