Szaúdi olajra váltottak oroszról a lengyelek, most az elapadt új forrás helyébe kell inuk szakadtából másikat találni. A lengyel energiaválság teljesen hirtelen állt elő. Magyarország csak most jutott az orosz energiáról való leszakadás előkészítésének fázisába, és a lengyel baj intő: alaposan meg kell fontolni az utat.
Az elmúlt napokban a lengyel Orlen lóhalálában írta ki az olajvásárlási tendereket, miután szaúd-arábiai forrása a blokkolt Hormuzi-szorost elkerülő vezeték leállása miatt egy héttel ezelőtt hirtelen elapadt. A küzdelemről most Ireneusz Fafara, az Orlen vezérigazgatója adott egy interjút, amiből fontos részlet derült ki. Ebből Magyarországnak is le kell vonnia a tanulságot, ha több éves késéssel most akarná követni a lengyel példát az orosz energiától való elszakadásban. Ekkora baj az ukrajnai háború kirobbanása előtt sem volt – állítja a lengyel vezető.
A lengyelek ezekben a napokban érezhettek rá, milyen helyzetbe került Budapest, amikor orosz támadás okozta károkra hivatkozva Ukrajna elzárta Magyarország fő olajforrását, a Barátság vezetéket. Volodimir Zelenszkij csak az áprilisi magyar választás után indította újra az olajat.
Varsó is abban reménykedik, a szaúdiak mielőbb újraindítják a leállt vezetéket: a teljes helyreállításra október végére látszik esély.
Legalább addig máshonnan kell beszerezni az olajat, márpedig az orosz energiától az ukrajnai háború kitörése után leszakadt európaiak közül leginkább a lengyelek és a litvánok álltak rá a szaúdi olajra. A riadalom egyúttal azért is tanulságos, mert az eset megismétlődhet, akár még súlyosabb formában.
Fafara az interjúban arról beszélt: az Orlen SA diverzifikálni kívánja kőolajbeszerzéseit, mivel a közel-keleti konfliktus fennakadásokat okoz egyik kulcsfontosságú partnere, Szaúd-Arábia szállításaiban – írta a Bloomberg. Az elmúlt években sokat hallhattuk a „diverzifikálás” szót azoktól, akik az orosz energiától való elfordulást sürgették Európában.
Varsó esetében per pillanat a szó rövid távon kétségbeesett olajvásárlási igyekezetet jelent. Hosszú távra azt: először azt gondoltuk, az orosz energiára hagyatkozni nem lesz jó, most azt: a szaúd-arábiaira sem, amire átálltunk. Legyenek hát egyéb források is.
Az interjú fontos részlete, hogy az alternatív olajról kiderült ugyanaz, ami a lengyel szénről is a napokban: rá kéne hagyatkozni ezen a télen,
csak épp nincs.
Más beszerzési forrásokra kell áttérni – csakhogy nem lehet
Az orosz olaj már a múlt, az Orlen kőolajigényének mintegy felét a szaúdi Aramcótól szerzi be, akikkel nagyon elégedettek – sietett leszögezni a lengyel cégvezető, mielőtt kimondja:
a lehetséges új beszerzési források keresése és a saját tartalékaink növelésének módjai a geopolitikai helyzet következményei.
Az Orlen négy olyan, szeptemberre tervezett Aramco-szállítmányról tud, amely nem fog megérkezni, Fafara pedig közölte, hogy a következő napokban találkozik szaúdi képviselőkkel, hogy megvitassák a kérdést. Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszterhelyettes pénteken külön azt mondta a TVP Info televíziónak, hogy Lengyelország „óvatosan optimista” jelzéseket kapott a szaúdi partnerekkel folytatott tárgyalásokon.
A diverzifikáció azonban sürgetőbbé vált, miután a vezeték kiesése az Aramco ügyfeleit, köztük az Orlent is érintette. A közvetlen hiány pótlására a lengyel állami irányítású finomító- és üzemanyag-kiskereskedelmi vállalat 16 alternatív szállítmányt biztosított a potenciálisan kieső szaúdi mennyiségek helyettesítésére – mondta Fafara.
A közel-keleti helyzet egyértelműen megmutatja, hogy a diverzifikáció abszolút szükségszerűség – mondta a vezérigazgató.
Majd kimondta a legfontosabbat is: az ilyen átrendeződés időbe telik.
Ilyen rossz 2022-ben sem volt
Az Orlen évek óta bővíti jelenlétét a norvég tengeri olaj- és gázmezőkön, valamint gazdaságosan kitermelhető olajlelőhelyeket keres Afrikában és Észak-Amerikában.
A jelenleg rendelkezésre álló eszközök azonban még évekre vannak attól, hogy termelési szakaszba kerüljenek.
A vezérigazgató a globális üzemanyag-termelési kapacitás példátlan visszaesésére, az alacsony európai készletekre és a globális dízelkínálat 7 százalékos hiányára utalva a piac sérülékenységére figyelmeztetett.
Ez sokkal súlyosabb helyzet, mint amilyen 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziója után alakult ki – idézi a Bloomberg a vezérigazgatót.
Magyarország már rácsapta az ajtót az oroszokra – de vajon látja-e az utat, amit az Orlen is csak keres?
Az Orlen kulcsszerepet játszik a régió energiabiztonságában: finomítókat működtet Lengyelországban, Litvániában és Csehországban, emellett kiterjedt töltőállomás-hálózattal rendelkezik ezekben és más országokban, köztük Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában és Németországban.
Ha bajba kerül, az az egész régióra ki tud hatni. Magyarországnak azonban megvan a maga olajvállalata, a Mol, és a „maga baja”, ha a lengyel üzemanyagárak jelentősen a magyar fölé emelkedtek is.
A „magunk baja”, hogy az oroszokkal való több évtizedes energiaegyüttműködést követően az európai hivatalos vonalhoz igazodó Tisza-kormány új útra lépne, és egy olyan világban szűkítené energiaforrásait, amelyben – mint a lengyel példa mutatja – mások is rávetik magukat a lehetséges alternatív forrásokra.
A tíz orosz diplomata kiutasítása arra utal, hogy az új útra térés közben Budapest a hidat is felégeti maga mögött. Ezzel a lépéssel a Tisza a Mol szerbiai terjeszkedését is meghiúsíthatja, de még fontosabb, hogy a lengyel példa megmutatta energiabiztonsági kockázatokat.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter épp most közölte: egy év alatt leválhatunk az orosz gázról, sőt az év végéig az oroszok építette Paks-II atomerőmű-beruházást is felülvizsgálják. Ami az orosz olajról való leválást illeti: erről eddig az volt Magyar Péter kormányának hivatalos álláspontja, hogy ha kívánatos is, rövid távon nem lehetséges.
A diplomatabotrány ugyanakkor a szállítókkal való éles budapesti szembeszegülést demonstrálta, Nyugaton ünneplést kiváltva. Ráadásul egy másik fronton is jelentkezett veszély az orosz olajforrást illetően: nem máshol, mint az orosz energiára új szankciókat kirovó Washingtonban, amellyel az új kormányfőnek már nincs meg az kiváló viszonya, mint elődjének, Orbán Viktornak volt.
Az EU legnagyobb keleti olajvállalata szerint ekkora baj még 2022-ben sem volt, pedig tudjuk: akkor inflációs cunami következett Fotó: Világgazdaság/Milan Jaros