Másfél hónap alatt három olyan gazdasági intézkedésre csapott le a Tisza, amelyet az Orbán-kormány vezetett be. A jelenség láttán a Fidesz frakciója feltett egy kérdést, a válaszra bizonyára az egész társadalom kíváncsi.
A Tisza április 12-én nyerte meg az országgyűlési választásokat. Magyar Péter május 9-én tette le miniszterelnöki esküjét. A Tisza-kormány május 12-én alakult meg. Akármelyik időponttól is számoljuk, az állítás igaz: Magyar Péterék rohamtempóban estek neki az Orbán-kormányok által az elmúlt években bevezetett egyes piac- és fogyasztóvédő vagy gazdaságfejlesztő intézkedéseknek.
1. Kamatstop
Június 11-én derült ki, hogy a kormány ki akarja vezetni a kamatstopot. Megindult ugyanis egy törvénytervezet társadalmi egyeztetése, ebben pedig az állt, hogy 2026. szeptember 30-ával megszűnik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja.
Kármán András pénzügyminiszter akkor jelezte: szeptember 30-ig maradhat érvényben az intézkedés, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát. A pénzügyminiszter hozzátette: a kormány a következő hónapokban társadalmi és szakmai egyeztetéseket kezdeményez annak érdekében, hogy a valóban rászoruló adósok számára célzott segítséget dolgozzanak ki.
Az intézkedést eredetileg hat hónapra vezette be az Orbán-kormány, de már több mint négy éve él.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025 év végén a kamatstop hatálya alá tartozó hitelállomány összesen 842 milliárd forintot tett ki és közel 218 ezer szerződést, vagyis a teljes hazai jelzáloghitel-szerződéses állomány több mint a negyedét érintette.
2. Üzemanyagok védett ára
Alig telt el pár nap, és érkezett az újabb bejelentés. Június 17-én, szerdán este Magyar Péter miniszterelnök a közösségi médiában tudatta, hogy a kabinet kezdeményezi a védett üzemanyagárral kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását az Országgyűlésnél, mivel a védett szint alá csökkenhetnek az árak a töltőállomásokon.
A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón csupán néhány szó hangzott el a kérdésről, amihez Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy videóbejegyzésben annyit tett hozzá, hogy benyújtják a jogszabályt. Ez aznap este meg is történt, ráadásul a T. Ház nem fog sokat rágódni a témán. A kormány ugyanis kezdeményezte, hogy az előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a parlament, vagyis jövő hét elején folytassa le a javaslat vitáját és szavazzon is róla.
Az indítvány egyébként sajátos megoldást alkalmaz. Egyrészt kivezeti a mostani védett árat, másrészt az üzemanyagpiac változékonyságára hivatkozva lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek – jelen esetben Kapitány Istvánnak –, hogy rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre akkor lenne lehetőség, ha a piaci viszonyok olyan aránytalanul változnának meg, hogy a fogyasztók érdekeit csak állami beavatkozással lehetne megvédeni.
Az Orbán-kormány márciusban döntött úgy, hogy a védett literenkénti ár a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek számára a 95-ös benzinnél legfeljebb 595 forint, a gázolajnál pedig 615 forint.
3. Kisvállalati kamattámogatás
Ehhez képest egy nappal később, csütörtökön érkezett az újabb bejelentés, eszerint a kormány módosítja a Széchenyi-kártya-program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit. A Széchenyi-folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi likviditási hitel MAX+ és a Széchenyi turisztikai kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi Bubor szintjéhez igazodik, amelynek értéke június 18-án 5,89 százalék volt. Július 15-től nem lehet fix évi 3 százalékos kamat mellett likviditási célú Széchenyi-kártya-szerződést kötni. Tehát az új szerződések induló kamata mostani állás szerint 5,89 százalék lenne a korábbi 3 százalék helyett.
A Fidesz frakciója pénteken azt jegyezte meg, hogy a lépés több tízezer vállalkozást érinthet. De az ellenzéki képviselőcsoport egy kérdést is feltett:
vajon mi lesz a következő olyan, a korábbi kormány által bevezetett támogatási program, amit a Tisza-kormány hirtelen, előzetes egyeztetés nélkül megszüntet?
Porcher Áron és Kapitány István – Fotó: Facebook/Porcher Áron