A hétfői miniszteri meghallgatásokon elhangzottakat kommentálta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint ha a Tisza bármilyen gesztust tesz a migráció vonatkozásban az Európai Bizottság felé, azzal folytatja a kettős beszédet a kérdésben.

Nem adott konkrét finanszírozási tervet, hanem immár mondhatni hatalmi pozícióból személyeskedő kirohanást tett az előző egészségügyi államtitkárral szemben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt a mai meghallgatásán az Országgyűlés bizottsága előtt – idézte fel Ifj. Lomnici Zoltán azt, amikor tegnap a Tisza miniszterjelöltjét Takács Péter az egészségügy 500 milliárd forintos éves pluszforrásairól kérdezte. Az alkotmányjogász szerint ez volt az egész meghallgatás legszembetűnőbb momentuma ugyanis a miniszterjelölt ahelyett, hogy a költségvetési egyenleg, az adóemelés vagy az elvonás kérdéséről beszélt volna inkább személyeskedni kezdett, ami méltatlan támadás volt.

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy jelenleg a magyar állami egészségügyre fordított kiadás évente a GDP-hez viszonyítva nagyjából 4,5–5 százalék körül mozog, az évi plusz 500 milliárd forint nominálisan jelentős, nagyjából 1 százalékos emelést jelentene.

„Ugyanakkor a kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy ez forrás nélkül vagy deficitnövekedést, vagy más területekről (oktatás, infrastruktúra, nyugdíj) elvonást jelenthet”

– mutatott rá az alkotmányjogász. Hozzátette: fontos megemlíteni, hogy a Tisza-programban említett „vagyonvisszaszerzés”, EU-pénzek és hatékonyságjavítás klasszikus, de jogilag és gazdaságilag kockázatos eszközök, így az ehhez kapcsolt ígértek is ingatag lábakon állnak.

„Könnyen előfordulhat, hogy az ígéret ára vagy rejtett adóemelés, vagy újabb eladósodás lesz”

– hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a személyeskedés pedig azt jelzi, hogy a Tisza sem képes szakpolitikai szintre emelni a vitát.

Azonban nem csak Hegedűs Zsolt személyeskedett hétfőn, Tarr Zoltán a meghallgatásán folyamatosan a „múlt 16 évének tudatos rombolásáról” beszélt, miközben a „párbeszéd” és „gyűlölet falainak lebontása” szólamait ismételgette – jelezte Ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: az ülés után pedig – a Tisza korábbi ígéretével ellentétben – nem tartott sajtótájékoztatót.

„Ez nem apróság: a kulturális és társadalmi kapcsolatok minisztereként pont neki kellene a »párbeszéd« megtestesítőjének lennie”

– hangsúlyozta. Rámutatott: egy miniszter, aki még a saját bemutatkozásakor is csak a korábbi kormányok hibáiról képes beszélni, a vonatkozó szakirodalom alapján könnyen a sértettség-politika exportőre lehet. Ez nem épít társadalmi kohéziót, hanem tovább mélyíti a megosztottságot. A kultúra és társadalmi kapcsolatok tárcája nem a „Fidesz-ellenes narratíva” folytatására való, ha mégis arra használják, akkor az a magyar közélet további polarizációját és a kulturális intézmények politizálását jelenti – tette hozzá.

A vagyonvisszaszerzési hivatal bevonása kockázatos lehet

Az alkotmányjogász meglátása szerint Vitézy Dávid tegnap helyesen és korrekt módon ismerte el a meghallgatásán, hogy „ők sem fogják tudni a vasút minden problémáját megoldani”, és bejelentette az előző korszak beruházásainak felülvizsgálatát, valamint a „vagyonvisszaszerzési hivatallal” való együttműködést. Ez a realitásokhoz közelítő kommunikáció azt mutatja, hogy még egy jó szakember is kénytelen előkészíteni annak a terepet, bármilyen kis előrelépés már „siker” lehessen – utalt vissza Vitézy Dávid mondatára, amely egyfajta előrehozott védekezésnek is értelmezhető.

„Itt is meg kell jegyezni, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal bevonása kockázatos: ha politikai leszámolásnak tűnik, az befektetői bizalmat rombol, és uniós jogi vitákat szülhet”

– mutatott rá.

Hétfőn meghallgatták Lannert Judit oktatási miniszterjelöltet is, aki azt ígérte, hogy az intézményvezetőket és tankerületi igazgatókat „átvilágítják”. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy az átvilágítás kritériumainak meghatározása jelenlegi tudásunk szerint teljesen a miniszter diszkrécióján múlik,

nincs törvényi garancia a politikai semlegességre.

Menesztési okok közé kerülhetnek munkajogilag aggályos szempontok: mint a „lojalitás”, korábbi kormányzati szerepvállalás és hasonlók – magyarázta. Hozzátette: ez rosszabb esetben a klasszikus politikai tisztogatás kockázatát hordozza magában, amit egy jogállamban csak szigorú, átlátható eljárási szabályokkal lehet megakadályozni.

Politikai cirkusszá válhat Ruszin-Szendi „önmaga miatt” indított vizsgálata

A KEHI vonatkozó, 2025-ös jelentése szerint a dunakeszi szolgálati ingatlan több mint 1 milliárd forintba került, sajtóhírek szerint Ruszin-Szendi Romulusz „kérésére”. A miniszterjelölt a hétfői meghallgatáson azt állította: nem írta alá a terveket, és vezérkari főnökként nem volt hatásköre a beszerzésekre. Még ha a miniszterjelölt állítása valószínűleg formálisan igaz is, de etikailag bizonyosan tarthatatlan – mutatott rá az alkotmányjogász. Jelezte: egy vezérkari főnök informális befolyása óriási, a KEHI jelentés expliciten „kirívóan pazarló beszerzéseket” állapított meg a volt vezérkari főnök egykori házával kapcsolatban.

„Ha pedig a Tisza-kormány »kivizsgálja« az ügyet, az politikailag, de akár jogilag is könnyen összeférhetetlenné válhat: saját korábbi tettének vizsgálata könnyen politikai cirkusszá válhat, objektív következmények nélkül”

– magyarázta az alkotmányjogász.

Szintén tegnap a belügyi tárca várományosa, Pósfai Gábor, a meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány fenn kívánja tartani déli határkerítést és a „migráció elleni fellépést” – emlékeztetett. Rámutatott: eközben az EU migrációs paktuma elsősorban a menedékjog és a relokáció kérdéseiről szól, és Magyarország jelenlegi szigorú politikája miatt forrásokat blokkolnak, amelynek feloldása – a lengyel minta alapján – konkrét lépésekhez lesz kötve.

„Ha a Tisza bármilyen gesztust tesz ezen a migráció vonatkozásában az Európai Bizottságnak az nem finomhangolás, hanem klasszikus kettős beszéd lesz, amely könnyen leleplezhető a konkrét politikai döntések alapján”

– vélekedett az alkotmányjogász. Hozzátette: ráadásul, ha a Tisza nem lép túl a kampányban előre vetített „bosszú és ígéret” logikán, akkor 2026–2030 között nem a „megújulás”, hanem egy újabb ciklusos polarizáció és költségvetési alacsony elvárás-kezelés, és „elmúlt tizanhatévezés” várható. Ez egy olyan klasszikus politikai trükk, amivel a Tisza saját korábbi ígéreteit és kritikáit egyaránt immunizálhatja, legalábbis rövidtávon – vélekedett Ifj. Lomnici Zoltán.

A tegnapi nap után a Tisza-kormány miniszterjelöltjei ma folytatják az ismertetését a terveiknek a területüknek megfelelő parlamenti bizottságokban. Valamint délután a tervek szerint már le is teszik a hivatali esküjüket a miniszterek. Ezzel a parlament alakuló ülése és a kormány hivatalba lépése között mindössze négy nap telik el. Mindezzel újabb rekordot állít be a Tisza-kormány, ugyanis a minisztériumok rekordszáma után most rekord gyorsan lép hivatalba az új kormány.

A hétfői 13 bizottsági meghallgatás után kedden további hat bizottság ül össze, hogy meghallgassa a területhez tartozó miniszterjelöltet.

Ma bemutatkozik Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt, Görög Márta az igazságügyi miniszteri poszt várományosa, Kármán András leendő pénzügyminiszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelölt, valamint Lőrincz Viktória jövőbeli vidék- és településfejlesztési miniszter. De a tegnapi nap után újabb két bizottság előtt lesz jelenése Tarr Zoltánnak is.

Magyar Nemzet

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert