A Tisza-kormány kitűzte a fehér zászlót a legutóbbi uniós csúcson, erről Orbán Viktor a HírTv-nek. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyar Péterék megadták magukat a migráció ügyében, amelyben nemet kellett volna mondani. A Fidesz elnöke szerint a kabinet Magyarország semlegességét feladta az orosz–ukrán háború ügyében, mert Magyar Péterék beálltak a háborúpártit támogató országok közé.
Orbán Viktor szerint nagy bajok történtek Brüsszelben az uniós kormány-és államfők csúcstalálkozóján. Szerinte Magyarország, amely jól harcolt eddig a magyar emberek érdekében, most több ügyben is kitűzte a fehér zászlót, lényegében megadta magát. A Fidesz elnöke szerint ez nagy baj.
„Megadtuk magunkat migrációs ügyben. Ott meg kellett volna mondani, hogy a migrációs paktumot nem fogjuk végrehajtani, ha a fene fenét eszik, akkor sem”
– mondta. Hozzátette, hogy a kormány kitűzte a fehér zászlót a semlegesség ügyében is, föladta a semlegességet az orosz–ukrán háború ügyében, és beállt a háborúpárti ukrán támogató országok közé. Orbán Viktor szerint a Tisza-kormány végül lemondott a pénzről is.
„Az EU tartozik nekünk nagyon komoly pénzekkel, nem csak azzal, amit még nem fizetett ki, hanem van ott kétmilliárd euró, amit nem akarnak odaadni a határidők elmulasztására hivatkozva. Ide kell adni, és vissza kell-e adniuk azt a büntetést is, amit naponta egymillió euró formájában fizettünk ki, azért, mert nem engedtük be a migránsokat”
– sorolta, majd leszögezte, hogy az EU-nak rendeznie kell a tartozását Magyarország felé, addig nem szabad beleegyezni a következő hétéves költségvetésbe.
Az Európai Tanács záródokumentuma megerősítette a 2026–2027-es időszakra szánt, összesen 90 milliárd eurós gigantikus hitelcsomag első részletének azonnali, még június vége előtti folyósítását. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió története során először szakított az eddigi gyakorlattal, és az Oroszország elleni gazdasági korlátozásokat nem a megszokott hat hónapra, hanem egyből egy teljes évre hosszabbította meg.
Honnan jön a pénz és mik a feltételek?
Az Európai Unió Tanácsának hivatalos tájékoztatója szerint a 90 milliárd eurós támogatást az EU közös tőkepiaci hitelfelvétellel teremti elő, amelyet a közös uniós költségvetés garantál. A csomag belső megoszlása rendkívül célzott: 30 milliárd euró közvetlen makroszintű költségvetési támogatásként szolgálja az állam működését, míg 60 milliárd eurót kifejezetten védelmi beruházásokra, lőszer- és drónbeszerzésekre különítettek el.
A hitel visszafizetésének szerkezete egyedülálló, mivel a törlesztést az EU jogilag az Oroszország által Ukrajnának fizetendő jövőbeli háborús jóvátételekhez kötötte.
Más kérdés, hogy szinte nulla az esélye annak, ,hogy Oroszország bármikor is jóvátételt fog fizetni, de ezzel az eshetőséggel nem számolnak az uniós kormány-és államfők, annak ellenére, hogy szakértők már hónapok óta figyelmeztetik erre Brüsszelt.
Kijevnek is van dolga ugyanakkor: a Reuters hírügynökség beszámolója rámutat, hogy a pénzáramlás fenntartásához Ukrajnának szigorú reformokat kell teljesítenie, amelyek a jogállamiság megerősítésére, az intézményi transzparenciára és a rendszerszintű korrupció elleni harcra fókuszálnak.
Nincs gyorsítósáv: a Nyugat-Balkán fellélegzett
Bár Kijev korábban abban bízott, hogy a politikai nyilatkozatok szintjén közelebb kerül a gyorsított integrációhoz, a tagállamok végül a hagyományos eljárásrend mellett döntöttek, mert a magyar vétó megszűnésével egyre többen kénytelenek voltak felvállalni, hogy ellenzik a gyorsított eljárást. A záródokumentum végleges szövegéből teljesen kikerültek a folyamat mesterséges siettetésére utaló kifejezések, pontosabban, kikerült az a kifejezés, hogy „amilyen hamar lehetséges”. A közösség vezetői rögzítették, hogy a felvételi eljárás kizárólag érdamalapú maradhat. Ez a döntés komoly megnyugvást és pozitív diplomáciai reakciókat váltott ki a Nyugat-Balkán országaiból (például Szerbiából, Észak-Macedóniából és Albániából).
A térség államai régóta hangoztatják, hogy igazságtalan és a régió stabilitását veszélyeztető kettős mérce lenne Ukrajnát politikai okokból előreengedni a sorban, miközben a balkáni jelöltek már hosszú évek óta hajtják végre a kért szigorú reformokat.
Zelenszkij ragaszkodik a gyorsított ukrán csatlakozáshoz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vett részt a brüsszeli uniós csúcson, és az X-en, valamint a hivatalos Telegram-csatornáján keresztül több hullámban is reagált az eseményekre. Bár a záródokumentum végül a szigorúbb, érdamalapú megközelítést rögzítette, Zelenszkij a beszédeiben nyomatékosította, hogy Ukrajna politikai és morális okokból továbbra is a „gyorsítósávos” integrációt tartaná igazságosnak. Érvelése szerint
Európa szabad, egységes és békés jövője most Ukrajna védelmi vonalain dől el.
Ukrajna többet fizetett a szabadságáért és az európai identitásáért, mint bármely más ország, ezért rászolgált a teljes jogú tagságra.
Sürgette az uniós vezetőket, hogy a következő hetekben nyissák meg a fennmaradó öt csatlakozási fejezetcsoportot (klasztert) is.
Az ukrán elnök határozottan összekötötte Európa biztonságát az ukrán hadsereg hosszú távú és kiszámítható pénzügyi támogatásával. Kijelentette, hogy „finanszírozás nélkül nincs hadsereg”, és ha Európa a saját védelméről beszél, annak az alapja az ukrán haderő.
Emellett jelezte, hogy bár a cél a háború diplomáciai úton történő lezárása még az év vége előtt, fel kell készülniük a következő télre is.
Ehhez a most jóváhagyott pénzügyi csomag részeként egy külön téli segélycsomagot kért, amely gázt, dízelt, energetikai felszereléseket és legalább 300 légvédelmi rakétát foglal magában a kritikus infrastruktúra megvédésére.
A geopolitikai kihívásokra reagálva a zárónyilatkozat kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi ipar és a gazdasági szuverenitás megerősítésére. Az uniós vezetők döntése értelmében jelentősen fokozzák a közös lőszergyártás és a légvédelmi rendszerek finanszírozását, valamint prioritássá teszik a tagállamok közötti katonai mobilitás infrastruktúrájának fejlesztését. Ezzel egy időben az Európai Bizottság határozott felhatalmazást kapott arra, hogy új, célzott kereskedelemvédelmi eszközöket dolgozzon ki az európai piacot elárasztó, államilag támogatott és dömpingáras kínai termékekkel szemben, különös tekintettel a zöldtechnológiai és autóipari ágazatokra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Brüsszelben – Fotó: Fischer Zoltán