Jöhet a 13. és 14. havi nyugdíj korlátozása, az adók emelése és az árszabályozások kivezetése. A többi között ezeket tartalmazza a Gazdasági és Együttműködési Szervezet ajánlása, amelynek egyes elemein már el is kezdett dolgozni a Tisza-kormány.
Megszületett a minap a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) országjelentése. Azon túl, hogy milyen irányban is alakulhat a jövőben a magyar gazdaság teljesítménye, a szervezet ütősnek nevezhető intézkedésekre tett javaslatokat. Azaz: a Tisza-kormány megkapta a sorvezetőt, hogy mit kellene csinálnia.
Tálcán kínálják a megszorításokat
A jelentés egyik központi megállapítása, hogy Magyarországnak új költségvetési mozgásteret kell teremtenie az idősödő társadalom és a klímaváltozás miatt növekvő kiadások finanszírozására – ismertette a Világgazdaság. Az OECD szerint 2070-ig a nyugdíj- és klímavédelmi kiadások miatt a GDP mintegy nyolc százalékának megfelelő nagyobb költségvetési mozgástérre lesz szükség.
A szervezet szerint rövid távon a kevésbé hatékony adókedvezmények megszüntetésével és a támogatási rendszerek átalakításával lehetne forrásokat felszabadítani, középtávon pedig a nyugdíjrendszer és az állami kiadások hatékonyságának reformjára lenne szükség. Az uniós források teljes körű lehívása szintén kulcsfontosságú lehet a költségvetési nyomás enyhítésében és a beruházások támogatásában.
Érdemes megemlíteni, hogy a szervezet az adózási és a nyugdíjrendszert is két olyan területnek nevezi meg az országjelentésben, amelyhez hozzá kellene nyúlnia a kormányzatnak a gazdasági növekedés biztosítása érdekében. Úgy látják, az úgynevezett felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáért reformokra van szükség.
A szervezet szerint a nyugdíjkorhatárt és a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának feltételeit érdemes lenne a várható élettartamhoz igazítani. A jelentés szerint a 13. és 14. havi nyugdíj korlátozása is hozzájárulhatna a rendszer stabilitásához.
Az adórendszerben az OECD szélesebb adóalapot és nagyobb szerepet javasol a vagyon-, ingatlan- és tőkejövedelmek megadóztatásának. A szervezet szerint számos jelenlegi adókedvezmény költséges és kevésbé hatékony, miközben egyes kedvezményes áfakulcsok felülvizsgálata is indokolt lehet.
A szervezet úgy ítéli meg, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer progresszívabbá tétele javíthatná a fiatalok és az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedési ösztönzőit, miközben igazságosabbá tenné az adózást. Tehát véget vetnének az egykulcsos rendszernek.
A javaslatok nem állnak távol a Tisza-kormány elképzeléseitől
A jelentés szerint a különadók, a forgalmi típusú terhek, valamint az ár- és árrésszabályozások fokozatos kivezetése növelhetné a gazdasági hatékonyságot és csökkenthetné a vállalkozások bizonytalanságát.
Ezek mellett az OECD szerint Magyarország hosszú távú növekedési lehetőségeihez elengedhetetlen a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása, valamint a munkaképes korú lakosság csökkenése miatt Magyarországnak növelnie kellene a munkaerőpiaci részvételt, különösen a nők körében – áll az OECD jelentésében.
A jelentés külön kitér az éghajlatváltozásból fakadó veszélyekre is. Az OECD szerint a gyakoribb árvizek és aszályok növekvő költségeket jelentenek Magyarországnak. A szervezet szerint javítani kellene a klímakockázatok elleni biztosítási lefedettséget, szigorúbban kellene betartatni a területhasználati szabályokat, valamint rendszeresen frissíteni kellene az önkormányzatok kockázatmegelőzési terveit.
Összefoglalva: az OECD szakértői jelentései alapján Magyarország számára a 13. havi nyugdíj korlátozását, a kedvezményes áfakulcsok kivezetését, valamint a gazdagabb rétegeket érintő vagyon- és tőkeadók bevezetését javasolják a költségvetési stabilitás érdekében. A szervezet a társadalmi igazságosság javítását és az adóalap szélesítését célozná meg a fogyasztási adóktól való függőség csökkentésével.
A javaslatok nem állnak távolt a Tisza Párt elképzeléseitől. Az egykulcsos adó felszámolásáról már több alkalommal szót ejtettek, és folyik a vagyonadó kidolgozása. Az árszabályozások sem lesznek vélhetően hosszú életűek, hiszen az ígéretek szerint
hamarosan véget ér az adósokat védő kamatstop,
míg az üzemanyagárak növekedését sem korlátozza már a kormányzat.
Kármán András pénzügyminiszter – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt