Több módon is megszegte választási ígéreteit a Tisza Párt és Magyar Péter – erre hívta fel a figyelmet a Fidesz. A kampányban Magyar ugyanis azt állította: ha győznek, folytatni fogják az Orbán-kormány eredményes programjait, az esetleges változtatásokról egyeztetnek az érintettekkel, ezek mellett támogatják a kisvállalkozásokat. Ehhez képest a Tisza-kormány egyik első intézkedéseként hozzányúlt a 3 százalékos kamattámogatott kisvállalkozói hitelekhez. Az intézkedés a Fidesz szerint több tízezer kisvállalkozást érinthet hátrányosan.
A Tisza Párt megszegte a magyar kis- és középvállalkozások támogatására tett választási ígéretét, hiszen a kormány egyik első intézkedése a 3 százalékos kamattámogatott kisvállalkozói hitelek megszüntetése volt – közölte a Fidesz-frakció.
Közleményében a képviselőcsoport emlékeztetett rá: Magyar Péter a kampányban számos alkalommal beszélt arról, mennyire fontos a magyar kis- és középvállalkozások támogatása, és arról is, hogy minden olyan programot, ami jó a magyar embereknek és a gazdaságnak, a Tisza-kormány meg fog tartani.
– Ehhez képest az új kormány egyik első intézkedése a 3 százalékos kamattámogatott kisvállalkozói hitelek megszüntetése, amely döntés sok tízezer magyar vállalkozást érint majd hátrányosan. A hitelforma ugyanis nagy segítséget jelent a magyar kisvállalkozóknak a fejlesztések megvalósításában vagy éppen a munkahelyek megtartásában – jelentette ki a Fidesz.
Az ellenzéki frakció szerint aggályos, hogy a lépést nem előzte meg érdemi párbeszéd a szektor érintettjeivel, és a megszüntetett helyett nincs másik, az új kormány által kidolgozott támogatási lehetőség.
– A Tisza-kormány hétről hétre olyan, a családokat és most már a kisvállalkozásokat segítő intézkedést szüntet meg, amelynek eltörléséről soha nem beszélt a választási kampány során – hívták fel a figyelmet, majd feltették a kérdést:
A kamatstop, a benzinárstop és a 3 százalékos kamattámogatott kisvállalkozói hitelek után vajon mi lesz a következő olyan, a korábbi kormány által bevezetett támogatási program, amit a Tisza-kormány hirtelen, előzetes egyeztetés nélkül megszüntet?
Megnyirbálták a Széchenyi-kártya-programot
Bár a Fidesz közleménye nem nevezi néven, kritikájuk minden bizonnyal annak a csütörtöki bejelentésnek szól, amely szerint a kormány módosítja a Széchenyi-kártya-program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit. A Széchenyi-folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi likviditási hitel MAX+ és a Széchenyi turisztikai kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik, amelynek értéke (június 18-án) 5,89 százalék. Július 15-től nem lehet fix évi 3 százalékos kamat mellett likviditási célú Széchenyi-kártya-szerződést kötni. Tehát az új szerződések induló kamata mostani állás szerint 5,89 százalék lenne a korábbi 3 százalék helyett.
A Bankmonitor szakértői összeszedtek két példát arra, hogyan is hatna a változtatás a törlesztőrészletekre. Példájuk szerint egy cég felvesz Széchenyi-folyószámlahitel MAX+ konstrukció keretében 200 millió forint hitelkeretet. Ha a vállalkozás átlagosan a keret felét, azaz 100 millió forintot, használja ki, az évi 3 százalékos kamat mellett a havi kamatteher 250 ezer forint, ami éves szinten 3 millió forint kiadást jelent a vállalkozásnak. Évi 5,89 százalékos kamat mellett a havi kamatteher 490 833 forint lenne, ami 5,89 millió forint éves kamatköltséget jelent. Vagyis éves szinten 2,89 millió forinttal emelkedne a cég kamatkiadása a mai állapotok alapján.
Mennyi lesz az annyi?
Az új szerződések kamata nem fix, hanem három havonta a BUBOR aktuális módosulásának megfelelően változhat, vagyis a kamat nőhet, de akár csökkenhet is. Ez bizonytalan. Az ugyanakkor biztos, hogy a Széchenyi-kártya-program az elmúlt időszakban nagy segítség volt a vállalkozásoknak, és ez éppen a gazdasági tárca közléséből derült ki.
A Kapitány István-féle minisztérium ugyanis közölte, hogy a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése az elmúlt években jelentős terhet rótt a költségvetésre.
A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak – másképpen mondva ennyi maradt a vállalkozásoknál.
Magyar Péter miniszterelnök – Fotó: Magyar Nemzet/ Havran Zoltán