Sok német csak a visszapillantó tükörben akarja látni az országát, az AfD-szavazók különösen.
Egy friss YouGov-felmérés szerint a németországi megkérdezettek 31 százaléka egészen biztosan elköltözne külföldre, ha nem állnának az útjukban munkahelyi, személyes vagy anyagi tényezők. További 27 százalék nagy valószínűséggel kivándorolna, míg 22 százalék talán nem, 15 százalék pedig biztosan nem venné tervbe a költözést. Azok közül, akik elképzelhetőnek tartják a kivándorlást, 36 százalék azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban gyakrabban foglalkoztatta őket ez a gondolat.
E markáns csoport tagjainak 61 százaléka a migrációs helyzetet nevezte meg fő okként, 41 százalék pedig Németország nehéz gazdasági helyzetét, a szegénységet okolta.
Különösen magas a távozást fontolgatók körében az AfD-szavazók aránya: 55 százalékuk biztosan, 24 százalékuk pedig minden valószínűség szerint kivándorolna.
Ugyanakkor ennek a bizonyos 36 százaléknak komoly politikai aggodalmai vannak. Sokan, mintegy 29 százaléknyian megrettentek a radikálisan jobboldali AfD megerősödésétől, 22 százalék pedig az Oroszország felől érkező fenyegetéstől.
Donald Trump is a mumusok közt szerepel, 12 százalék úgy véli, miatta csökkenhet az Egyesült Államok Európát védő szerepe, míg 36 százalék „egyéb okokat” említett.
A kivándorlást fontolgatók leginkább német nyelvű országokat választanának: Svájc a legnépszerűbb 30 százalékkal, ezt követi Ausztria 23 százalékkal. Spanyolország (22 százalék) és Kanada (17 százalék) ugyancsak előkelő helyet foglal el a listán.
A Die Welt a felmérés kapcsán megszólaltatta Oliver Nachtweyt, a Bázeli Egyetemen tanító német szociológust, aki úgy véli, a távozni akarók a 80-as és 90-es évek Németországát keresik Svájcban, amikor az infrastruktúra még rendben volt, és a politika még viszonylag jól működött – legalábbis nosztalgikus visszatekintésben. A szakember szerint
sokan nyilvánvalóan nem bíznak abban, hogy hazájuk, Németország javítani fog a helyzeten, például az infrastruktúra felújításával és a gazdaság élénkítésével. „Erre a vélt kollektív kudarcra aztán az egyéni kilépés a válasz”
– adott magyarázatot Oliver Nachtwey.
A Bild számára május közepén készült friss INSA közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 23 százaléka elégedett a kancellár, Friedrich Merz munkájával.
„Az új kormánnyal szemben nincs valódi elvárás, mert az emberek nem bíznak benne” – fogalmaz az INSA vezetője, Hermann Binkert.
Ha a kabinet valóban eredményeket tud felmutatni – különösen a migráció és a gazdaság területén –, az megfordíthatja a hangulatot. „De ehhez tettek kellenek, nem puszta bejelentések” – tette hozzá.
Borítókép forrása: Pixabay.com
