A balliberális jogszociológus a Tisza Párt egy rendezvényén fogalmazta meg botrányos véleményét, ami ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerin büntetőjogi felelősséget is felvethet.
– A köztársasági elnök a nemzet egységét kifejező, az államszervezet demokratikus működését őrző közjogi méltóság. Ebben a minőségében a köztársasági elnök jogosult a miniszterelnök személyére javaslatot tenni, valamint az Országgyűlés feloszlatására, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ezek az alkotmányos jogkörök nem képezhetik politikai zsarolás tárgyát – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász annak kapcsán, hogy Fleck Zoltán arról beszélt, meg kell fenyegetni a köztársasági elnököt.
Mint ismeretes, a balliberális jogszociológus a Tisza Párt egyik rendezvényén tartott gyújtó hangú beszédet Sulyok Tamás államfő ellen.
Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt – indította felhívását Fleck Zoltán.
Ifj. Lomnici szerint az ELTE jogi kara oktatójának nyilvános felszólítása, miszerint a köztársasági elnököt „fenyegetni és zsarolni kell” nem csupán politikai felelőtlenség, hanem adott esetben büntetőjogi felelősséget is felvethet. Az ilyen kijelentések összeegyeztethetetlenek a köztársasági elnök személyét megillető sérthetetlenséggel, amelyet az alaptörvény rögzít.
A köztársasági elnök hivatalos személynek minősül, így a vele szembeni jogellenes fenyegetésre való buzdítás megvalósíthatja a hivatalos személy elleni erőszak előkészületét – tette hozzá.
Az alkotmányjogász jelezte, hogy aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogtudós kijelentése, miszerint fenyegetni, zsarolni kell a köztársasági elnököt, nem csupán a közéleti normákat sérti, hanem büntetőjogi szempontból előkészületi magatartásként is minősíthető, mivel a kijelentés egy közjogi méltóság elleni jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló felhívásként értékelhető – vélekedett ifj. Lomnici.
De megállapítható lehet az alany felbujtói felelőssége is, amennyiben kijelentései alkalmasak voltak más személyek bűncselekmény elkövetésére történő rábírására.
Az esetre Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán reagált, aki szerint Fleck demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen.
Mint ismert, Fleck Zoltán korábban is többször tett botrányos kijelentéseket. A jogszociológus tavasszal a Klubrádiónak azt nyilatkozta, hogy akárki is az ellenzék, aki megnyeri majd a választást, annak tudatnia kell a választóival: azzal a szándékkal indult, hogy lecserélje az alaptörvényt.
Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most ötven százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad – fogalmazott Fleck Zoltán.
De a jogszociológus a 2022-es választások előtt a jogállam felfüggesztéséről is fantáziált. Fleck akkor kinyilvánította: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” A baloldali jogász szerint a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét.
Ennek kapcsán ifj. Lomnici jelezte, hogy az alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ebből következően bármilyen kísérlet az alaptörvény módosítására kétharmados parlamenti felhatalmazás nélkül nemcsak érvénytelen, hanem az alkotmányos rend megdöntésére irányuló lépésként is értelmezhető.
Egyetemi oktatóként és jogászként különösen súlyos felelősség terheli azt, aki az alkotmányos rend megkerülésének lehetőségét nyíltan felveti. A kétharmados szabály és felhatalmazás nem az önkény, hanem a három és fél évtizedes magyarországi demokratikus jogállam egyik bevett intézménye. Ha ezt valaki tudatosan megkérdőjelezi, azzal nemcsak a vonatkozó jogszabályokat sértheti meg, hanem a közbizalmat és a nemzeti egység alapjait is megrendíti – vélekedett Fleck Zoltán tervéről az alkotmányjogász.
Ismertette, hogy az első Alkotmánybíróság határozatában egyértelműen leszögezte: a jogállamiságnak elengedhetetlen összetevője a jogbiztonság, amelynek fenntartása nélkül jogállamról beszélni nem lehet, mint ahogy tilos a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni.
Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani – tette hozzá.
Borítókép: Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője
