„Annak, aki tanult, megoldhatók voltak”.

Az elmúlt évek vizsgáinál nehezebbnek ítélték a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi feladatait az MTI-nek nyilatkozó középiskolai tanárok.

A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi összességében egy klasszikus feladatsor volt, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest egy kissé nehezebb – mondta az MTI-nek a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója, hozzátéve: az összeállítás a gyerekek képességeit jól mérte, és időben is teljesíthető volt.

Gecsei Kolos elmondta, hogy a szövegértési feladat jó felkészültséggel könnyedén megoldható volt. Néhány gyermek jelezte azonban, hogy nem az interjú szövegét, hanem a feladat szövegét volt nehéz értelmeznie, ugyanakkor ez sikeresen leküzdhető akadály volt mindenki számára – fűzte hozzá.

Az irodalmi feladatlapról azt mondta, szintén klasszikus volt, tartalmazta egyebek mellett a helyes és a helytelen választásokat, fel kellett ismerni stílusjegyeket és poétikai eszközöket. A reneszánsztól a 20. század elejéig szerepeltek szerzők a feladatsorban, amiben munkás és a memóriát megdolgoztató feladatok voltak – magyarázta.

A második részben szereplő Arany János A tölgyek alatt című költeményéről Gecsei Kolos elmondta, a vizsgáztatók egy részét meglepte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem egy epikus alkotás, novella vagy epikus jegyeket viselő ballada került a feladatsorba, hanem egy tisztán lírai alkotás, de ha a diákok az első riadalom után elolvasták a verset és a feladatot, jól értelmezhető szempontok mentén tudták elemezni. A feladat nem volt nehéz, ugyanakkor a vizsgázók világától a költemény témája távolabb áll – mondta.

A létösszegző versekről Gecsei Kolos közölte, hogy akinek némi olvasottsága volt a magyar irodalomban, könnyen talált olyan verseket, akár Kosztolányi Dezsőtől, József Attilától vagy Babits Mihálytól, amelyek alkalmasak voltak a feladat megoldására.

Toronyi Gyöngyi, a Szekszárdi Garay János Gimnázium magyar tanára elmondta, a szövegértés nem tűnt túl nehéznek, az irodalmi feladatok között ugyanakkor voltak szokatlanok, például az, amelyben a versrészletek sorrendjét kellett meghatározni. A pedagógus szerint „nagyon baráti” volt Arany János A tölgyek alatt című versének elemzése, mivel a mű könnyen értelmezhető.

A diákok ugyanakkor nehéznek találták az irodalmi feladatsort, és az esszé témáit sem érezték közelinek magukhoz – tette hozzá.

Lovász Csilla, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium magyartanára úgy vélte, az idei feladatokban előterébe került a nyelvtani tudás alkalmazása, és az irodalmi feladatokban is volt újdonság, de „annak, aki tanult, megoldhatók voltak”. A verselemzés a korábbi években ritka volt, inkább epikai műveket kellett elemezni, a diákok többsége mégis ezt választotta a létösszegző versek kifejtésével szemben. A tanárnő arról számolt be, hogy a bonyhádi érettségizők szerint az idei feladatsor nehezebb volt mint az előző évek feladatai.

A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban – ahonnan általában szinte mindenki a felsőoktatásba készül, s szinte mindenki két nyelvvizsgával hagyja el az intézményt – idén 156-an érettségiznek, közülük kilencen választották az emelt szintű magyar feladatsort – mondta az MTI érdeklődésére az intézmény másfél évtizede regnáló igazgatója, Zalay Szabolcs.

A 2020-ban bevezetett, idén harmadik alkalommal az érettségizőket is érintő Nemzeti alaptanterv feladatai eddig mindig megugorható szintet jelentettek a diákok számára, s így volt ez idén is – mondta, hozzátéve: ezzel együtt az idei feladatsor is arról tanúskodik, hogy az érettségi vizsgáknak a mai napig megmaradt a tétjük. A hétfői magyarérettségi feladatsora is kimondottan alkalmas volt a diákok teljesítményének, érettségének megmérésére szerinte.

Reményét fejezte ki, hogy a Jókai-életművet feldolgozó szöveg értelmezése minden diák számára testhezálló feladat volt, hiszen ebben a tanévben a jubileum apropóján kiemelten foglalkoztak az író munkásságával a tanulók. A választható feladatoknál ugyan többen hiányolták a novellaelemzést, mondta, ennek ellenére a diákok szerinte kellő empátiával ugyanígy képesek voltak Arany János: A tölgyek alatt című versének elemzésére is. Szerinte ugyanis ezt választják majd többen, nem pedig a létösszegző versek összehasonlításával kapcsolatos feladatot.

Az idei középszintű feladatsor az előző évekéhez hasonló „vágányon haladt”, de nehezebb volt – nyilatkozta az MTI-nek Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint az egyik nehézséget az adta, hogy a második feladatlapban, a témakifejtésnél csak líra volt.

„A korábbi évek epikai feladatai kedveztek a gyerekeknek, mert a novella értelmezése könnyebb, főleg a gyengébb tanulók számára. A líra ezzel szemben kicsit elvontabb, kevesebb fogódzót ad”

– fogalmazott.

A szaktanár jó választásnak értékelte, hogy Arany János A tölgyek alatt című versével egy mindenki által tanul szerző nem tanított verse került elő.

„Értelmezhető, magyarázható, nagyon szép vers volt, nehézséget okozhatott ugyanakkor a régies nyelv”

– tette hozzá, megjegyezve: nem szerencsés, hogy az öregedésről szóló Arany-vers mellé ugyancsak létösszegző témakifejtő esszé került.

Hangsúlyozta: a vizsga első részét képező feladatlap kifejezetten nehéz volt, különösképpen az irodalmi műveltségi teszt, aminek a megjelenését korábban kritizálta is a szakma. „Nagyon időigényes volt az a feladat, amelyikben három-három szereplőt kellett megnevezni a művekből, és sokakat kifárasztott az is, amelyikben műveket és adatokat kellett szerzőkhöz társítani” – tette hozzá.

A szövegértési és nyelvtani feladatlap a szaktanár szerint rendben volt, a diákok érdekes, tartalmas szöveget kaptak. A nyelvtani kérdéseket azonban lehetne bírálni; életidegen, hogy egy tartalmi választ egy megadott grammatikai formában, például alárendelt összetett mondatban kelljen megadni – fűzte hozzá.

MTI

Címlapkép: Felírják a kezdési idõpontot a középszintû magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a zalaegerszegi Báthory István Technikumban 2026. május 4-én – Fotó: MTI/Katona Tibor