A Tisza-kormány átalakítaná a közjegyzői rendszert, egyes hatásköröket elvenne, és megszüntetné a közjegyzőségek számának korlátozását. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara azonban attól tart, hogy a tervek tovább terhelnék a bíróságokat és a kormányhivatalokat, veszélybe sodornák a vidéki közjegyzői irodák működését, miközben az államnak is jelentős többletköltséget okoznának. A szakmai szervezet Görög Márta igazságügyi miniszterrel egyeztet, aki az elmúlt hetekben több alkalommal is kellemetlen helyzetbe került Magyar Péterék miatt.

A Tisza-kormány jelentős átalakításokra készül a közjegyzői rendszerben: egyes hatásköröket a bíróságokhoz és a kormányhivatalokhoz telepítenének, csökkentenék a közjegyzői díjakat, valamint megszüntetnék a közjegyzőségek számának korlátozását – szemlézte az Index cikkét a Magyar Nemzet. Az Index emlékeztet, Magyar Péter még négy hónapja mutatta be a Tisza Párt több mint 240 oldalas programját, amelyet állítása szerint több mint ezer szakértő bevonásával készítettek.

Az lap kérdésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közölte:

vezetői már a kormány megalakulását követően egyeztettek Görög Márta igazságügyi miniszterrel.

Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az igazságügyi miniszter több alkalommal is kellemetlen helyzetbe került az elmúlt hetekben a köztársasági elnök eltávolítását célzó politikai akciók miatt. Deák Dániel szerint a korábbi egyetemi dékán láthatóan nehezen viseli új szerepét, és nem lenne meglepő, ha végül ő lenne az első, aki távozik a kormányból.

A kamara szerint évek óta rendelkeznek olyan javaslatokkal, amelyek növelhetnék a rendszer hatékonyságát, de ezek korábban nem kaptak kellő figyelmet. Tájékoztatásuk szerint jelenleg a minisztérium kérésére adatokat és statisztikákat gyűjtenek, emellett korábbi szakmai javaslataikat is aktualizálva juttatják el a tárcának.

Évente egymillió ügy

A MOKK hangsúlyozta: a közjegyzők magasan képzett, több évtizedes tapasztalattal rendelkező jogászok, akik független hatóságként dolgoznak, teljes anyagi felelősséget vállalva döntéseikért.

Évente mintegy egymillió ügyben járnak el, miközben sem a közjegyzői irodák, sem a kamara nem részesül állami támogatásban.

A közjegyzők többek között ingatlan-adásvételi és bérleti szerződéseket, házassági és élettársi vagyonjogi megállapodásokat készítenek, hagyatéki ügyeket intéznek, valamint közreműködnek a követelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítésében. A kamara szerint munkájuk jelentős terhet vesz le az amúgy is túlterhelt bíróságokról.

A díjak csökkentésére vonatkozó tervekre reagálva a kamara rámutatott:

a közjegyzői díjszabást jelenleg is miniszteri rendelet szabályozza, attól a közjegyzők nem térhetnek el.

Kiemelték, hogy valamennyi közjegyzői díj maximálva van, miközben a bírósági illetékek felső korlátját korábban eltörölték. Példaként említették, hogy egy ötvenmillió forintos hagyatéki ügy esetében a közjegyzői díj általában 160–200 ezer forint között mozog, míg egy ugyanekkora értékű per illetéke meghaladhatja a 2,7 millió forintot.

Nem támogatják a hatáskörök elvonását

A MOKK szerint komoly problémákat okozhatna az is, ha egyes közjegyzői feladatokat a bíróságokhoz vagy a kormányhivatalokhoz telepítenének.

Álláspontjuk szerint mindkét intézményrendszer jelentősen leterhelt, ráadásul a hivatalokban nem minden esetben dolgoznak jogi szakvizsgával rendelkező szakemberek.

Úgy vélik, az államnak jelentős többletköltséget jelentene a feladatok átvétele, az új munkatársak felvétele és képzése, valamint a szükséges infrastruktúra kiépítése.

A kamara a közjegyzőségek számának növelését sem támogatja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország különböző térségei között jelentős gazdasági különbségek vannak, ezért egyes irodák már most is nehezen tudnak fennmaradni.

Szerintük a közjegyzői helyek számának növelése elsősorban a vidéki irodákat sodorná veszélybe, mivel nem jutna elegendő ügy számukra a működési költségek kitermeléséhez.

Ha ezek az irodák bezárnának, újabb fontos szolgáltatás tűnne el a kisebb településekről a bankfiókok, posták és üzletek után.

A MOKK arra is figyelmeztetett, hogy a területi illetékesség megszüntetése esetén a közjegyzők várhatóan a gazdaságilag fejlettebb térségekbe költöznének, így egyes vidéki régiókban egyáltalán nem maradna közjegyző. A kamara szerint ez tovább növelné a területi egyenlőtlenségeket és rontaná a vidéken élők esélyegyenlőségét.

Címlapkép: Görög Márta igazságügyiminiszter – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka